Sok szempontból Belgiumban is hasonlók történnek, mint Romániában. Március 16-án bezárták az iskolákat, óvodákat. Igaz, gyermekmegőrző programokat (garderie) még fenntartanak, azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és a bölcsik egy része is működik még. Vendéglők, kocsmák, bármilyen szórakozóhelyek, de múzeumok, könyvtárak is bezárva. Március 18-tól már csak az élelmiszerüzleteket, patikákat, könyvesboltokat szabad kinyitni, egyéb üzleteket, szolgáltatásokat mind becsukták.
A szerző
A hét elején még az egyik plázában voltam játékot venni a hosszú bezártsági időszakra, de az üzleteknek alig fele volt nyitva, vásárlók alig akadtak. Utólag kiderült, hogy ez volt az utolsó ilyen alkalom, hisz most már kijárási korlátozás lépett érvénybe a legszükségesebbek kivételével: élelmiszervásárlás, kórház, posta, bank, újságos/könyvesbolt. Magyarán szinte teljes a kijárási tilalom, mint Olaszországban és Franciaországban. A rendőrök igazoltathatnak, hogy mi járatban vagy kint, s ha nincs papírod a munkahelyedről, hogy oda igyekszel, vagy éppen nem egy élelmiszerbolt környékén tartózkodsz, azonnal hazaküldhetnek.
Az élelmiszerüzleteket itt is megrohamozták az emberek, igaz nagyon civilizáltan állnak sorban a bejáratoknál a kosarakkal. Az első napokban főleg a liszt, olaj s a tésztafélék fogytak el, de most már az alaphúsok, sőt a konzervek is kezdenek fogyni. Ugyanakkor az élelmiszerhálózatok s a kormány is nyugtat, hogy van a raktáron elég élelem, a beszállítók működnek, felesleges felhalmozni odahaza...
Ahhoz képest, hogy mennyire veszélyeztetettek, nagyon-nagyon sok idős embert látni az üzletekben. Egyébként egyre több a védőmaszkos ember mindenütt.
Én is maszkkal járok már vásárolni. Először még megnéztek miatta, de most már megszokott, egyre többen nézünk ki így.
Igazolni kell, miért vagy kint
Belgiumban a fertőzöttek száma március 19-én lépte át az 1500-at, a halottaké a 20-at. A számok rohamosan nőnek. Szakértők szerint kb. 7–10 nap késése van az országnak Olaszországhoz képest fertőzések arányában. Ez azt jelenti, hogy az igazán durva rész még hátravan. Emiatt aztán a kórházak is készülnek a „nagy rohamra”.
Orvosis egyetemistákat verbuválnak önkéntesnek, akik vállalják, hogy bejönnek betegeket ápolni, amikor kelleni fog. Első nap már közel 100 diák jelentkezett.
Egyes kórházakban már átcsoportosították a szalonokat és a személyzetet is.
Ha magánbeszélgetésekbe elegyedsz, már amennyire még lehet, akkor hamar rájössz, hogy mindenki fél, így vagy úgy félti magát, gyerekeit, de főleg az idősebb rokonait, munkatársait. Ugyanakkor társadalmi szinten nyugodt egyelőre a közhangulat, mindenki mindenütt civilizáltan viselkedik, az emberek békésen állnak sorba, ahol kell, próbálják rendezni mindennapos ügyeiket, a média sem ijesztget, bár az is igaz, hogy szinte semmi másról nem beszél, csak a vírusról.
Az Európai Unió intézményeinek körülbelül 25.000 brüsszeli dolgozójának mintegy 90%-át hazaküldték otthonról dolgozni. Én is itthonról lépek be a rendszerbe a munkalaptopommal. Az EU-s intézményekben is természetesen dominál a téma, több bizottsági főigazgatóság azon dolgozik, hogy a létező programokból, finanszírozásokból mit lehet a Covid-19 elleni harcra használni. Nálunk, a DG ECHO-ban, illetve a DG SANTE-ban, azaz az Európai Bizottság humanitárius segélyekért és egészségügyért felelős főigazgatóságain különösen nagy a pörgés most, de a gazdasági főigazgatóságokban is azt próbáljak kisakkozni, hogy hogyan lehet segíteni a gazdaságot, magánszektort, melyeket minden bizonnyal megrenget ez a lezárás.
Annyiban hasonlít még Belgium Romániához, hogy a belga politikusok is félretették a szokásos flamand-vallon acsarkodást.
Felfüggesztették a választások óta már 10 hónapja tartó hasztalan koalíciós tárgyalásaikat, s a napokban beiktatnak egy „sürgősségi kormányt”, amely már nem ügyvezetőként, hanem teljes joggal kormányozhat 6 hónapig, ennek kiemelt célja a koronavírus leküzdése.
Kiemelt kép, fotók: EB Audiovizuális Szolgálat
