– Hogyan indul a reggeled?
– Kávéval. A sport mellett a második függőségem, egyikről sem akarok leszokni, hacsak orvosi előírást nem kapok rá. Az utóbbi időben annyit javítottam ezen rossz szokásomon, hogy előtte iszom vagy fél liter vizet, majd koffeines és -mentes kávébabok keverékéből iszom a napi négyet, így kevesebb koffeint viszek be. (Nem mintha az sokkal egészségesebb lenne, de legalább cselesebb.) Szóval, két ilyen kávéval indul a napom, aztán gyorsan, mint egy feltöltött manó, összekapom magam, és indul a nap. Nyáron korán, 5-6 órakor már megyek futni, hogy mire a család ébred, letudjam az edzést, ezáltal ne tőlük vegyem el ezt az időt. Télen délután edzek, így nyugisabbak a reggelek.
– Mi a legjellegzetesebb tulajdonságod?
– Makacsság, ami jó adag kitartással párosul, így, ha valamit a fejembe veszek, akkor az előbb-utóbb úgy alakul, ahogy én szeretném.
– Melyik élő személyt tiszteled a leginkább?
– Édesapámat. Egész életemben ő volt a példaképem, mindig csodáltam a racionális gondolkodását, vidám életfelfogását, és főleg azt, amilyen apa tudott és tud lenni. Legnehezebb helyzeteken is olyan könnyen lépik át mai napig, mindig azt mondja, „ami már megtörtént, azon hiába kattogsz, nem változik, menni kell előre, azt még lehet alakítani.”
– Milyen tulajdonságot értékelsz leginkább egy férfiban?
– Magabiztosság, határozottság, intelligencia – de fontos számomra az is, hogy sportoljon, mert valamiért ez nálam hozzátartozik egy férfi magabiztosságához. Nem tudnék felnézni rá, ha mondjuk, elmegyünk biciklizni, és kifullad az első emelkedőn. (nevet)
– Mit értékelsz leginkább egy nőben?
– Az önállóságot. Ne kelljen neki egy férfire támaszkodni. Nem az érdekel, hogy mit valósított meg a férje segítségével, hanem, hogy egyedül mit alakít.
– Mi a mottód?
– Egyértelműen a „NEVER GIVE UP!” (Sose add fel! – szerk. megj.) Amíg nem adod fel, bármikor sikerülhet!
– Mi az a tulajdonság, amit leginkább helytelenítesz önmagadban?
– A férjemet idézem: „ne hirtelenkedj, Lilla” – és mindig igaza van. Túlságosan izgága vagyok, így mindig hirtelen hozok döntéseket, jelentek ki olyasmit, amit, ha előtte elszámolnék tízig, nem mondanék, és mindenki jobban járna. Mindent azonnal akarok, nincs türelmem, azonnal eldöntök, azonnal megveszek, azonnal kidobok…
– Melyek azok a szavak, amelyeket túl sokszor használsz?
– Nekem újabban ilyen mondatom van: „Tudsz maradni Áronnal egy órát?” (Áron a kisfia – szerk.megj.)
– Kik a hétköznapi hőseid?
– Minden élsportoló, aki család mellett folytatja a pályafutását. Továbbá édesanyám, aki nélkül éhen halna a családom (ő főz), és nagyon sok programról le kellene mondanom a fiam mellett.
– Mit bánsz a legjobban?
– Hogy nem gyerekkoromban kezdtem el sportolni.
– Mi a tökéletes boldogság számodra?
– Amiben most élek, úgy érzem… Minden vágyam teljesült: van egy csodás családom, mindenki egészséges, hála Istennek, imádom a munkám, és mindezek mellett teljes gőzzel sportolok – pedig azt mondták, ha gyerekem lesz, majdnem lehetetlen lesz. Közben utazgatunk, minden nap tele élménnyel, szóval, kívánhatnék-e többet?
Fotó: Antal Lilla archívuma
korábban írtuk
Tudós nők – Dr. Plugor Réka: Minden változásban lehetőség van valami jóra
Plugor Réka Sepsiszentgyörgyről indult, Kolozsváron tanult Szociológia-antropológia és Európai tanulmányok szakokon, majd Budapesten, a CEU-n mesterizett. Tizennégy évvel ezelőtt kicsit nagyobbat lépett a hétmérföldes csizmájával. Ma a Leicesteri Egyetem docense és tanszékvezető-helyettes a Munka, Foglalkoztatás, Vezetési és Szervezés Tanszékén. Párjával két kisfiút nevelnek a szigetországban. Mintha csak három perc telt volna el azóta, hogy a kolozsvári Max Weber Szakkollégium udvarán a tudományról és a
