Statisztikák szerint átlagosan a gyerekek 3–6 százalékát érinti, és sokszor hallani, hogy valószínűleg minden iskolai osztályban van egy ADHD-s csemete. Kigyógyulni nem lehet belőle, de kamaszkor végére jó esetben enyhülnek a tünetek, ez főleg annak köszönhető, hogy maguk a gyerekek alakítanak ki olyan stratégiákat, amelyek csökkenthetik nehézségeiket. De! Ha lanyhul is a hiperaktivitás, általában egy belső pörgés vagy éppen a figyelemzavar valamilyen szinten felnőttkorban is megmarad.
Ilyen, mert nem lehet más
Az ADHD a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar angol megfelelőjének, az Attention Deficit Hyperactivity Disordernek a kezdőbetűit takarja – kezdi dr. Száva Iringó gyermekpszichiáter, aki rögtön ki is jelenti: az ADHD-t nem tekintik betegségnek. Világszerte rengeteg kutatás zajlik ebben a témában, egy sajátos agyi állapotról, neurobiológiai zavarról van szó, amelynek kialakulását sok tényező befolyásolhatja.
könnyen elvonja a figyelmét a környezete. Fontos tudni, hogy két típusú ADHD-s gyerek létezik: az egyik az álmodozó, akinek gyakran elkalandozik a figyelme, figyelmetlenségéből adódóan gyengén teljesít az iskolában, társas kapcsolatai is nehézkesen épülnek, illetve a másik a túlmozgásos, lobbanékony gyerek. „Ezek a jelzők azonban sok-sok gyerekre ráhúzhatók. Ezért fontos a szülő-pedagógus közti kommunikáció, hogy kérdezzen rá a szülő a gyerek viselkedésére, arra, hogyan tud beilleszkedni az óvodában, iskolában, ugyanis a tanító sokszor hamarabb észlelheti a tüneteket. Ugyanakkor a gyerekkel foglalkozó logopédus, pszichológus is jelezhet a szülőknek, akik azonban gyakran hárítanak, félnek egy esetleges „betegségtől” – mondja dr. Száva Iringó.
Hangsúlyozza azt is, hogy
„Én sokszor elmondom a szülőknek, hogy nem megijedni kell, hanem elindulni. Meg kell tanulni segíteni és megérteni a saját gyereküket. Olyan ez, mintha útmutatót kapnának bizonyos problémák megoldására.”
Kezelni kell és lehet
Ha a gyanú felmerül, első lépésként az iskolai tanácsadót, a háziorvost keressék fel a szülők – ajánlja a doktornő –, mert ő fogja majd szakorvoshoz irányítani a családot. „A diagnózist csakis gyermekpszichiáter állíthatja fel alapos kivizsgálás és általában többszöri találkozás után. Egészen pontos kritériumrendszer szerint dolgozunk. Ha egy gyerek aktív, szeret sokat mozogni, ugyanakkor figyelme megfelelően összpontosul és fenntartható a korának megfelelő ideig, akkor nem kell azonnal ADHD-re gondolni. Akkor beszélünk diagnózisról, amikor ezek a tünetek több ideje fennállnak, és befolyásolják a gyerek mindennapi teljesítményét legalább két életterületen, például az iskolában, otthon.”
Romániában kétfajta gyógyszer létezik specifikusan az ADHD kezelésére, ezeket étrendkiegészítőkkel együtt javasolhatják a szakorvosok, de nem minden esetben szükséges gyógyszeres terápia. Felismerni és kezelni az ADHD-t azért nagyon fontos, mert a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat érzelmi, mentális, családi, iskolai területen egyaránt.
A család mint gyakorlótér
Egy ADHD-s gyerek az egész család életét befolyásolja. Nem véletlen, hiszen a viselkedés, a figyelem, a gondolkodás és az érzelmi szabályozás szintjén jelentkeznek a tünetek, néha nem kis megpróbáltatás elé állítva a gyerek környezetét. Jó, ha megpróbálunk tájékozódni a jelenségről, ma már rengeteg blog, honlap segíti a szülőket az elfogadásban és az együttélésben.
nem felelőtlen, ha elveszíti a cuccait, vagy elfelejti a házi feladatot, hanem az ADHD miatt ilyen. A környezetet, a családi szabály- és jutalmazórendszert érdemes annyira egyértelművé, jól szervezetté, követhetővé és átláthatóvá tenni, hogy az segítse a gyereket minél jobban működni a mindennapokban. Ennek kialakításában kérjünk segítséget a szakemberektől!
Elfogadás és együttműködés
Általában az alkalmazkodóképességet, türelmet, figyelmet, önfegyelmet igénylő iskolában tetőznek a problémák.
egyenes, őszinte és támogató kommunikációra! Ez a szemlélet elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeknél ne alakuljanak ki másodlagos pszichés zavarok, a sok kudarcélmény ne vezessen fokozott agresszióhoz, motiválatlansághoz, érdeklődéshiányhoz, beilleszkedési, kapcsolati problémák rögzüléséhez.
Jutalom mindenekfölött
Készítsünk táblázatot az otthon elvárt feladatok listájával! (A leghatékonyabb, ha ebben az egész család részt vesz, és fontos, hogy elsőre ne legyen sok „tétel”.) Tisztázzuk, hogy mi mennyi pontot ér, mennyit kell összegyűjteni egy nagyobb jutalomhoz, ami ha lehet, ne mindig tárgy, játék legyen, hanem közös élmény, például családi wellness, kirándulás, közös biciklizés, amit hétvégén bonyolíthatunk le. Nagyobbak esetében lehet ez zsebpénz is, de akkor ne kérjük számon, hogy mire költötte el.
ADHD-s tévhitek és cáfolatuk
Az ADHD-s gyerekek nem buták, nagyon gyakran átlagos vagy jóval átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek.
Régebb is volt ADHD-s gyerek, csak akkor még nem ismerték fel, hogy mi lehet az értelmi képességtől elmaradó iskolai teljesítmény, a tanulási kudarc oka.
Az ADHD nem a túl sok édességtől és nem is a túl sok digitális „kütyüzéstől” alakul ki, ugyanakkor tény, hogy megfelelő diétával befolyásolni lehet a tünetek erősségét, ahogy az is, hogy a vége-hossza nincs számítógépezés erősítheti a bajokat.
Ajánlott olvasmányok: adhdoki.blogspot.com, adhd-magyarorszag.com
korábban írtuk
A biztonságos online környezet megteremtése folyamatos párbeszéd és odafigyelés eredménye
A Common Sense Media szerint a 8-18 év közötti gyerekek átlagosan napi 5 óra 33 percet töltenek csak a szórakoztató médiatartalmak fogyasztásával – és ebben még nincs benne az iskolai vagy házi feladatokra fordított online idő.
