ARCHÍV Gyere ki a hóra, a jégre! Szabályok, amelyeket érdemes szem előtt tartani

A téli sportok kedvelői sem tudják feltétlenül, milyen a biztonságos felszerelés, amivel érdemes havas-jeges síkra szállni. Ne fázzak, és körülbelül ennyi. Pedig van néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani, hogy például megelőzzük a baleseteket. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi számában jelent meg.)

Hirdetés

Fotó: illusztráció: Freepik

Léceken siklani

A síelésnek és snowboardozásnak számos veszélye van. Mérjük fel a határainkat, kérjünk síoktatótól tanácsot, legyünk tisztában a pálya nehézségeivel.

Védőfelszerelés nélkül ne próbálkozzunk! Az összeütközések a balesetek 10 százalékáért felelősek.

A sífelvonók 5 százalékban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén 5 százalékban okozhat balesetet. A snowboardsérülések főként a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak, mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához van szíjazva. A statisztikák szerint a legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő ütközésekből erednek. Viszont még egy enyhe koccanás is súlyos lehet.

Elengedhetetlen a bukósisak, sapka, kesztyű, gerincvédő, jöhet még csuklóvédő, fenék- és térdvédő. A bakancsban a lábunk ne lötyögjön, de ne is szorítson, lábszáron se. Egy kezdőnek tökéletesen megfelel az 5000 mm-es vízállóságú kabát és nadrág. Az anyag lélegzőképessége általában szinkronban van a vízállósággal. Ennél kisebb értékekkel rendelkező ruházattal nem érdemes foglalkozni (átázhatnak, ráadásul bele is izzadhatunk).

Kerüljük a pamut aláöltözetet, bár meleg, ha megizzadtunk, nehezen szárad és megfázunk.

Technikai aláöltözetet vegyünk, az olcsóbb is megteszi, a keletkező nedvességet átengedi, ez könnyen elpárolog, így szárazabb érzést és magasabb komfortérzetet ad. A sízokni térdig érjen. A következő réteg általában a polárfelső, amely kellő meleget nyújt. A kesztyű hasonló anyagból készül, mint a kabátok, legyen vízálló és akkora, hogy az ujjbegy előtt maradjon egy csipetnyi hely. A napszemüveget napsütésben, a síszemüveget borús időben használjuk. Utóbbi legyen kompatibilis a sisakkal, tudjuk rácsatolni. A sisak akkor jó, ha kényelmes, nem szorít, védi a fület. És nem, nem biciklis sisak, ezen ne spóroljunk!

Pengeélen

Két alapfogalmat érdemes tisztázni. Az élérzet a korcsolya függőleges pozíciójához képest történő oldalirányú döntéssel érhető el (külső él ‒ belső él). A pengeérzet a korcsolyázó súlypontja a pengére bocsátott merőleges vetületének helyzete a biztos egyensúly megtartása érdekében. Ezt kell a kezdőknek elsősorban megtanulni.

Míg az élérzet gyakorlásánál oldalra történő borulás, esés, kicsúszás fordul elő, addig a pengeérzet gyakorlatainál előre- vagy hátraesés a leggyakoribb.

A műkorcsolyával (nem gyorskorcsolya és nem is görkori) tanulóknál célszerű az alsó fogat leköszörültetni az előreesések elkerülése érdekében.

Fontos tudnivalók:
– A korcsolya lelke az éle!
– A vastag zokni mindig a cipő szára fölé érjen, különben a cipő kidörzsöli a lábat.
– Felkészültségünknek megfelelő sebességgel haladjunk, mert felgyorsulni könnyű, de megállni nehezebb.
– A műjégpályán a kijelölt haladási irányt maradéktalanul tartsuk be!
– Mindig győződjünk meg a pálya felületének állapotáról, tisztaságáról, mert ezzel komoly balesetektől óvhatjuk meg magunkat.
– Kezdők (főleg) viseljenek bukósisakot.
– Jó, ha van kesztyű a kézen, és ha a jégen ülünk, elestünk, a kezünket zárjuk ökölbe.

Szánkózunk is, hogyne!

Jó móka, de veszélyes is tud lenni, ha túl meredek a domboldal, és ha nejlonon, gumiabroncson, házilag összeeszkábált alkalmatosságon száguldanánk (főként a kisebbek) le a lejtőn.

Megfelelő ruházat, kesztyű, bakancs elengedhetetlen, a szánkó pedig legyen strapabíró.

És fél szemmel a gyermeken, vagy kísérővel szánkózzunk a gyanúsabb helyeken! Ugyan ebcsont beforr, és bármilyen vicces a kísérletezés, elég kellemetlen, ha a kaland a kórházban végződik.

korábban írtuk

Kovács Károly: A természetben hiszek
Kovács Károly: A természetben hiszek

Alkotó ember, aki figyel a belső hangjára, és hisz abban, hogy test és lélek mindig és mindenben összekapcsolódik. Nem véletlen az sem, hogy olyan munkák találják meg, olyan hivatást választ magának, ami a lélekkel is foglalkozik.

Hirdetés