Kommenthuszárok. Így nevezik azokat, akik az interneten mindenhez értenek, minden témához hozzászólnak, tudósokat, szakembereket oktatnak ki, tudományos eredményeket vonnak kétségbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy átlag ember manapság sokkal több ismerettel rendelkezik, mint akár 50 évvel ezelőtt. A szakértelem válságát éljük vagy mi lettünk magabiztosabbak az internet, és vele az információk terjedésével? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
Ma már bárki bármilyen információhoz hozzáférhet a világhálón, akár orvosi tankönyvhöz is, így sokféle tudást magunkba szívhatunk. Az összecsipegetett információmorzsák birtokában sokan felhatalmazva érzik magukat, hogy olyan témákhoz is hozzászóljanak, amelyek mélyebb, alaposabb tudást feltételeznének.
„A hozzáférés valós, ám ez még nem jelent értő olvasást vagy szakmai felkészülést” – mondja Kádár Magor kommunikációs szakértő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem docense.
Kádár Magor
„A szakemberek formális oktatás során sajátítják el az alapokat, a tudományos fogalmakat, és egyáltalán a rendszert, amiben gondolkodnak. Ezután már értő olvasással tovább tudnak tanulni informális módon, gyakorlati tapasztalattal megerősítve tudásukat. A kommenthuszárok egyrészt a rendszert sem értik, másrészt a funkcionális analfabetizmus is magas a köreikben, ugyanakkor probléma az is, hogy
– hangsúlyozza a szakember.
Mindannyian ismerjük azt a fajta beteget, aki bemegy az orvoshoz és kezdi diktálni, milyen gyógyszert írjon fel neki. Sokan úgy vélik, hogy ha az egészségükkel probléma adódik, muszáj, hogy utánanézzenek a betegségüknek, mert az egészségügyben nem biztos, hogy megkapják a megfelelő diagnózist, kezelést, ellátást, ha nem menedzselik magukat az alapján, amit összeolvasnak. Erre a kommunikációs szakértő azt mondja, nem biztos, hogy egy esti internetes szörfözés alkalmával a megfelelő információkhoz jutunk hozzá. „A legsúlyosabb válaszok vannak elől a keresők találati listájában, mert ezeknek nagyobb a hírértékük. Ha keresgélünk, láthatjuk, hogy minden tünet a rák jele.
– figyelmeztet Kádár Magor.
Dunning-Kruger hatásnak nevezik azt a jelenséget, amikor minél kevesebbet tudunk egy témáról, annál hajlamosabbak vagyunk túlbecsülni a saját tudásunkat. Majd mikor előbbre haladunk az ismeretekben, rájövünk, mennyi mindent nem ismerünk még, és a végén beáll egy reális értékelés és önkép. „Az online világ kommentelő népe az első szakaszban van” – mondja a szakember.
Az interneten a névtelenség, a távolság védettséget ad, ez adja azt a magabiztosságot, ami kell a fotel- vagy kommenthuszárnak nevezett, állandóan véleményt formáló embereknek a kirohanásokhoz. A távolság védettségében azok is véleményt mondanak, kioktatnak, akik szemtől szemben nem tennék, vagy legalábbis nem olyan markánsan. Ha az offline térben tennék ugyanezt, ellentmondanának nekik, sőt, nyilvános megszégyenítés is érhetné őket, és kiderülhetne, nem is felkészültek és érvelni sem tudnak. Minderre az online térben nem kerül sor.
Én szégyenletesnek tartom, hogy a médiafelületek fogadják az anonim kommenteket is, mert ezáltal utálkozásra, gyűlöletbeszédre sarkallják a fogyasztókat” – mondja Kádár Magor.
A mérlegelésben az elválasztó szempont legyen az a kérdés, hogy mennyire fontos a téma és mennyire értünk hozzá. Pl. helyhatósági választásokkor, helyi projektek, ügyek kapcsán, amik érinthetik az életünket és amik számunkra fontosak, bizony megéri. „Ha nem jelzünk, kialakul a hallgatási spirál, vagyis más, aki hasonlóan gondolja, mint mi, szintén nem fogja elmondani a véleményét, mert azt hiszi, egyedül van vele.
De manapság sajnos hamar átmegy személyeskedésbe a kommentelés, olyankor ott lehet hagyni. De legalább kimondtunk olyan szempontot, álláspontot, amelyben mások is magukra ismerhetnek” – hangsúlyozza Kádár Magor.
