Pesti székely Disznóvágás a negyediken

Havas fenyők, ünnepi készülődés, forralt bor helyett pálinka, disznóvágás. Ez mind része Székelyföldön a decembernek. Kedves barátom egyik évben meginvitált magukhoz Gyergyóba. Vidéki születésű leány vagyok, gyerekkoromban az imádott nagyszüleimnél, falun minden decemberben vágtunk disznót. Gondoltam, rutinos vagyok már, egyrészt legalább felelevenítem a gyerekkori emlékeimet, másrészt járatos vagyok én az ilyen hurkatöltős-tepertőkészítős menetben, meglepődni nem fogok, menjünk nyugodtan. Hát tévedtem.

Este érkeztünk Csíkszeredából Gyergyószentmiklósra, a barátomék blokkban, vagy ahogy Magyarországon mondják, panelban laknak, így felbaktattunk a negyedikre. A szülők nagy örömmel fogadtak, bőséges, „lakodalmas” vacsorával kínáltak. Reggel sokáig aludtunk, mikor megébredtem, riadtan szaladtam át a jóbarátom szobájába és mondtam neki, hogy nem ébresztettek minket, nyilván itthon hagytak, a családja már biztosan lement falura a disznóvágásra. 

– Milyen falura, csodálkozott a barátom. Itthon lesz a disznóvágás! – Hol itthon? – képedtem el. 

– Hát itthon! 

Disznóvágás. Panelban. Kérem?!

Fogópálinka, szúrópálinka

Na szóval, kiderült, a játszótéren már megszúrták hajnalban a disznót, mondjuk hallotta az egész negyed, de senki nem lepődött meg, állítólag nem újdonság ez errefelé. Mer’ hát hol szúródjon meg az a jószág városon? A homokozóban, a hinta mellett pont jól elfér. Hát engem a csudám dobigált, ahogy itt mondják, de sok időm nem volt dobigálódni, mert lehetett menni a konyhába segíteni. A férfiak épp lementek valamiért a garázsba, csak az asszonyok tartózkodtak a lakásban. Rozika néni, a barátom anyukája éppen kávét főzött a jól bevált, békebeli kotyogósban, hogy a nők is felfrissüljenek a hajnali kelés után, ne csak a férfiak frissítgessék magukat. Mondjuk, ők sem a reggeli teával voltak már, hiába no,

bár blokkos disznóvágás zajlik éppen, de rendes falusi szokás szerint: a fogópálinka (2 db), a szúrópálinka (2 db) és a negyedikre felcipelős pálinka (emeletenként 2) mán megvót. Mert disznót vágni csak pontosan, szépen,

ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. 

Na szóval, egyszer csak azt látjuk, a kávéfőző megindul, keresztülrepül a konyhán, az asszonyok a hokedlit kirúgva maguk alól sivítva ugrálnak az asztal alá. Az ombre falfestés hamar meglett, az ufóként a helyisében keresztülszálló kotyogós segítségével, nem is kellett egy vagyonért profi mázolót hívni. Kész szerencse, hogy felrobbant a kávéfőző, soha nem látott modern minta került a falra. Mikor az asszonyok négykézláb kimásztak az asztal alól, nyilván kellett azonnal egy kis pálinka, hogy csillapítsák az idegrendszerüket, ez érthető. 

Disznóvágás és feng shui

Mikor a férfiak visszaértek, meglepődve tapasztalták a nem éppen a feng shui szabályai szerint átrendezett konyhát, de hamar napirendre tértek a felborult hokedliken és az újonnan festett falon, ugyanis már elég rugalmasra fogyasztották magukat. És ment szépen minden a saját medrében, ahogy szokott egy disznóvágáson. Szalonnasózás a fürdőkádban, bélpucolás az előszobában a fogas alatt, kolbásztöltés az ebédlőasztalon.

