Filmet nézz, ne háborúzz! ARCHÍV

Miközben a Woodstock fesztivál szervezői javában készültek a hippi-korszak legnagyobb zenei eseményére, mely 1969 augusztusának harmadik hetében zajlott, Los Angeles egy békés villanegyedében meggyilkolták Roman Polanski feleségét. A várandós Sharon Tate-t Charles Manson „hippi vezér” követői végezték ki brutális kegyetlenséggel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)

A gyilkosság témájára nem akárki csapott le, Quentin Tarantino kilencedik filmjének kiindulópontja lett.

A Volt egyszer egy Hollywood a Polanski-gyilkosságból ihletődött, ám Tarantino egy párhuzamos valóságot épített fel művében. A film főhősei egy másodosztályú színész (Leonardo DiCaprio) és dublőre (Brad Pitt), életük egy időszakát követjük végig (a B-kategóriás filmek és a spagettiwesternek kisköltségvetésű világában), valamint azt, ahogy Charles Manson emberei a véletlenek véletlenjei folytán őket akarják megölni a Polanski-ház lakói helyett. 

A film egy vérbeli Tarantino alkotás (igaz, kimértebb korábbi munkáinál): bizarr, erőszakos, izgalmas és hangulatos.

Tarantino úgy mesél a hatvanas évekről, hogy nem (csak) a színes ruhás, békéért harcoló, mosolygó hippiket látjuk, hanem azt is, hogy az ártalmatlan „Szeretkezz, ne háborúzz!”– gondolaton alapuló életek hogyan csúszhattak félre.

Bár a Volt egyszer egy Hollywood nem könnyű film, nem derűs, de szórakoztató. A meztelen felsőtesttel tetőt javító Brad Pitt és a fehér miniszoknyás Margot Robbie pedig csak hab a tortán, őket mindenképp látni kell.

Fotó: Shutterstock