ARCHÍV Gyere ki a hóra, esetleg a jégre! Néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani

A téli sportok kedvelői sem tudják feltétlenül, milyen a biztonságos felszerelés, amivel érdemes havas-jeges síkra szállni. Ne fázzak, és körülbelül ennyi. Pedig van néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi lapszámában jelent meg.)

Léceken siklani

A síelésnek és snowboardozásnak számos veszélye van. Mérjük fel a határainkat, kérjünk síoktatótól tanácsot, legyünk tisztában a pálya nehézségeivel.

Védőfelszerelés nélkül ne próbálkozzunk! Az összeütközések a balesetek 10%-ért felelősek.

A sífelvonók 5%-ban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén 5%-ban okozhat balesetet. A snowboard-sérülések legfőképp a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak, mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához van szíjazva. A statisztikák szerint a legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő ütközésekből erednek. Viszont, még egy enyhe koccanás is súlyos lehet.

Elengedhetetlen: bukósisak, sapka, kesztyű, gerincvédő, jöhet még csuklóvédő, fenék és térdvédő. A bakancsban a lábunk ne lötyögjön, de ne is szorítson, lábszáron se. Egy kezdőnek tökéletesen megfelel az 5000 mm-es vízállóságú kabát és nadrág. Az anyag lélegző-képessége általában szinkronban van a vízállósággal. Ennél kisebb értékekkel rendelkező ruházattal nem érdemes foglalkozni (átázhatnak, ráadásul bele is izzadhatunk).

Kerüljük a pamut aláöltözetet, bár meleg, ha megizzadtunk, nehezen szárad és megfázunk.

Technikai (a keletkező nedvességet átengedik, ez könnyen elpárolog, így szárazabb érzést és magasabb komfortérzetet ad) aláöltözetet vegyünk, az olcsóbb is megteszi. A sízokni térdig érjen. A következő réteg általában a polárfelső, kellő meleget nyújt. A kesztyűk hasonló anyagból készülnek, mint a kabátok, legyen vízálló és akkora, hogy az ujjbegy előtt maradjon egy csipetnyi hely. A napszemcsit napsütésben, a síszemüveget borús időben használjuk. Utóbbi legyen kompatibilis a sisakkal, tudjuk rácsatolni. A sisak akkor jó, ha kényelmes, nem szorít, védi a fület. És nem, nem biciklis sisak, ezen ne spóroljunk!

Pengeélen

Két alapfogalmat érdemes tisztázni. Az élérzet a korcsolya függőleges pozíciójához képest történő oldalirányú döntéssel érhető el (külső él ‒ belső él). A pengeérzet a korcsolyázó súlypontja a pengére bocsátott merőleges vetületének helyzete a biztos egyensúly megtartása érdekében. Ezt kell a kezdőknek elsősorban megtanulni.

Míg az élérzet gyakorlásánál oldalra történő borulás, esés, kicsúszás fordul elő, addig a pengeérzet gyakorlatainál előre- vagy hátraesés a leggyakoribb. A műkorcsolyával (nem gyorskorcsolya és nem is görkori) tanulóknál célszerű az alsó fogat leköszörültetni az előreesések elkerülése érdekében.

Fontos tudnivalók:

  • A korcsolya lelke az éle!
  • A vastag zokni mindig a cipő fölé érjen, különben a cipő kidörzsöli a lábat.
  • Felkészültségünknek megfelelő sebességgel haladjunk, mert felgyorsulni könnyű, de megállni nehezebb.
  • A műjégpályán a kijelölt haladási irányt maradéktalanul tartsuk be!
  • Mindig győződjünk meg a pálya felületének állapotáról, tisztaságáról, mert ezzel komoly balesetektől óvhatjuk meg magunkat.
  • Kezdők (főleg) viseljenek bukósisakot.
  • Jó, ha van kesztyű a kézen, és ha a jégen ülünk, elestünk, az ujjainkat húzzuk ökölbe.

Szánkózunk is, hogyne!

Jó móka, de veszélyes is tud lenni, ha túl meredek a domboldal, és ha nejlonon, gumiabroncson, házilag összeeszkábált alkalmatosságon száguldanánk (főként a kisebbek) le a lejtőn. Megfelelő ruházat, kesztyű, bakancs elengedhetetlen, a szánkó pedig legyen strapabíró. És fél szemmel a gyereken, vagy kísérővel szánkózzunk a gyanúsabb helyeken! Ugyan ebcsont beforr, és bármilyen vicces a kísérletezés, elég kellemetlen, ha a kaland a kórházban végződik.

Illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk