„Lámsza, Csíkba megjelentek a mínuszok, tokány idővel, esővel és lehűléssel… Tőlünk északnyugatra egy hatalmas kakaós csiga kavarog. Ez a nagy böhöm légörvény kavarja a levegőt. Ehhez a ciklonhoz kötődik az a hidegfront, amely belekavar mától kezdve a levesbe. Jó esély van mérsékelt díszhisztikre. De ezt még később meglátjuk, hogy merre görbül a saccométer mánusa. Annyira jó vala az időjárás, hogy mán el kell romoljon.”
Keleti szél fú’
Ilyen és ehhez hasonló, vicces, de megalapozott időjárás-előrejelzésekkel figyelmeztet bennünket Nagy István, azaz Meteós Pityu, a Szentegyházi Meteó Facebook-oldal és meteorológiai mérőállomás működtetője. Hogy ne csak a közösségi oldalon halljunk róla, kimentünk hozzá Szentegyházára, a „csordajáró végibe” (Bulevardul Vacilor – a városszéli utca nem hivatalos neve).
Félúton Székelyudvarhely és Csíkszereda között él István, a világ legmagasabban fekvő magyar városában: 830 méterrel a tengerszint felett. Az állomással átellenben a Madarasi Hargita sötétlik az égen, „itt a telek hosszabbak, Udvarhelyhez képest, és az átlag hőmérsékleti értékek kisebbek.
Itt amikor szép idő van, akkor is beáll a keleti szél, tavasszal s ősszel repeszti ezerrel”
– mondja István a hegyvidéki viszonyokról. Az út mentén sérült szárnyú, pöttöm madár kesereg, menekülne előlünk, de az apróka szárnyak nem engedelmeskednek. István nem teketóriázik, mászik át a kerítésen, hogy a picurka erdei pintyet mentse. Nyugtatgatja, szeretgeti, esélyt ad neki az életre.
Kicsi mérőállomás – nagy szöveggel
Mindössze 6x4 méter a Szentegyházi Meteóállomás területe – egy barátja telkén állította fel a műszereket István, nyolc éve. Mert úgy vélte, jó lenne Szentegyházán is rögzíteni a meteorológiai adatokat, hogy ne csak Csíkban s Udvarhelyen legyen. Itt állította fel az édesapjától örökölt, analóg mérőműszereket, valamint egy napenergiával működő, automata állomást.
Napelemmel működik az automata mérőállomás
Utóbbi magától végzi a dolgát, rádiókapcsolatban van az otthoni számítógéppel – magyarázza a működését a meteorológus. Helyettesíti az emberi mérést, hazaküldi a szélsebesség, a szélirány, a páratartalom és a csapadékmennyiség adatait. Mellette klasszikus esőmérő, tölcsérébe gyűl az esővíz, ugyanakkora pléh henger a havat méri télen. A régi, klasszikus műszerek a szabvány szerint épült műszervédő-házban, „cseppet az alja begebbedt, de szabályosan, két méterre található a földfelszíntől” – magyarázza vendéglátónk.
Klasszikus esőmérő, korántsem klasszikus meteorológus kezében
A klasszikus üveg hőmérők, a hajszál-hidrométer ugyanazt végzi, mint az automata rendszer. István összehasonlítja az adataikat mindig: 17,3 Celsius fokot mér pillanatnyilag mindkét mérőműszer.
Mé’ ne?
Ez a válasz arra, hogy miért indította el Szentegyházi Meteó néven a Facebook-oldalát az aprócska mérőállomásnak. „Minden is fent van, ez miért ne lenne” – indokolja egyszerűen. A mesterséget egyébként hobbiként kezdte, de a Facebook-oldal népszerűségének köszönhetően ma már hivatásos meteorológus. 2016-ban megüresedett egy állás a csíkszeredai állomáson, megkérdezték, hogy lenne-e kedve. És lett. „Elmondhatom, hogy ez az amatőr állomás és a Facebook-aktivitás eredménye volt.
Már kisgyerekként érdekelt az időjárás, Ozsdolán, ahonnan származom. A családom természetszerető, nagyapám erdész ember volt, sokat mesélt a felhőkről.
Gyerekként féltem a villámoktól, ő szoktatott hozzá, hogy nem kell annyira félni tőlük. Amikor zivatar volt, kimentünk az udvarra, és néztük, hogyan villámlik. És akkor megtetszett. Hogy ez mennyire szép, s vagány, s jó.”
Hát nem csodás, ahogy rohannak a felhők az égen?
