Szeptemberi lapszámunkból
„Nem érzem, hogy lenne olyan, amit a nevem, a családi örökségem miatt ne tehetnék meg. Mert azokat a dolgokat nem is akarom megtenni. Például nem lehetek korrupt politikus, mert az rosszul nézne ki. És nem én fogok hason csúszva kijönni a kocsmából. Én inkább úgy akarok kijönni a kocsmából, hogy kísérjen a zenekar hazáig."
korábban írtuk
Életörökség: teher vagy útravaló?
Önmagában már az egy örökség, ahová születünk, a kérdés csak az, hogy mit látunk belőle, és mihez kezdünk vele. Arisztokratát, néprajzkutatót, és többgenerációs értelmiségi családok leszármazottait faggattuk sajátos erdélyi örökségük életükben betöltött szerepéről. (A teljes cikk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Pénzügyeink: eszköz, erő vagy hatalom?
Az anyagiakból származó konfliktusok előkelő helyen szerepelnek a párkapcsolati problémák sorában. Az egyik legnehezebben alakítható probléma, ha a házastársak más-más pénzkezelési mintákat hoznak otthonról.
korábban írtuk
Apukát tessék!
Apuka felett kissé eljárt az idő. Ezért új apuka kell. 72 kilós, 172 centi magas, sportos példány. Maradhat? Egy apuka gondolatai válás után. Olvasónk küldte.
Gernyeszeg utolsó birtokos gazdája – Az arisztokrata fogatos
„Én ebben a körben soha nem találkoztam végletekig elkeseredett, nyafogó, siránkozó emberekkel. Természetesen adódtak nehéz pillanatok, biztosan ők is szenvedtek, de soha nem mutatták. A kastélybeli életükről azonban vajmi keveset tudunk, a családtörténelemnek ez a része nagyon hiányos, ritkán került szóba például, hogy melyik szoba miként volt berendezve – valószínűleg azért, mert ez életük roppant fájdalmas szakaszát elevenítette volna fel.” – idézi fel emléküket fiuk, Teleki Kálmán
korábban írtuk
Gazda Árpád: „Nem akartam megdicsőülni”
Aktív résztvevője volt az 1989-es forradalom első napjainak, Tőkés László mellett tartóztatták le, de nem szokott ezzel kérkedni. Gazda Árpád kolozsvári újságíró a magyarországi közszolgálati hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítása mellett „gólyahírnökséget” működtet; rendszerváltásról, szenvedélyekről kérdeztük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)
A zaklatások mind egy tőről fakadnak, és mind az emberi lelket rombolják
„Mint a kígyók, megharapnak, ártalmatlanná tesznek, félig megrohadsz, akkor megesznek, szétszednek, majd újra összeraknak, és már nem tudod, hogy ki voltál, ki vagy, hová tartasz.” – Nemzetközi mérések szerint a dolgozók 10–17 százalékát zaklatták vagy zaklatják munkahelyükön.
korábban írtuk
Mobbing: amikor a munkahely pokol
Nőket és férfiakat egyaránt érintheti, szexuális felhang nélkül is, a munkahelyi zaklatás, azaz a mobbing. Ezt Romániában 2015 októberétől tiltja jogszabály, mégis igen nehéz védekezni ellene, ugyanis a köztudatban még ma is alig ismert a fogalom.
Talán azért nincs kibeszélve, mert nem találjuk rajta a fogást
„Mi az, amit a mai kor emberének el lehetne mesélni róla, hogy érzékelhetővé tegye az akkori viszonyokat. Ahogy vannak generációs törések, és az ember a saját gyerekével is nehezen érti meg olykor magát, úgy ennek a korszaknak a tanúi sem találják a módját, hogy elmeséljék."
korábban írtuk
Gróf Teleki Mihály, az arisztokrata fogatos
Marosvásárhely emblematikus alakja volt. Édesapja, Teleki Domokos 1935-ben adta át neki a gazdaság irányítását, azt követően az öregek Budapesten éltek, csak nyaranta látogattak a Maros mentére. Gróf Teleki Mihály, Gernyeszeg utolsó birtokos gazdája – nemcsak az arisztokrata körök számára Micu bácsi – Kolozsváron és Toulouse-ban szerzett agrármérnöki diplomával, budapesti doktorátussal irányította 1944-ig a gernyeszegi mintagazdaságot.
Ha meghibásodott a régi apuka... Olvasónk küldte
Egy elvált olvasónk apukaboltba kalauzol – vélemény a másik oldalról.
Nagy Eszter lovasoktató: „A lovaglás vezérgondolata az alázat és a tisztelet"
Jó hatással van a mentális egészségre. Köztudottan, az állatokkal való foglalkozás elősegíti egyes betegségek gyógyulását, javulását vagy szinten tartását. Sok pozitívumot tanulhatunk a lovaktól, például felelősségérzetet, nyitottságot, bizalom kialakítását, empátia fejlesztését.
korábban írtuk
Életörökség: teher vagy útravaló?
Önmagában már az egy örökség, ahová születünk, a kérdés csak az, hogy mit látunk belőle, és mihez kezdünk vele. Arisztokratát, néprajzkutatót, és többgenerációs értelmiségi családok leszármazottait faggattuk sajátos erdélyi örökségük életükben betöltött szerepéről. (A teljes cikk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
