A Gergely Orsolya és Miklós Csaba által megálmodott csíksomlyói házban a legapróbb részletekig figyeltek mindenre – vonható le a következtetés, miután körbevezetnek, és meghallgatjuk a történetüket. Amíg Csaba a technikai részletek legfinomabb hangolásáért volt felelős, addig Orsolya a belső terek csinosításával tette fel az i-re a pontot. Mint mesélik, a házépítés ötlete 2018 őszén indult útjára, néhány év tervezés és kivitelezés után 2022 tavaszán költözhettek be új otthonukba. A ház kívül-belül különleges: beton alapokon álló, faszerkezetes épület, amelynek falait vakolatba öntött szalmabálák töltik ki. Nem, nem a spórolás volt a fő szempont – hangsúlyozzák –, hanem a fenntarthatóság és az energiatakarékosság.
„Azt mondják, a szalma olcsóbb, mint a tégla, de amit megspóroltunk az anyagon, azt bőven kifizettük a szakemberek munkájára.
Nekünk nem az ár, hanem az alacsony hőveszteség volt a döntő szempont” – jegyzi meg Csaba.
A föld és a nap energiája
A ház fűtése is különleges: Csaba régi álma vált valóra azáltal, hogy a szalmaház geotermikus fűtésrendszerrel van ellátva, vagyis a talaj hőjét hasznosítják.
Hat darab, ötven méter mély szonda gyűjti a földből az energiát, és az innen nyert 11 Celsius-fokos vizet egy hőszivattyú segítségével 31-32 Celsius-fokosra melegítik fel.
A hőleadás padlófűtésen keresztül történik. Nem fizetnek gázszámlát, nem vásárolnak tűzifát – jegyzik meg –, hiszen egy 12 kilowattos hőszivattyúval fűtik a 200 négyzetméter hasznos alapterületű házat. Ugyanakkor a hőmérsékletet távolról is szabályozhatják: telefonról lehet a fűtést irányítani, a villanyt lekapcsolni, sőt, az ajtót ujjlenyomattal nyitják – sorolja nevetve Orsolya, hogy miben rejlik még otthonuk „okossága”.
„Tökéletesen működik, még akkor is, ha néhány évvel ezelőtt nem gondoltunk arra, hogy egyszer napkollektorunk is lesz. Ez főleg a nyári hónapokban biztosítja a ház energiaigényének 100 százalékát: tudunk tárolni, visszatáplálni a rendszerbe, és nem mellesleg két elektromos autót is folyamatosan töltünk. Most nyilván kánikula van, meleg az idő, de nálunk télen is hasonló a komfortérzet.
Három telet töltöttünk már itt, és panaszunk nincs” – magyarázza Orsolya, aki saját bevallása szerint eleinte szkeptikusan fogadta férje ötleteit.
Ötletekből pedig továbbra sincs hiány: Csaba legújabb fejlesztése idén nyárra készült el, amellyel a padlófűtési rendszert úgy alakította át, hogy a meleg hónapokban hűteni is tudjon – így a lakásban nem emelkedik, hanem csökken a hőmérséklet.
„Szerettük volna, hogy a házunknak modern rusztikus hangulata legyen. A hagyományos, erdélyi motívumokkal díszített csempe egész jól megfér az IKEA-s bútorokkal.
Nagyon szeretjük az északi építkezési stílust és berendezést: kicsit minimalista, de rendkívül funkcionális.
Ez tulajdonképpen már a harmadik lakás, amit berendeztem, és egyre inkább a letisztultság felé hajlok. Amikor megtaláltam ezt a csempét, tudtam, hogy ez a kék lesz a domináns szín a nappaliban. Ehhez tökéletesen illenek a korondi csempék, és már ehhez kerestem színben harmonizáló függönyt is. Tulajdonképpen azt szerettük volna, hogy a ház tájba illő és funkcionális legyen” – meséli Orsolya.
„Ebben a házban mindent lehet szeretni. Imádom a kilátást, nap mint nap rácsodálkozom, milyen gyönyörű helyen élünk. A külvilág zaja nem szűrődik be ide.
A konyha és a nappali az egész család kedvence. Bár mindenkinek van saját szobája, amikor otthon vagyunk, mégis itt gyűlünk össze.
A fürdőszobánkat is nagyon szeretem – tágas és kényelmes” – mondja Orsolya mosolyogva. Miközben otthonuk legkedvesebb zugait sorolja, azt is megemlíti, hogy a házépítés folyamata nem volt mindig zökkenőmentes. Az elképzelések összehangolása, a kivitelezés és a megannyi döntés sokszor okozott bosszúságot. Ma mégis egy nagy közös kalandként tekintenek vissza a fészekrakás időszakára.