Mi a barátommal egy idő után beültünk megpihenni a szobába. Az igazság az, hogy Gyergyóban

sem disznóvágáson, sem lakodalomban nem tudod becsületesen visszautasítani a pálinkát, mert azonnal megkapod, hogy gilisztás vagy-é, de különben meg mégiscsak tápos, ha ilyen nyafka vagy, mer’ nem bírod a nyócadik pálinkát se.
Hirdetés

Na szóval, érthető, hogy egy idő után meg kellett pihenni. Egyszer csak érkezett Rozika néni nagy ijedten, hogy hatalmas baj történt, elfogyott az ital. De abban a pillanatban láttuk rajta a megvilágosodást, és meg is megszólalt: gyerekeim, semmi pánik, vegyítek egy kis köményest. Eddig kétcentis volt a gyomrunk a rémülettől, hogy most mi lesz, de miután kiderült, hogy a továbbiakban sem halunk szomjan, azonnal kisimultunk. Rozika néni távozott a kamra irányába, mint akinek tűz ütött ki a papucsa sarkában, hamar előkerült a köménymag meg a szesz, és már „piríttódott” is a nálunkfele is ismerős kis piros lábosban a fűszer. És egyszer csak elkészült a mű, és Rozika néni hozta a kóstolót. Na nem a kolbászból, hanem a köményesből. Gondterhelt arccal közelített, miközben azt sóhajtotta, „attól tartok, gyenge a vegyítés, kóstoljátok meg”. De Rozika néni, ez még meleg, kiáltottam, de azonnal láttam az arckifejezésén, itt sztrájkolni nem lehet. Hát nem tudom, Gyergyóban mi számít gyengének, és szabolcsi lányként én is szagoltam egy-két erős pálinkát, de eeeeez… Szép, dús hajjal születtem én, de a fele ott hullott el a negyediken, Gyergyóban. Miután megnyugtattuk Rozika nénit a meleg köményes minőségének kifogástalan voltáról, bekapcsoltuk a barátommal a tévét, mást már nem igen bírtunk tenni. Hamar a román népzenei csatornáknál tartottunk, Etno, Taraf és társainál, és meglepődve tapasztaltam, hogy hirtelen megtanultam románul, mert minden nótának – nekem úgy tűnt – tudtam a szövegét. Legalábbis a szavak végét, azt

nagy hangerővel bőgtem is, hogy „möööö”, meg „böööö”, a román etnográfia hirtelen a sajátommá vált, immár eltűntek a kulturális különbségek. Szóval kikérem magamnak a múltkori blogbejegyzésem alatti kommenteket, hogy „ha idejöttél Romániába, tanulj meg románul”, mert igenis van az a szituáció, amikor én tudok románul.

Csak a megfelelő ihlet kell hozzá.

A kalotaszegi varrottas

Mondjuk másnap kiderült, hogy a szomszéd feljelentett minket, mert elmondása szerint Istentől elrugaszkodott módon mecseregtünk, de a polic nem vette komolyan a bejelentést, semmi rendhagyó nem történt szerinte. 

Mecseregtünk… mondtam a szomszédnak, hogy én kulturális antropológia szakra szeretnék jelentkezni az egyetemre, a felvételire készültem,

szégyellje magát. 

A disznóvágás egyébként nem múlt el nyomtalanul. A család kutyájának idegei nem bírták a disznóvágást, és úgy értékelte szegény kiskutya, hogy éheztetve van az óránként leeső több kiló belsőség mellett is, így kénytelen volt ellopni a „mocskos vödörből” némi belet. Buksi, miután agyonzabálta magát, gondolta, rendes kutya lévén elássa a maradékot rosszabb napokra. Na de panelban, vagyis blokkban hova?

Rozika néni egy-két nap elteltével elkezdett rendkívül furcsa szagot érezni a híresen patyolattiszta lakásban, ahol minden nap ki volt becsületesen takarítva. Rozika néni már óránként szellőztetett, minden szőnyeget felszedett, de a szag csak nőtt. Mikor már nem lehetett megmaradni a szobában, a falvédőket, a függönyöket és a gyönyörű kalotaszegi varrottas párnahuzatokat szedte le, hogy kimossa. Így derült ki, hogy Buksi, blokkos kutya lévén, de az ösztöneit követve a fotelban, a kalotaszegi varrottas alá „ásta el” a belet. 

Hát így zajlott a híres gyergyói disznóvágás. Kicsit más, mint a gyerekkori, szabolcsi emlékeim, de a szívemnek ez is kedves. 

Kiemelt képünk illusztráció: Disznóvágás, ahogy általában szoktuk.

Friss lapszámunkat alább kérheted: