Romos romantika ikerturbó üzemmódban ARCHÍV

Piros-sárga-kékre festett, ottfelejtett játszótérelem terpeszkedik az egyébként is elhanyagolt udvaron, a klasszicista kastély udvarán. Gond nélkül bejutunk, az egykori kovácsoltvas kapunak hűlt helye. Már csak arra kell vigyáznunk, hogy a fejünkre ne essen valami vagy bele ne lépjünk valamibe. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)

Ezzel együtt lenyűgöző a Szilágy megye egyik eldugott falujában, Drágon levő WesselényiBethlen kastély. A rég kiütött ablakok, a málló vakolat, a beszakadt mennyezet és az, hogy valamikor itt volt a falu kultúrotthona, s színpadot, karzatot  építettek az egykori kastély nagytermében, szóval mindez nem tudta legyűrni szépségét.

Általánosan érvényes, hogy a legtöbb kastély, udvarház, elhagyatott templom ilyen a szórványban. Ahol szomszéd van, nekitámasztja a romos épület falának a latrinát, ahol nincs, oda szemetet hordanak. Műemlék mindahány, bejegyzett. Mégsem gondozza őket senki. Pedig Istenem, be gyönyörűek! 

Kendilóna, Kolozs megye

Csendes falu, s már messziről látjuk, amiért mentünk: a Teleki-kastély udvarán levő tornyot, a szépségest. A Teleki-kastélyban most elmegyógyintézet működik, ide belépni tilos. A portás azt mondja, menjünk odébb, s egyszercsak be lehet valahogy jutni a toronyig, amely a korábbi, leégett kastély egyetlen megmaradt darabja.

Teleki-kastély, Kendilóna

Átvágunk egy kukoricatáblán s egy szántáson (ami nem is olyan egyszerű két négyéves gyerekkel), s egyszer csak rájövünk: 50 méternél jobban nem tudjuk a kastélyt megközelíteni, olyan sűrű, Csipkerózsikához méltó bozót veszi körül. Fotózunk, megbeszéljük, hogy egyszer majd visszatérünk bozótvágó felszereléssel. 

Csákigorbó, Szilágyság

– Úristen, ez szebb, mint a fotókon! – lelkesedünk, amikor a pirosbogyós, ragyogó őszben átmegyünk a gesztenyefasor alatt, amely a kapuhoz vezet. A kapu valahogy régi fényében tündököl, nekünk legalábbis úgy tűnik. Hát nagyjából ez is minden, ami az egykori Haller-kastélyból megmaradt. Illetve a kápolna tornya meg egy díszes kút, utóbbi is pompás.

Haller-kastély, Csákigorbó

A kastélyból mára néhány oszlopmaradvány hever csak a fűben, rengeteg sörösdoboz társaságában, jeléül annak, hogy a hely mégsem teljesen kihasználatlan. 

Gyulatelke, Mezőség

– Ne számíts valami különleges épületre, ennek csak a története izgalmas – mondja a férjem, amikor elindulunk megnézni az 1700-as évek közepéről származó udvarházat – részben magyar, részben francia származású nemes, Dujardin József egykori otthonát, ahol az őrült arisztokrata kivégeztette, megerőszakolta, kínozta jobbágyait. Végül a felesége jelentette fel, aki kolostorba vonult. Horrortörténet a javából, a helyszín pedig méltó hozzá.

Dujardin-udvarház, Gyulatelke

Rég beszakadt zsalugáterek rejtik az ablakokat, a bejárat is utólag, hányaveti módon beépítve. Valahogy érzed, hogy rossz energiák tanyáznak ezen a helyen. A gyerekek is nyűgösek, megyünk. 

Mit keresünk?

A régi épületek, az épített örökség mindig is érdekelt, így adott volt, hogy: na, ha ezen az úton indulunk el, lássuk, mit találunk. Mindig találtunk, mindig feltöltődve értünk haza. Pedig ezek a kirándulások ritkán hosszabbak 4–5 óránál.  A négyéves ikerpárt is bele kell számolnunk a képletbe, tehát az is szempont, hogy nagyon sokat ne kelljen gyalogolni vagy mondjuk sziklát mászni a látványért. Persze, voltunk már az Almási várnál is, ahová mászni kell egy jókorát, a felfedezés öröme pedig minden fáradságot megér.

Facebook, Kastély Erdélyben, google maps

Egy idő után rááll a szemed arra, hogy mit érdemes megnézni. Szembejön az ismerős történész oldalán, megosztja valaki, hogy milyen szép. Raktározod az infót, s egyszer csak elindulsz megkeresni. Persze, tudatosan is lehet keresni. A Kastély Erdélyben oldalon gyakorlatilag megyékre bontva fel van térképezve minden látni érdemes műemléképület, a templomok kivételével, mert az nem az ő asztaluk. Aztán az is izgalmas, ha már valahol ott vagy, egyszerűen belövöd a google térképen, hogy látnivalók a környéken, és így is felfedezhetők klassz helyek. 

Wesselényi–Bethlen kastély

Piknik

Elmaradhatatlan része a kirándulásainknak a családi piknik. Reggel becsomagolunk a hűtőtáskába mindent, amit találunk, s valahol az út szélén elköltjük. Többnyire úgy, hogy a gyerekek a csomagtartóban ülnek, de olyan is volt, hogy sikerült alkalmas helyet találnunk a fűben. Ez a gyerekek kedvelt programpontja. De sokszor élvezik a bejárandó helyeket is. Elmeséljük a lovagmesét a váraknál, galambokat hajkurásznak régi templomban, labirintusként fogják fel a római kori maradványokat.  

#ikerturbo és #nyaralunkwaze hashtaggel látjuk el barangolásainkat utalásként az ikrekre és arra, hogy ezeken a nyaralásszámba menő kirándulásokon szeretjük rábízni magunkat a waze appra, hadd vigyen ismeretlen tájakra.

Hogy mi bánt? Hogy a gyerekeim 20–30 év múlva ezeknek az épületeknek nagy részét már nem fogják látni. Akkor, amikor értelmet is nyerne számukra az a sok csoda, amely körülvesz. Megmutatjuk nekik fényképen.

korábban írtuk

Soha többet all inclusive!
Soha többet all inclusive!

A visszaeső bűnöző bizonyosságával mondom ezt. Magam sem értem, miért fordult elő egynél többször, hogy a teljes ellátást biztosító vendéglátási formát választottuk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)