Böjtölni másképp is lehet – nem csupán húshagyással

Többnyire a hívő keresztények böjtölnek. Húsvét közeledtével környékünk katolikus hitben nevelkedettjei élnek valamiféle önmegtartartóztatással – a protestánsokkal megengedőbb a vallás, a lelkiismeretre van bízva mindez: vagy csak péntekenként böjtöl, vagy betartják a negyven napot az ünnep előtt. Mitől alakult ez így, miért a hús tiltott?
Hirdetés

Krisztussal való azonosulás egyik jele, eszköze a böjtölés és nem pedig egy szokás – ezzel vitatkozhat a mai társadalom, hiszen olyan gesztusok sora a nagyböjt, ami generációról hagyományozódik a másikra, nem egyszer meggyőződés nélkül – ezt tette anyám is, nagyanyám is, nekem is ez a feladatom ebben az időszakban… Azt mondja azonban az index.hu-nak Kálmán Peregrin ferences szerzetes, hogy mind az Ószövetségben, mind pedig az Újszövetségben megtaláljuk a böjtölés gyakorlatát, ami

egyfajta megalázkodás: a bűnbocsánat, a kérő ima kísérője, a nagy dolgokra való várakozás jele a Szentírásban.

A választott nép sokáig csak az engesztelés napján böjtölt, aztán ez kiegészült más napokkal is. Jézus is böjtölt mielőtt megjelent a követői előtt, ugyanakkor ő bírálta az énközpontúságot ebben, az én” önuralmának hangsúlyozását, lévén hogy a böjtnek az Isten-szeretetről kellene szólnia.

A böjt, avagy önmegtartóztatás, lemondás magában hordozza a kísérthetőséget, olyan mint a fogyókúra, sokkal jobban kívánjuk azt, amire most nemet mondunk, véli a szerzetes. Mint mondja, ebben a megkísértett állapotban, amit a böjt előidéz, a keresztény ember tudatosan készül mind testben, mind lelkiekben felismerni, felfedezni Isten gondolatait”. Hogy ez az áldozathozatal nem csupán fegyelem, hanem a Krisztushoz való csatlakozás gesztusa, ez pedig lényegesebb.  

Önmegtartóztatás Nagyböjtben – csak ekkor?

Nagyböjtnek mondjuk, mert általában negyven napig böjtölünk, nagyböjtöt tartunk húsvét előtt, ez a Jézus sivatagi böjtjével való azonosulás, a húshagyó” táplálkozás időszaka. És pászka helyett húsvét lesz, mert visszatér a húsevés, így a böjt a magyarok gondolkodásában leszűkül erre az időszakra, magyarázza a szerzetes. 

Minden katolikus számára előírás a pénteki bűnbánat megtartása, régen ez a hústól való tartózkodást is jelentette, de korábban volt még a szerda is. Aztán

azt mondták, legyen inkább a péntek, és vezessék be mintegy lehetőségként a többszöri imádságot,
Hirdetés

szeretet-cselekedetek fokozottabb gyakorlását, ami végül elvezetett odáig, hogy a hústól nem tartotta távol magát a többség. Ezért is van az, hogy böjtölni bármikor lehet mindazoknak, akik Jézus Krisztust akarják követni.  

Miért a hústól kellene tartózkodni?

Az Ószövetségben a hús a bőség jelképe, az attól való tartózkodás pedig a földi élet végességére utal. Feltételezhető, hogy a böjt mai rendje a szerzetesi aszkézis alapján válhatott gyakorlattá – Szent Benedek Regulája szerint. Az állati eredetű ételektől már a középkorban felmentést adott az egyház (tej, tojás), a hal viszont azért fogyasztható, mert hidegvérű állat. Peregrin atya szerint nem a hústól kell tartózkodni, ez csupán egy elérhető minimum, a böjtnek inkább olyan formáját kellene választanunk, ami az áldozatvállalással egyenértékű, a szeretet cselekedetében, imában és adakozásban nyilvánul meg. 

Épp az aktuális Nőilegben, márciusi magazinunkban foglalkozunk részletesen a böjt mibenlétével – érdekelt, hogy különböző kultúrák miként tekintenek az önmegtartóztatásra, illetve milyen trendek születtek modern időszámításban. Létezik egy fontos közös vonás mindenik irányzatban, kulturális változatban, éspedig: a böjtölésnek, a lemondásnak építő hatása van, nem csak lelkileg, a húselhagyás, az ételek bizonyos fokú megvonása a fizikai állapotot is pozitívan befolyásolja, állítják a gyakorlók.  

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted:

Hirdetés