Erkölcstelen a tartásdíjon alkudozni

Mennyibe kerül egy gyermek eltartása? Elvált szülők esetében gyakori kérdés: viták, veszekedések, eltiltások, alkudozások kísérik a megegyezést. A törvény meghatároz bizonyos kereteket, de a lelkiismeretnek is dolga van a kérdésben. Olvasói kérdésre a tartásdíjjal kapcsolatos előírásokat összegezte Marosi György ügyvéd – visszatérő téma lesz.

Jogi eligazítást szeretnénk kérni egy olyan helyzetben, hogy élettársi kapcsolatban közös gyermek esetén az apa milyen összegű gyerektartást köteles a törvény előírásai szerint fizetni, ha nem alkalmazott, hanem vállalkozói minőségben dolgozik saját vállalkozásánál.

A szülő köteles a gyermekét eltartani

A szolidaritás mint a család meghatározó jellemzője kölcsönös kötelesség- és segítségvállalásról szól; a családtagoknak kötelességük egymást kölcsönösen támogatni. Ezt az erkölcsi kötelezettséget az érvényben levő jogszabályok törvényerőre emelték. A törvényhozó konkrétan meghatározza azokat a személyeket, akik jogosultak mások eltartására, illetve akik kötelesek másokat eltartani, és sorrendet állít fel az eltartásra jogosultak között.

Elöljáróban: A családjogi törvény értelmében a szülő kötelessége a gyermeke eltartásáról gondoskodni.  A szülő

akár saját szükségleteinek a rovására is

köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A szülők kötelezettsége a gyerekkel szemben akkor sem szűnik meg, ha elválnak.

A tartásdíj a gyermek joga

Szülők különválása esetén a gyereket az egyik szülőhöz helyezi a bíróság. Ebben az esetben nemcsak a gyermeket gondozó szülő köteles hozzájárulni a gyerek eltartásához; az eltartási kötelezettség a külön élő szülőt is terheli. A gyermektől külön élő szülő eltartási kötelezettsége a gyermektartásdíjnak nevezett pénzösszeg kifizetésében konkretizálódik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyerektartás szempontjából 

nincs jelentősége annak, hogy a gyerek házasságból vagy élettársi viszonyból született.

A gyermektartásdíjat a bíróság állapítja meg. A szülők megállapodását, egyezségét a bíróság kizárólag akkor hagyhatja jóvá, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. Van egy nagyon fontos szempont, amelyet mindkét szülőnek meg kell értenie és tudomásul kell vennie: a gyermektartásdíj a gyermeknek a joga, és nem annak a szülőnek, aki a kiskorú gyermek nevében kérelmezi. Ebből következik, hogy erkölcstelen, ugyanakkor törvénytelen a gyermek tartásdíjhoz való jogát alku tárgyává tenni, a felek között zajló vitákban (például házasságban szerzett vagyon elosztásánál, gyerekláthatási program megállapításánál) kompromisszumként felajánlani! Gyakran hangzik el a kérdés:

„Akkor is köteles vagyok fizetni a tartásdíjat, ha a volt feleségem (volt férjem) nem engedi, hogy láthassam a gyereket?”

A válasz egyértelműen igen! Sőt, az is köteles tartásdíjat fizetni, akit eltiltottak a szülői jog gyakorlásától.

Hirdetés

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelembe kell venni:

  • a gyermek tényleges szükségleteit; 
  • a tartásdíjra köteles szülő állandó jövedelmét.  

Mennyi az annyi?

Életkor függvényében a gyermek szükségletei változnak. Abban az esetben, ha a gyermek saját vagyonnal rendelkezik, annak jövedelmét az eltartására kell fordítani. A gyermek saját jövedelme származhat vagyon (ingatlan, készpénz) hasznosításából, öröklésből vagy akár munkaviszonyból. Ha a kiskorú gyermek munkát vállal, és önálló jövedelemre tesz szert, meg kell vizsgálni, hogy keresete fedezi-e az eltartása költségét. Ha teljes egészében fedezi, úgy a szülők a tartási kötelezettség alól mentesülnek, ha pedig csak részben, a szülők kötelesek tartáskiegészítést adni a gyermek tényleges szükséglete kielégítésének mértékéig. 

A tartásdíj megállapításánál a tartásdíjra köteles szülő jövedelmét kell figyelembe venni.

A törvény szabályozása szerint a munkából szerzett jövedelmet kell alapul venni a tartásdíj összegének megállapításánál. A gyakorlatban figyelembe vesznek minden olyan jövedelmet, amelyet állandó jelleggel valósít meg a tartásdíjra köteles szülő. A kiszabható tartásdíj összegét a törvény pontosan nem határozza meg; csak az van megszabva, hogy a jövedelem függvényében maximum mekkora lehet a kiszabott tartásdíj. Ha egy gyermek eltartásáról van szó, a tartásdíj a jövedelem egynegyede lehet, ha kettőről, akkor egyharmada, ha három vagy háromnál több gyerek van, akkor a jövedelem fele. Egy példával érzékeltetjük a fenti szabályt:

1200 lejes havi jövedelem esetén az egy gyerekre megállapított tartásdíj összege nem haladhatja meg a 300 lejt, két gyerekre összesen 400 lejt (ez gyermekenként 200 lej tartásdíjat jelent) és  három vagy háromnál több gyerekre 600 lejt.

Ha a tartásdíjra kötelezett szülőnek nincs igazolható állandó jövedelme, a bíróság az országos minimálbér alapján számítja ki a tartásdíjat.

Változik az anyagi helyzet

Ha a gyermektartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állt be, lehet kérni a bíróságtól a tartás mértékének megváltoztatását. Ilyen változás lehet például a szülő jövedelmének csökkenése vagy a gyermek szükségleteinek növekedése. A tartásdíj fizetésének kötelezettsége megszűnik, amikor a gyermek betölti a 18. életévét. Ha 18 éves kora után a gyerek folytatja tanulmányait, és nincs jövedelme, kérheti a bíróságot, hogy állapítson meg gyermektartást, és kötelezze a szülőt annak fizetésére. Ebben az esetben a bíróságnak ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe vennie, mint kiskorú gyermek esetében.

Eszerint a fizetési kötelezettség addig tart, ameddig a gyerek betölti a 25. életévét vagy befejezi a tanulmányait.

A gyermektartásdíjjal kapcsolatos törvényi előírásoktól függetlenül nagyon fontos, hogy a válófélben levő szülők felelősséggel és a gyermek érdekeit mindig szem előtt tartva próbáljanak közösen megoldást találni, és soha ne feledjék azt, amit Oscar Wilde mondott: „A gyermekek kezdetben szeretik a szüleiket. Amikor felnőnek, ítélkeznek felettük. Néha megbocsátanak nekik.”

Rovatunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akik táplálkozással, lelki problémákkal kapcsolatban szeretnének útmutatást, vagy jogi ügyekben szakember véleményét kérnék. Írjanak, kérdezzék Tófalvi Beáta pszichológust, Marosi György ügyvédet, Pap Enikő étkezési tanácsadót. Minden hónap 5-éig érkező leveleiket a hónap végéig megválaszoljuk, néhányat a lapban meg is jelentetünk – név nélkül vagy csak a levélíró keresztnevével. Ha nem teljesen érthető a megfogalmazott kérdés, úgy érdemben válaszolni sem tudnak szakértőink.

Leveleiket e-mail-címünkre várjuk: level@noileg.ro

A közölt információ tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak.

Kiemelt kép, fotó: Shutterstock