Klasszikus értelemben a böjt alatt étel- és/vagy italmegvonást értünk, amely általában vallási gyakorlathoz kötött, és nem azonos a diéta fogalmával. De böjt lehet valamilyen testi örömtől való tartózkodás is. A táplálékmegvonás is lehet nagyon különböző: csak bizonyos ételekre vonatkozó vagy teljes koplalás, illetve hosszabb vagy rövidebb ideig tartó.
A keresztény egyházak gyakorlatában a nagyböjt a húsvétot megelőző negyvennapos időszak, amikor a középkorban naponta csupán egyszer lehetett étkezni. Az 1600-as évek után enyhítettek ezen a megszorításon, már nem jelentették fel a böjtöt elmulasztó szomszédot. A második vatikáni zsinat után pedig a szerdák és péntekek maradtak az önmegtartóztatás napjai.
II. János Pál pápa nevéhez fűződik az a változtatás, amelyet kötelezően kihirdettek a templomokban is:
az ételtől való tartózkodás nem jelent bűnbánatot, helyette a hívek imádkozzanak és jótékonykodjanak, mert az többet jelent Isten előtt.
Éhezés helyett mértékletesség!
– vonja le a következtetést dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvos, akit a böjt, az ételmegvonás egészségünkre vetett hatásáról kérdeztünk. Mára számtalan epidemiológiai, klinikai és kísérletes tanulmány igazolta, hogy
az élet hossza a genetikai tényezőkön kívül elsősorban a mértékletes, „kevesebb” evéssel van összefüggésben
– mondja. Ennek értelmében a kontroll alatt tartott, nem hedonista étkezésnek, amely a bevitt mennyiséget szabályozza, illetve főleg az állati zsiradék kiiktatását jelenti, ha rövidebb-hosszabb időre is vonatkozik, mindenképpen egészségmegőrző szerepe van, fogyást, a vérzsírok csökkenését okozza, ezek minden előnyével.
Ugyanakkor az éhezés vagy hosszú (hónapokig tartó) egyoldalú táplálkozás mindenképpen káros. A szervezetnek folyamatosan kisebb-nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége (ezt általában húsból, hüvelyesekből, tojásból, tejtermékekből biztosítjuk), ebből épül fel az izomzat, a véralvadási rendszerünk, az immunrendszerünk stb.
Dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvos, MOGYE-oktató
A szervezetnek tehát nincs szüksége tulajdonképpen böjtre, hanem folyamatos mértékletes táplálkozásra. Ha azonban ezt nehéz keresztülvinni folyamatosan, az ideig óráig tartó kalória-, zsiradék-, húsmegvonás jó hatású lehet. A doktornő arra int, hogy kerülni kell a kifejezett éhségérzet megjelenését, mert az pár nap után visszaüthet, ellenőrizhetetlen étvágyat eredményezve.
Az éhezés az étvágyközpont működésének megbomlását okozhatja, így a szigorú éhezéses böjtölés után fokozott táplálékbevitel fog következni, hízással.
Másrészt hosszabb éhezéssel vagy egyoldalú táplálkozással vitamin-, ásványianyag-hiányok is kialakulhatnak.
Itt kell megemlítenünk a keleti egyházak által alkalmazott fekete böjtöt, amely minden étel és folyadék megvonását jelenti egy teljes napig, ez például az ortodoxok körében mindmáig élő szokás.
A böjt nem tisztítókúra
A böjtöt néha más szemszögből közelítjük meg, félreértelmezzük és a manapság divatos fogyókúrás diétaként vagy tisztítókúraként is emlegetjük. Utóbbi kapcsán dr. Szabó Mónika határozottan kijelenti, nincs kórélettani megalapozottsága, a szervezet minden táplálkozási mellékterméket képes kiiktatni normális működése során, és ahogyan
egy 2015-ben megjelentetett nagy összefoglaló tanulmány is jelezte, a tisztítókúrák semmilyen egészséges hatását nem sikerült igazolni.
