Csutak Réka & Bogdán Zsolt – Harmónia, több felvonásban

Harmónia. Sok év barátság után a mindent elsöprő szerelem. A harminc évvel ezelőtti első közös, furcsa karácsony. Egy kis piros csizma története és a meghalástól megmentő ismeretlen. Angyalokról és földönfutókról, ünnepekről és hétköznapokról meg a világ legjobb helyéről beszélgetünk a kolozsvári színészházaspárral, Csutak Rékával és Bogdán Zsolttal.

Angyal, a hófehér kutya vár minket a lépcsőházban, vidáman üdvözöl, majd boldogan pózol a fotózáson. A beszélgetés alatt érkezik meg Farkas, majd Gyopár, Réka és Zsolt gyerekei. Szerencsénk van, mert elhalasztották a színházi próbát, így több óránk is van a beszélgetésre. Kell is annyi.

Angyal

Úgy könnyű a karácsonyvárás, ha az embernek külön bejáratú angyala van. Hogy került hozzátok Angyal, a kutya?

Zs.: Budapesten volt egy kutya-világkiállítás, elmentünk oda mindenféle hátsó szándék nélkül, s nagyon megtetszett ez a fehér farkaskutya. Igazából kanadai farkas. Csakhogy tömbházlakásban lakunk, Réka azt mondta, mellesleg teljesen jogosan: amíg ebben a házban én takarítok, te kutyát ide nem hozol. Egy évig farkasszemet néztünk a fajtával a világhálón, s közben lassan kipipáltunk minden ellenérvet, ami a kutyatartás ellen szólt, s megvettük. Most már öt éve van velünk.

Kép kutyával

Nem tudsz segíteni, ha ő nem akarja

Tudom, hogy ha tehetitek, segítetek. Nem nyilvánosan, nem a Facebookon, de akik ismernek, tudnak a karitatív tevékenységeitekről…

Zs.: Böjte atyát úgysem lehet utolérni, ami a karitatív tevékenységet illeti. De meg lehet, sőt, meg kell próbálni. Nem lehet behunyt szemmel elmenni a nincstelenek mellett. Volt, van egy roma család két gyerekkel. Rájuk omlott a ház, semmi papír nem maradt meg. Utcára kerültek. Ott állnak mai napig is fagyban-hőségben az úton. Próbálkoztam többedmagammal segíteni rajtuk. A polgármesteri hivatalnál valami átmeneti szállást próbáltam kieszközölni, meg is ígérték, aztán az utolsó percben kihátrált a család. Azt hitték, kelepce. Féltek, hogy a gyerekeiket akarják elvenni. Elvittem őket Marosvásárhelyre, mert azt mondták, él ott valakijük, ki tudják húzni a telet. Kidobták őket abból a lakásból is, pénzt küldtünk nekik, gyűjtést szerveztünk. Sok mindenki melléjük állt. Valamit rosszul csinálhattam, mert a végén ugyanott voltak, vannak, ahonnan indultak: az utcán. Az az igazság, hogy nem tudsz valakin segíteni, ha ő ezt nem akarja. Két gyönyörű tekintetű gyerek… Ennyi. (…)

 

Szerelem

– Próbálom kitalálni, hogy hol találkozhattatok ti először: Szatmáron, Vásárhelyen vagy Kolozsváron. Hogy szerelem hányadik látásra volt.

(…)

R.: Úgy kerültem Szatmáron a színházba, hogy a szüleim éppen disszidáltak Németországba. Egyedül maradtam a két kisebb testvéremmel, sürgősen munkahely kellett, s felvételi volt a szatmári színháznál. Jött Zsolt is Csíkból, s mi ott találkoztunk először.

Hirdetés

Zs.: Ez ’89-ben volt, harminc éve. Nem ismertem Rékát. Kijövök a színpadról a meghallgatás után, látom, jön szembe egy gyönyörű nő. Ő következett utánam. Bemegy a vizsgáztatóbizottság elé, én pedig az öltözőbe, és észreveszem, hogy a kellékét (egy szendvics volt) kint felejtette. Rohantam utána, hogy bevigyem neki, de ő már jött is szembe. Az ajtóban találkoztunk.

Barátságból szerelem

R.: Aztán jöttél hozzánk, barátként.

Amikor a barátság szerelembe fordul, akkor ott mi lesz?

Zs.: Fájdalom. Egyszer csak elkezdett fogyni, veszni a barátság, rendkívül féltékeny lettem.

R.: Megégtünk mind a ketten ebben. Nem könnyű, amikor jön a nagy szerelem…

Zs.: Nagy szerelem volt?

R.: Most viccelsz?

Zs.: Akár szét is mehettünk volna, annyira heves volt.

R.: Kicsit megnyugodtunk, aztán gyereket akartunk. De nehezen jött. Jaj, annyira aggódtunk, hogy lehet-e! Végül jött Farkas. Azán ő meg testvért akart. Mondtam neki, hogy ez nem csak rajtunk múlik, kérjed a Jóistent, hogy segítsen nekünk. Öt év körül lehetett, a parkban voltunk, felnézett az égre, s azt mondta: most! S hát az ölébe pottyant egy baba. Jött Gyopár. (…)

Kiemelt képünkön megmutatjuk, milyen a színészházaspár a valóságban, otthoni környezetükben és milyen a magazin címlapján. A decemberi Nőileg borítóját, beleértve a címlapfotót is, ünnepi fénybe vontuk, színeit megváltoztattuk.

Fotók: Angyalosi Bea

A teljes cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2019. decemberi lapszámában jelent meg.