ARCHÍV Bakancslista gyanánt: egynapos, bárki által teljesíthető távok

A Pogány-havas könnyedén elérhető a Gyimesi-hágóról, ha Szépvíz irányából érkezünk, balra, egy szekérúton induljunk el. Az út nem hosszú, nem megerőltető, és olyan szép, hogy aki nem immúnis a természeti látványosságokra, minden percét élvezni fogja. Zöld legelők, fenyők és kevés lombhullató, igazi havasi táj vesz majd körbe, rálátást nyújtva azokra a jellegzetes gyimesi hegyoldalakra, hol a tehenek is mintha térdelve legelnének. Növényritkaságairól (is) nevezetes, főleg tavasszal, de később is igazi csodakert.

Ha menet közben beleszerettünk a szinte mágikus nyugalomba és szépségbe, tovább mehetünk a Szép-havas irányába. Ez már egy hosszabb séta, de a látvány kárpótol: kis kápolna áll a tetőn, és körülöttünk kitárulnak a Gyimesek, azaz Patakország sajátosan szép tájai.

Pricske-tető

Remek túra lehet a Gyergyói-havasok legmagasabb pontja, az 1545 méter magas Pricske-tető is, lenyűgöző panorámával a Hagymás-hegység vonulatára. Gyergyószentmiklósról, a Csíky-kertből indulhatunk neki a meredek hegynek, toronyiránt, a Szent Anna-kápolnák felé. A Csobot-hegyen, 1087 méteres magasságban épített testvérkápolnák ugyanis Szent Anna nevét viselik, feltehetően egy 13-14. századi rotunda lehetett a helyükön, azt bővítették a 18. században, illetve az újabbat a pestisben elhunytak emlékére építették.

Ha kifújtuk magunkat a kápolnák árnyékában, innen indulhatunk tovább a Pricske-tetőre, ahol méretes csúcskereszt hirdeti Isten dicsőségét. A fenyvesekkel körülölelt úton juhászkutyákra mindenképp számítsunk, a határozott hangnem és a karikás ostor csattogtatása hatásos tud lenni: száz méterre is elszaladnak előle.

Ha felérünk az asztallal, padokkal felszerelt csúcsra, a kereszt kis szekrényébe rejtve vendégkönyvet és hozzá tollat is találunk: ne felejtsünk írni a füzetbe, és hátrahagyni az utánunk jövőknek. Ha pedig több napot is túrázgatnánk a térségben, a Kovácspéter-tetőt és az Olt forrását is ajánljuk.

Hétlétra vízesés és szurdokvölgy

A Hétlétra valójában kilenc létra és tíz gyaloghíd, Négyfalutól 4 kilométerre. Hatalmas a turistaforgalma, de mint látványt és élményt mindenképp ajánljuk. A vízesések és szurdokvölgy Románia egyik leginkább látogatott természeti szépsége. Aki járt már a Vargyas-szorosban, hasonló körülményekre számíthat a Nagykőhavas hegyeiben, csak talán még inkább lélegzetelállító látvánnyal, Brassótól 16 kilométerre.

A szurdok a felszerelt létrákon keresztül járható be könnyedén – róluk kapta egyébként a hely a nevét. Nem tanácsos hétvégén menni, mert ezrek látogatják olyankor, de ha mégis, akkor érdemes reggel minél korábban érkezni. Egyébként a kanyont kötélpálya is összeköti a Malomdombokkal, vadregényes tájban lehet aktív részünk, miközben egyik vízeséstől a másikig mászunk.

Ha már arra jártunk, a Hétlétráktól nagyjából 20 percre található Medveszakadék is csalogató, de ha komolyabb hegyi kihívásra vágyunk, a Nagykőhavas 1844 méteres csúcsa is ajánlkozik egy nyári túrára.

Holbák dombjai

És ha már Brassó térségében járunk, 18 kilométerre nyugatra fekszik Holbák (románul Holbav), a jellegzetesen erdélyi ékszerfalu. Pontosabban a Holbákot körülölelő dimbes-dombos táj az, amit a Romániát népszerűsítő, lenyűgöző Instagram-fotókon is láthatunk: kerek dombok, békésen legelésző nyájak, barátságos dűlők, a szélben susogó nyírek, talán még a nap is szebben süt, mint a sík vidéken.

Lenyűgöző itt az ősz, a tavasz, de még az augusztus hősége is sokkal elviselhetőbb ezeken a dombokon, mint a lenti kánikulában. Bár a Persányi-hegység része, inkább csak dombság, annyira barátságosak a kis formás kiemelkedések – valójában csak séta a dombok bejárása, mintsem valódi túra lenne. Juhászkutyákkal itt is találkozni, de hamar megbékülnek az emberrel, a térség lakói pedig kiváltképpen barátságos, vendégszerető emberek. Megér egy utat az alkonyat a Holbákhoz közeli dombok tetején, pazar panoráma nyílik innen a Királykőre.

korábban írtuk

Rebarbara – már hangzásában is kellemes

A rebarbarát is a ’89-es fordulat után ismertem meg, addig csak elvétve termesztették felénk. Érdekes, hogy egy politikai változás, új alapanyagok, könyvek, főzőműsorok hozzáférhetősége milyen mértékben megváltoztatja a táplálkozási kultúrát.