A méltatlan helyzetekből való kilépés elkerülhetetlen
A terméketlenné vált, kiüresedett kapcsolatok lezárulnak, az életképtelen, méltatlan helyzetekből való kilépés már elkerülhetetlen. Érdemes azonban mindezt kellő körültekintéssel és óvatossággal tenni, mielőtt a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk. Vagyis a múlt tapasztalataiban rejlő tanítások és a kialakult helyzetben játszott szerepünk megértésével, a saját felelősségünk felismerésével, ugyanakkor a hatáskörünkbe tartozó, életformáló feladataink felvállalásával, a ránk bízottak iránti elkötelezettséggel és a nálunk gyengébbek védelmére törekedve, másokkal való együttérzéssel kell cselekednünk.
A múlt tisztázása, a sérelmeink, csalódásaink, haragunk korlátozó, visszahúzó erejétől való megszabadulás segíthet abban, hogy felismerjük a fontos dolgokat az életünkben, azokat az értékeket, amelyek értelmet adnak az életnek,
a számunkra valódi örömöt jelentő kreatív tevékenységeket, amelyekkel akár anyagi szempontból is megalapozhatjuk az életünket, és mindenképpen emelkedést érhetünk el. Az eddig megszerzett tudás alkalmazása, az elődeink praktikái, mindennapi élethez kapcsolódó ismereteik felelevenítése fontos szerepet kaphat abban, hogy új alapokra helyezzük az életünket.
Cselekedjünk óvatosan
Rögtön az év eleje a nézőpontváltásról, a befelé figyelésről és az elengedés-megtartás kérdésköréről szól. Gondolkodásunk a praktikum felé fordulhat, életünk anyagi kereteinek, struktúrájának a megteremtése foglalkoztathat, és a valóban célravezető megoldásokat keressük. Ekkor érdemes a felmerülő kérdéseket több oldalról is megvizsgálni, megfontoltan, óvatosan cselekedni, lényegretörően kommunikálni, összeszedetten, a lehetőségekhez alkalmazkodva költekezni, az életvitelünket minél jobban leegyszerűsíteni. Társas együttléteinket is a gyakorlatiasság jellemezheti.
Ha döntenünk kell valamiben, akkor fókuszáljunk arra, ami valódi erőforrás, megtartó erő lehet számunkra, és hanyagoljuk azt, ami lehúz.
Ez vonatkozik azokra az információkra is, amelyekkel körülvesszük magunkat, amelyeket befogadunk. Keressük a szellemi, tudati emelkedés lehetőségeit. Azokat az ismereteket, amelyek beszűkítik a látásmódunkat, kerüljük, illetőleg csak annyiban vegyük számításba, amennyire módunkban áll változtatni rajtuk. Tekintettel arra, hogy így indul az év, ezt az álláspontot érdemes kiterjeszteni a teljes időtartamra.
Holisztikus szemléletet követel a következő időszak
Az év első hónapjaiban hatékonyabban tudjuk intézni dolgainkat, energikusabbak lehetünk, ugyanakkor az életünk alapjait képező rendszerek, társadalmi berendezkedések is nagyobb próbatételnek lesznek kitéve. Márciusban indul egy közel három évig tartó periódus, amikor az érzelmi tapasztalataink arra késztetnek majd, hogy nagyobb teret adjunk az intuíciónak, a belső érzékelésnek, a részlegességről a holisztikus, egységközpontú szemléletre térjünk át.
A racionális gondolkodást felváltja az irracionális érzékelés, előtérbe kerülnek, és sorsformáló erőkké válnak a kollektív tudatalattiban összegyűjtött tapasztalatok.
Éppen ezért rendkívül lényeges, hogy végezzünk olyan spirituális gyakorlatokat, amelyek az összpontosítást, a józanságunk megőrzését segítik, és kerüljünk mindenféle tudatmódosító szert, különösen ha azokat a stressz- és a szorongás oldására használnánk. Sokkal hatékonyabb lehet, ha ilyen helyzetekben a mély lelki folyamatainkra való rálátásra törekszünk, a kollektív sebeink gyógyítására összpontosítunk együttérzéssel, türelemmel és az önismeret, önreflexió segítségével.
Próbatétel a hitünk-, a lelki állóképességünk számára
A most következő három évben, de már 2023-ban is az események különösen megpróbálják majd a hitünk, a segítőkészségünk, az összetartozásunk, a spirituális érzékenységünk valódiságát, lelki állóképességünket. Május után stabilizálódhat a helyzetünk, ami nem azt jelenti, hogy nem lesznek esetlegesen újabb váratlan fordulatok, de már sokkal inkább hozzászokhatunk az új helyzethez, és az alkalmazkodóképességünk, az önbizalmunk is megerősödhet. Nyilván tennünk is kell ehhez, de ha az év első hónapjait az érzelmi folyamataink megismerésére, az önismeretre fordítottuk, akkor már a saját kreatív képességeinket is megismerhettük, ami lehetővé teszi, hogy azokkal élve és előretekintve, megalapozhassuk a jövőnket, alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez.
Keressünk szövetségeseket!
Összességében elmondható, hogy 2023 és még 2024 is átmeneti évnek tekinthető egy új világba, amikor is a már 2020-tól elkezdődött folyamatokat érdemes lezárni, a megkezdett projekteket befejezni.
2023 még túlságosan képlékeny, túlságosan kiszámíthatatlan ahhoz, hogy nagyobb szabású tervek kivitelezésébe kezdjünk, először fejezzük be a meglévőket, végezzünk számvetést, várjuk ki a változások által körvonalazodó lehetőségek megmutatkozását a fizikai síkon is.
(Természetesen, ha az intuíciónk mást diktál, akkor nyugodtan hallgassunk rá, hiszen sokszor lehet és érdemes a zavarosban is halászni.) Addig is, amíg a kép kitisztul, keressünk szövetségeseket, társuljunk olyan emberekkel, akikkel kisközösségeket alkotva, vállvetve tudjuk egymást segíteni, és tudásunkat összeadva meg tudunk teremteni egy stabil alapokra épülő új életvitelt.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
A határok harmonikus megtalálása segít elkerülni a társfüggőséget és az egyéni szabadság megélését
A párkapcsolat életünk egyik legjelentősebb köteléke. Mivel az életszerepeink kapcsolati alapúak, fontos foglalkoznunk a párkapcsolatban megélt érzésekkel, működéseinkkel, mintáinkkal és az ezekből adódó nehézségekkel. Önismereti munkával nagy lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy felismerjük, mi mozgat bennünket a párkapcsolatunkban, milyen érzelmeket élünk meg, mit hoztunk a családból, milyen módon tudunk kapcsolódni a partnerünkhöz. A párkapcsolat az egyik legnagyobb intimitást, testi-lelki közelsé