Vannak témák, amelyekhez szemmel láthatólag mindenki ért, ez jelenleg a járvány és a politika. „És ez gyorsan át tud alakulni, ha változik a világ, a felületes szakik majd a következő népszerű témához is érteni fognak, legyen az a Marsra szállás vagy a mesterséges intelligencia” – mondja a kommunikációs szakértő. Bár az énkifejezés igénye minden korban létezett, azzal, hogy manapság az életünk egy részét az online térben éljük, felerősödött. „A baj csak az, amit Umberto Eco is leírt, hogy az eddig a kocsmapultnál elmondott vélemények az online térbe kerülve a szakértők véleményével azonos súllyal jelennek meg – hívja fel a figyelmet a szakember. – És sajnos a kocsmai szakértők vannak többen.”
Dr. Fejér Szilárd kutatóvegyész Cambridge-ben doktorált, egyik fő kutatási területe a vírusok modellezése. A sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam laboratórium vezetőjeként a koronavírus tesztelésével foglalkozik, a közösségi médiában pedig tudományos ismeretterjesztésbe fogott.
Dr. Fejér Szilárd
– Mit tapasztal a bejegyzései alapján, előfordul, hogy leírja a tényeket, és laikusok megkérdőjelezik?
– Vannak személyek, akik fogékonyak az álhírekre, és minden tényt hajlamosak megkérdőjelezni, ők elég hangosak. A többség viszont örül a bejegyzéseimnek, és hasznosnak tartja azokat.– Egy tudósnak könnyű vagy nehéz terep a Facebook az információk átadására?
– Ez attól függ, hogy milyen információt kell átadni. Ha egy terület nagyon alapos ismereteket igényel, akkor mindenképp nehezebb, de ez attól is függ, hogy egy-egy adott problémának melyik aspektusát boncolgatjuk többé-kevésbé közérthető nyelven.
– Kap tanácsokat?
– Persze, azoknak mindig nagyon szoktam örülni.
– Futott már bele vírustagadókba?
– Persze, belefutottam párszor, de úgy gondolom, lassan ennek az ideje is elmúlik. Most már gyakorlatilag mindenkinek van koronavíruson súlyos tünetekkel átesett ismerőse, így ezek a hangok elhalkulnak. Erősödik viszont az oltásellenesek hangja, ami legalább olyan káros, mint a vírustagadóké. Ez a két halmaz elég nagy átfedésben van egymással, csak a téma változik, a hozzáállás nem.
– Ön szerint hogyan jutottunk oda, hogy azt hisszük, a neten szörfözve több tudást szedünk össze, mint egy tudós, egy szakember tud?
– Sajnos azok, akik nem szakemberek, hajlamosak azt elhinni, ami egyszerűen van leírva. Ha valami nagyon bonyolult, azt nem értik, és ezért nem is olvasnak kellőképpen utána. Az önjelölt virológusok száma azért nőhetett meg annyira, mert a koronavírus terjedése globális probléma, a csapból is ez folyik, és a rengeteg információból mindenki könnyen kimazsolázhatja azokat, amelyek a saját világképét erősítik. Aztán a közösségi média még rátesz erre egy lapáttal, és egyre több relevánsnak tűnő bejegyzés kerül az adott személyhez, torzítva a világképét. Az analitikus gondolkodást kellene főleg megtanítani az iskolában, és azt, hogy mi alapján tudjuk a velünk szembejövő információdömpingből kiválogatni a hiteles információkat.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
Nem az volt az álma, hogy orvos lesz, ám engedett szülei biztatásának. Most a legsúlyosabb betegeket kezeli az intenzív terápián, és küzd minden nap az életért. Bár ezen az osztályon nem tudnak az orvosok olyan kapcsolatot kiépíteni a betegekkel, amilyen ideális lenne, hiszen többségük mély kómában, lélegeztetőgépen van, dr. Almásy Emőke próbál figyelni arra, hogy ne váljon rutinná a munkája, és megmaradjon a humánum az évek múlásával is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
A Common Sense Media szerint a 8-18 év közötti gyerekek átlagosan napi 5 óra 33 percet töltenek csak a szórakoztató médiatartalmak fogyasztásával – és ebben még nincs benne az iskolai vagy házi feladatokra fordított online idő.
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Foltok a bőrön. Miért kellene ezt úgy felfújni? Nem fáj, nem viszket, „csak” egy esztétikai probléma. Ám stigmaként éli meg a legtöbb érintett, és hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy elfogadják magukat ezzel a bőrhibával. Ahogy Ráduly Csilla is tette.
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Illés Márton igazi jó pasi: jó a humora, remekek a sztorijai, tudja élni és élvezni az életet, és nemcsak imádja, de érzi is a nőket. A jellegzetes bariton birtokosa maga is egy életművész. Nyugdíjba készül, és a sármján ez mit sem csorbít.
