A veganizmust egy kis vegetáriánus csoport hozta létre, amely 1944-ben elhagyta az angliai Leicesteri Vegetáriánus Társaságot, és megalapította a Vegán Társaságot. Alapító okiratuk szerint is a veganizmus egy filozófiai irányzat, amely az egészségről és a környezetvédelemről is szól. Mint minden tiltó irányzatnak, a veganizmusnak is változatos a megítélése, ugyanakkor az is változó, hogy ki miért válik vegánná. Van, aki egészségi okokból, más a környezet védelméért, megint más az állatok védelmét tartja a legfontosabb szempontnak.
Előnyei – a vegánok és egyes szakemberek szerint
Fogyni fogsz – ez szinte biztos
Nemcsak azért, mert nem eszel többé szalonnát és zsíros kenyeret, hanem azért is, mert egy vegán vacsorát vagy ebédet sokkal több időbe telik elkészíteni, mint egy kájzeres szendvicset.
Egészségesebb leszel
Nálunk ugyan szkeptikusan állnak a szakemberek a témához, és sokan hangsúlyozzák a hiánybetegségek kialakulását, Amerikában azonban egyre több szakember elfogadja a vegán étrend egészségre gyakorolt előnyeit.
Szebb leszel
Állítólag a haj dúsabbá válik, a köröm erősebbé, a bőr szebbé (a magvakban bőven jelen levő A- és E-vitamin ezt akár hitelesíti is).
Többet élsz
Akár 3–10 évet is rádobhatunk az átlagra – állítják bizonyos kutatások.
Hátrányai – a nem vegánok és egyes szakemberek szerint
Folyamatos éhség és gyakori puffadás – legalábbis egy ideig
De állítólag hozzá lehet szokni ahhoz is, hogy szinte soha nem érzed magad jóllakottnak.
Több idő a bevásárlásra, főzésre
Sőt, újra kell tanulni főzni, ha nem akarsz főtt rizsen és paradicsomos laskán élni.
Hiánybetegségek kialakulása:
a szervezetnek szüksége van húsra, halra – a fehérjék testünk nélkülözhetetlen építőelemei. A szervezet számára pótolhatatlan vas pedig nem fog olyan mértékben hasznosulni a sóskalevesből, mint a csirkemájból. A kalciumbevitel is sokkal egyszerűbb, ha tejet, sajtot fogyasztunk, mint ha ezt brokkoliból és dióból próbáljuk pótolni. Táplálékkiegészítők szedésével azonban mindez megoldható.
A fehérjehiány súlyos következményekkel járhat
gyermekkorban, a várandósság alatt és a szoptatás időszakában, amikor a szervezetnek fokozottan szüksége van ezekre az anyagokra.
A veganizmus és a környezetvédelem
Volna-e reális környezetvédelmi hatása annak, ha a föld lemondana az állati eredetű termékek fogyasztásáról, és áttérne a puszta zöldség- és gyümölcsfogyasztásra? Nagyon sok pro és kontra tanulmány létezik ezen a téren. Tény, hogy a vegán étrend és életmód nagymértékű tudatosságot feltételez. És ha
ha a táplálkozást a mediterrán étrend, a húst kizárók és olykor csak halat fogyasztók és a vegánok étrendjének ötvözete alkotná. Egy másik tanulmány pedig végül arra jutott, hogy a Föld természeti erőforrásainak megőrzése érdekében az emberek részéről a legerőteljesebb változást az hozná, ha tisztán növényi étrendre váltanánk.
Miért igen?
A Föld édesvízkészletének mintegy 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A hús előállításának vízigénye több tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Ugyanakkor
ha a bolygó összes lakosa vegán életmódra váltana. Ez 2050-ig évente mintegy 8 millió emberi életet mentene meg – állítják a veganizmus és a környezettudatosság összefüggéseit kutató egyes szakemberek.
Miért mégse?
A vegán étrendhez szükséges zöldségek és gyümölcsök egy részét nagyon messziről – más földrészről – kell beszerezni, ahhoz, hogy a vegán egész évben elégséges és változatos táplálékhoz jusson. A szállítással járó légszennyezés pedig egyáltalán nem környezettudatos – torpedózzák a vegánok környezettudatosságra vonatkozó kijelentéseit. Továbbá:
Ugyanakkor – főként idehaza – a helyi termelőket tudatosan bevonó kereskedelem megsínylené a vegán életformát. A veganizmusban ugyanis kevésébé elképzelhető, hogy helyi termelőkre támaszkodó étrend alakuljon ki. A helyi termelők által előállított étrend pedig – mivel nem jár különösebb szállítással – környezetvédelmi szempontból optimális.
Így hát, ha szereted a szalonnát, de nem akarod bántani a Földet, annyit tehetsz, hogy helyi szalonnát eszel.
korábban írtuk
Kurta Kinga: Csak csendre vágyom
„Jó reggelt, Erdély!” – köszönti a hallgatókat Kurta Kinga a Marosvásárhelyi Rádióban vagy faggatja meghívottait az Erdély TV Nőszemközt című műsorában. Ezúttal mi kérdeztük őt: hogyan változtatta meg, milyen kivívások elé állította az anyaság?