A téma tavaszra időzített terítékre kerülése nyilván a katolikus egyház húsvét előtti böjtös időszakával van összefüggésben.
Olajmártogatós és krumplis ételek
A nagypénteki böjtöt a református egyház is megőrizte. Kalotaszegen és a Mezőségen pattogatott kukoricát sütöttek ezen a napon. Szerették még az aszaltgyümölcs-levest, ebédre, puliszkát mártottak olajba. A mezőségi böjtös ételek egyike még a kása közepéből mártogatott olaj – idézi fel gyerekkori emlékeit Asztalos Enikő néprajzkutató. Divattá vált, hogy rozskenyérrel is mártják újabban a napraforgóolajat. Falun a pityókatokány, a krumplipaprikás igencsak elterjedt étel ezen a napon. Bár a negyvennapos böjt a húsmegszorítással van összefüggésben,
a keresztény egyházi böjtök jó része megengedi a hal fogyasztását, ami különösen egészséges fehérjeforrás.
Szigorúbb, csak növényi eredetű táplálékot engedő böjtöknél fontos a hüvelyesek, gomba fogyasztásával biztosítani a fehérjéket, illetve figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra – ezt javasolja a diabetológus főorvos.
„Az orvos ajánlotta...”
Nincs olyan betegség, amelyre a böjt önmagában gyógyír lenne. De érelmeszesedés esetén mindenképpen jó a csökkent állati zsiradék bevitele, és a legtöbb böjti gyakorlat tiltja az állati eredetű táplálékot, tehát ilyen értelemben előnyös az atherosclerosis progressziójának lassításában. Köztudott ugyanakkor, hogy a mértékletes táplálkozás segíti a fogyást. Asztalos Enikő saját tapasztalatát is megosztotta, ami a böjtön kívüli húsmegvonó diétáját illeti.
Asztalos Enikő néprajzkutató és nyugalmazott magyar szakos tanárnő
Szívbetegként azt az orvosi ajánlást kapta, hogy heti kétszer húsmentes napot tartson, mert az könnyíti az emésztését, jót tesz a szívének. Dr. Szabó Mónika leszögezte, nincs olyan helyzet, amikor teljesen ellenjavallt bármilyen böjtforma.
Lábadozás idején, fejlődő szervezetnél, terhesnél, szoptató anyánál nagyon magas a fehérje- és kalóriaszükséglet, koplalást, de fehérjemegvonást sem javasolnak ilyenkor.
Ezt egyébként a katolikus egyház is szabályozza, megcélozva a 18 és 60 év közötti korosztályt a böjt gyakorlására, vagyis a gyermekek, ifjak, idősek, várandósok és betegek kivételt képeznek a szigorú ételmegszorítás terhe alól.
Teli hassal nehezebb az elmélyülés
A vallási élethez kötött böjtöknek elsősorban spirituális szerepük van, a testi kívánságok helyett a lelki dolgokra való hangsúlyáttevődést jelentik, az ösztönök megfékezésének gyakorlatát. Az éhes ember jobban megérti a szükséget szenvedő egyént, empatikusabb.
Enyhe koplalás közben a szellemi, lelki figyelem javul, megszűnik az emésztés által az agytól átirányított keringés, illetve a táplálék feldolgozásra fordított energiamennyiség csökken
– magyarázza dr. Szabó Mónika. A katolikus egyház úgy tekinti a böjtöt, mint önátadást Istennek, egyfajta áldozást. Ennek kapcsán Asztalos Enikő megfigyelte, hogy általában a böjtöt felvállaljuk bármikor egy cél érdekében. Tehát a böjt kicsit közelít Istenhez, de a meditációhoz is, hiszen így jobban átéljük imáinkat, elmélyülünk bennük. Ha ezt önmegtartóztatással végezzük, többet ér – állítja meggyőződéssel a vallásos családból származó néprajzkutató.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock / Fotó: Boda L. Gergely