„Amikor gyerekfejjel rácsodálkozol, hogy a felhők nem egy helyben állnak, hanem mozognak, ezeken a pehely felhőkön most nem látszik, de vannak azok a szeles, őszi felhők, amelyeken rendesen látszik, ahogy rohannak az égen. Ez volt még egy ilyen meghatározó, csodálatos dolog” – mesél a szenvedély születéséről. De az édesapja is dolgozott meteósként, még a hetvenes években, Bálványosfürdőn. A természetvédelmi gárda számára végzett méréseket. Tőle van a páratartalmat és hőmérsékletet rögzítő írógép is – mutatja, hangjában lelkesedéssel.
Az analóg eszközök működnek még ötven év múlva is
„Ezek az eszközök, ha az ember karban tartja őket, működnek még 50 év múlva is. Az automatával nem tudom, mi lesz 10 év múlva” – magyarázza Pityu, valamiféle rajongó szeretettel.
„Akik közelről ismernek, tudják, hogy nagy pofám van. Néha, ha úgy kiírnám, amit gondolok, elveszíteném a teljes követőtáborom…
Moderálom magamat, de amikor elkap a gépszíj… Nekem ilyen a modorom. Én már gyerekkoromban is az a fajta legényke voltam, akit templomba nem szívesen vittek – hogy úgy mondjam. Mai napig is, ha olyan helyre kell mennem, ahol nagyon komolynak kell lenni, nehezemre esik. Minden hülyeség olyankor jut eszembe” – mondja a humorérzékről, ami nélkül nem lenne az, ami a Szentegyházi Meteó.
Nem hivatalos – humoros
Aki hivatalos időjárás-előrejelzést akar olvasni, az tájékozódjon az Országos Meteorológiai Intézet oldalán – hangsúlyozza mindig Pityu. „Az egy dolog, hogy nekem is a gép itthon ugyanazt mutatja, amit Szebenben, de az én prognózisaim nem hivatalosak”. Számára nem állás, hanem hivatás a meteózás. Ám Szentegyházán és a csíkszeredai állomáson is csak megfigyelő, nem készít előrejelzéseket.
„Az előrejelző nem tudja, hogy milyen idő van, csak azt, hogy milyen lesz. Én tudom, hogy jelen pillanatban milyen idő van, de azt nem, hogy milyen idő lesz.
Azért kell mi együtt dolgozzunk, mert a kettőből együtt jön ki, hogy mi van és mi lesz” – magyarázza a különbségeket. „A felhők a legfontosabb állapotjelzők, ha gomolyfelhőket látunk például, akkor instabil a légkör. Ha ilyen kicsi bárányfelhőcskék vannak, mint most, az égen, ezekről tudjuk, hogy ezekből az égadta világon semmi nem várható, azon kívül, hogy dekoratívak, szépek. Tipikus őszi felhők. Ám a megfigyelésnek a másik fontos feladata, hogy ha valami veszélyhelyzet körvonalazódik, akkor a figyelmeztetéseket ki kell küldeni: villám, zivatar, jégeső, ónos eső” – avat be a szakma rejtelmeibe, miközben békésen legelésznek a kék égen a nyugis bárányfelhők.
Madárka köszöni, azóta meggyógyult, hazarepült
És hogy mi a helyzet a globális felmelegedéssel?
„Mi, amikor Csíkban lezárunk egy hónapot, a régi adatokhoz képest minden hónap végén a plusz 1–2 fok megvan. Tehát átlagosan 1–2 fokkal melegebb van most, mint mondjuk az 1970–2000 közti időszakban. Csak ez a felmelegedés is olyan, mint amikor a békát felfőzöd: ha a vízzel együtt melegszik, a béka nem veszi észre. Ez a felmelegedés is lassan történik, van időnk hozzászokni. De tagadhatatlan a melegedés ténye. Ám hogy ez mondjuk 10–15 év múlva visszafordul-e, az a klimatológusok dolga” – összegez a szentegyházi meteorológus.
Fotó: Magyari Tekla
korábban írtuk
Megkérdeztük a Szomszédnénit – a humorista, amikor nem viccel...
Szárnybontogató újságíróként az Erdélyi Humorfesztivál kolozsvári döntőjéről tudósítottam: a legélesebb emlékem, hogy a tömeg őrjöngve nevetett, kacagott, röhögött. A Szomszédnéni Produkciós Iroda, azaz Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs hozta a formáját. Azóta sok víz lefolyt a Küküllőn, a Szamoson és a Dunán: a fiúk jó néhány éve már Budapesten tolják a showt, s látszólag nem fogynak ki a poénokból. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)
