Fenyőkkel körbeölelt tisztás, amelyet hátulról a Küküllő szegélyez. Közepén egy rönkház, tóval, kinti konyhával. A fenyők suhogása, a folyó monoton csobogása andalítóan hat a végtelen nyugalmat árasztó csendben, alig-alig hallani mesterséges zajt. Katalin és férje, Öcsi Székelyudvarhelyről költöztek Varságra, s noha az első évben még kétlaki életet éltek, immár négy éve állandó varsági lakosok.
Önálló élete van a háznak
A tájba illő rönkházat tíz éve kezdték építeni, mint magyarázza Kati, maga a fa nincs megmunkálva, csak meg van hántva. A befedést követően pedig négy évig száradt. „Még a mai napig is mozog kicsit, ezért nem ajánlatos a rönkház olyannak, aki szereti, ha minden centire talál. Ez egy olyan ház, amelynek önálló élete van.”
Gyermekkorukban mindketten sok időt töltöttek a természetben, Öcsi ma is erdész és vadászik. Természetszeretetük miatt is vágytak egy ilyen házra, s mint mondják, sokat olvastak, informálódtak mielőtt belekezdtek, aztán találtak egy gyergyóújfalusi csapatot, aki megvalósította az álmaikat. Tájolásánál fő szempont volt, hogy délre nézzen, így mindig süti a nap.
Az élettér mesél a lakókról
Belépve, egyértelművé válik annak is, aki nem tudja, hogy a házigazda vadász ember: trófeák mindenütt, még a csillárok is szarvasagancsból készültek. A háziasszony kifinomult ízlése ötvöződik a házigazda rajongásával. Aprólékos odafigyelésre utal a ház minden részlete, a konyha tömörfa bútorán található foganytúktól a tárolódobozokig minden illeszkedik a lakás stílusához, de még a konyhagépek kiválasztásánál is szempont volt a külső: minden modern, kívülről mégis old school.
A tágas nappali éke a tömegkályha, amellyel az egész lakást ki tudják fűteni, felső része kenyér- és pizzasütésre is alkalmas, míg alul, az üvegajtón át, ropogó tűz csempész még inkább bensőséges hangulatot az erdő ölelésében megbúvó, mesebeli házba. De még a fürdőszoba kialakításánál is gondosan figyeltek a természetközeli vonalra, a fürdőkádat fa keretbe helyezték, a helyiség egyik fala a ház rönkből készült oldala.
Az udvar különlegessége a három halastó, Kati számos magaságyást gondoz tavasztól-őszig. „A természetben csaknem minden megtalálható, amire szükségünk van, igyekszünk ezt kihasználva, minél jobban az önellátás felé orientálódni” – magyarázza, miközben a házi készítésű aszalóját csodáljuk, teafüvet és paradicsomot szárít, saját felhasználásra. A hatalmas kövek pedig a házigazda „mániái”: olykor nagyon messziről hozatja azokat, ha úgy gondolja, a kertbe pont megfelelőek lennének. Karnyújtásnyira az udvartól, szabadon él számos baromfi, marha, disznó, sőt még egy szamár is vidítja a gazdaságot.