• Fotó: Kovács Levente
Fotózás előtt épp a szabályokról beszélgettünk, Eszter szerint alapértelmezett például, hogy a leggings vagy a cicanadrág valójában nem nadrág, és ezért nem szabad akként viselni. Vagy, hogy a szilikonpántos melltartó otromba. „Soha nem vennék például kivágott felsőhöz rövid alsót, és szűk nadrághoz feszülős felsőt. De a kontrasztos szetteket kifejezetten szeretem, hétköznapokra elegáns darabokat gyakran kombinálok sportosakkal” – magyarázta, aztán következett a bemutató.
Fekete, piros…
Eszternél alapdarab a fekete farmer, mint kiderült, minden szezonban vásárol legalább egyet. Nem tudna meglenni a fehér, feliratos pólói, a zakói és bő pulóverei, a fehér ingjei vagy az egyenes szabású szövetkabátjai nélkül sem. Hogy mindez jól is áll neki, a mellékelt „ábra” is bizonyítja. „Színek, minták tekintetében meglehetősen visszafogott vagyok.
Szeretem a feketét, és kész. Szürkét, bordót, mályvát (nem rózsaszínt!) és karamellszíneket viselek télen.
Nyáron kissé színesedik a ruhatáram, imádom a meleg, napraforgó-sárgát, a fűzöldeket, a fehéret és a rózsaszíneket”– sorolja. Természetesen valamilyen fekete darabbal kiegészítve – nevetünk nagyot. Aztán fény derül arra, hogy van egyetlen egy piros darab is a szekrényben, amelyet el is hozott Eszter a fotózásra. Nem is akármilyen ez a cucc!
„Ebbe a piros szettbe beleszerettem. Idén tavasszal több eseményre is készülünk, az egyik lagzira szántam ezt a legkevésbé sem visszafogott szettet. Az aszimmetrikus felső alá egyébként egy pink korszettet szántam az esti órákra. Higgyétek el, működik” – mosolygott kedves kolléganőnk. El is hisszük neki.
Szoknya nem, öltöny igen
Eszter egy ideje beleszeretett az overálokba, annyira, hogy már szinte gyűjti a rövid vagy hosszú szárú és ujjú, mintás vagy sima, sportos vagy alkalmi darabokat. „Imádom, hogy az overál önmagában egy szett. Nem kell vele sokat bajlódni.”
Ritkán látunk Eszteren ruhát, és szoknyát sem hord szinte soha, alkalmakra is inkább overált vagy öltönyt választ. „Ezekből is egyre több lóg a ruhásszekrényemben. A selymes anyagúak például ideálisak bármilyen eseményre. Mint ez a darus darab, amelynél a zakót felsőként viselem. Az alsó-felső szettekben az a remek, hogy együtt viselve elegáns, alkalmi, de a darabjait hétköznapokon külön is lehet hordani.”
Kiegészítők Eszteresen
Eszter sorstárs a cipő-mániában, elárulta, hogy fél megszámolni, hány pár lábbelije rejtőzködik itt-ott. „Ugyanúgy imádom a különleges stilettókat, mint a vagány sportcipőket. A cipő – ha lehet – legyen bőrből, de az elmúlt években a kényelem is fontos szemponttá vált (és igen, létezik kényelmes magassarkú!). A számomra bevált márkáktól vásárolni befektetés, legalábbis így gondolom. Az elméletet igazolja, hogy számtalan öt-, hét- vagy akár tíz évesnél is régebbi cipőm van, ami még jól bírja a strapát.”
Táskák terén már visszafogottabb, inkább minőségi, bőr darabokba fektet, amelyeket évekig használhat, például a fekete övtáska, amely egy helybéli bőrdíszműves munkája, vagy a bordó hátizsák, amely válltáskaként is hordható. Mindig megcsodálom Eszter izgalmas ékszereit, mert ilyesmi majdnem mindig van rajta,
imádja a beszédes, nagy nyakékeket, fülbevalókat és karkötőket. Zömmel aranyszínű darabok ezek, és stílusosan „aranyszabály”, hogy egyszerre legfennebb kettőt visel:
vagy fülcsit és karkötőt, vagy nyakláncot és karkötőt. Ellenben, ha öv is van rajta, már csak egy darab ékszer „fér el”.
Évekig csak magas sarkakon lehetett látni Esztert, nevetve jegyzi meg, hogy még az sem tántorította el, ha dombot mászni kellett, istállóban, szántóföldön vagy építőtelepen kötött ki egy-egy újságcikk miatt. Változást az anyagság hozott, mert két gyerek az két gyerek, és manapság néha egyszerűbb sportcipőt húzni. „Ezeket azonban szabott nadrágokkal, overálokkal és zakóval, inggel társítom. Egyrészt így gyakrabban viselhetem az elegánsabb ruhadarabjaimat, másrészt pedig izgalmasnak tartom a kontrasztokat. A kontraszt és az egyensúly, talán e két elv szerint öltözködöm: legyen valami szokatlan, meglepő minden szettben, de az egyensúly ne billenjen ki.”
