(...) Részleges vagy teljes kijárási tilalmat vezettek be sok országban, így Romániában és Magyarországon is, hogy gátat szabjanak a vírus terjedésének. Ha van is lehetőségünk kimozdulni az otthonunkból, nem beszélgethetünk egymással úgy, mint régen, a megfelelő távolságot meg kell tartanunk, hogy megőrizzük magunk és mások egészségét. Sokan komolyan veszik a felszólítást, hogy „maradj otthon”, akit a munkája nem kényszerít lakása elhagyására, már hetek óta bezárva él.
A helyzet, amibe a járvány miatt kényszerülünk, fokozott stresszel jár.
Maga a helyzet - habitustól függően - mindenkiben okoz egy bizonyos mértékű aggodalmat. Az idősek általában magányosak, ingerszegény napokat élnek, a kisgyerekes, főleg többgyerekes családok pedig pont ellenkezőleg, nagyon is ingerdús heteket töltenek el bezárva, hiszen a legtöbb lakásban nincs lehetőség elvonulni, énidőt tartani, kiereszteni a gőzt.
A kialakult helyzet más nyomás alá helyezi az időseket, a fiatalokat, a magányosokat és a családosokat, de életkortól és családi állapottól függetlenül egy közös: mindenki nyakig ül a krízisben.
Egy lengőhídon vagyunk
Jelenleg egy olyan állapotot élünk meg, melyről azt sem tudjuk, meddig fog tartani, így biztos: átmeneti krízisidőszakra kell berendezkednünk.
Simó Irma
Krízisben vagyunk, mert az eddig megszokott életvitelünk megszűnt, de az új életforma még nem alakult ki. Simó Irma klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember, az Erdélyi Telefonos és Internetes Lelkisegély Szolgálat szakmai vezetője úgy érzékelteti ezt a helyzetet, hogy képzeljük el, egy szakadék vagy folyó fölötti lengőhídon vagyunk, a két part között inogva bizonytalanságban, és azt sem tudjuk, mikor érünk át a túlpartra, vagyis nem tudjuk, mikor ér véget a jelenlegi bizonytalan helyzet.
Belerondított a vírus a megszokott életünkbe
(...) „Nagy szükség van a gyors adaptálódásra, hiszen ért minket egy sokkhatás, muszáj alkalmazkodni, egy-kettőre változtatni a sémáinkon – mondja Ajibola Rita Wanda pszichológus, család- és párterapeuta. - Konkrét fenyegetettséggel kell szembe néznünk, ráadásul olyan dolgokkal, amikkel eddig sokan nem foglalkoztak, így nem voltak felkészülve rá, pl. az elmúlással, hiszen a híradóban nap mint nap látjuk a számokat.”
Fontos, hogy ki milyen személyiség, ha valaki eleve sokat van a lakásban, számára nem akkora a változás, de annak, akinek nagy a baráti köre, vagy sportol, nehéz alkalmazkodni.
Személyiséghez, életstílushoz kapcsolódik, ki milyen életből kell visszavegyen.
Apa is kompetens szülő, karanténban is
„Sokszor tapasztalom, hogy hiába van otthon a férj, minden a nő nyakába szakad, gyakori, hogy egyedül szolgálja ki a családot. A férfiak részéről legtöbbször az a szlogen, hogy azért nem vesznek részt az otthoni munkában, - és szándékosan nem mondom azt, hogy segítenek -, mert dolgoznak, de most, hogy szabadságra küldték őket a vírus miatt, vagy elvesztették a munkájukat és otthon vannak, most sem csinálnak semmit. Ilyenkor bukik ki, hogy ez eddig is kifogás volt, apa azért nem csinál semmit, mert nem akar” – részletezi Ajibola Rita Wanda pszichológus.
Ajibola Rita Wanda
Ilyen összezárt helyzetben elmélyülnek a konfliktusok, vagy előpattannak olyan problémák, amik eddig a szőnyeg alá voltak söpörve.
A férfit segítsük hozzá, hogy megtapasztalhassa az apai kompetenciáját. Ezt akkor tudja gyakorolni, ha a felelősséggel egyedül marad. „Mondok egy példát, rá van bízva az esti fürdetés apára, aki percenként kiszól a fürdőszobából, hogy szívem, hol a habfürdő? És a törölköző? Így anya csak nem kap énidőt, mert minden idegszálával a családra kell koncentrálnia.
Apát a felelősséggel magára kell hagyni, életben fogja tudni tartani a gyermeket, meg fogja tudni oldani a feladatot.
Nem rohanhat mindennel anyához, az nem felelősségteljes, felnőtt viselkedés” – hívja fel a figyelmet a szakember. (...)
Ijesztően megnőtt a családon belüli erőszak
Világszerte növekszik a családon belüli erőszak mértéke a koronavírus-járvány miatt, a szomorú jelenségre az ENSZ-főtitkára is felhívta a figyelmet, aki videóüzenetében arra kérte a kormányokat, tegyenek lépéseket a nők elleni erőszak megelőzése érdekében. A karanténra szükség van a járvány terjedésének megfékezése miatt, de a bántalmazó kapcsolatban élő nők fokozottabban ki vannak téve partnerük agressziójának. Gereöffy Imola, a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal Szociális Igazgatóságának vezetője azt mondja, Erdélyben sem jók a számok, itt is sok a bántalmazó kapcsolat.
Gereöffy Imola
„Az utóbbi évben hét bejelentett eset volt csak Gyergyószentmiklóson, és ez csak a jéghegy csúcsa, tehát nem hét eset volt, csak ennyien vállalták föl. Sokkal többen élnek fizikai vagy lelki terrorban, csak nem mernek lépni. Amióta bevezették a kijárási tilalmat, már volt hívásunk, és számítunk arra, hogy lesz is még” – mondja a szakember.
„Arra bátorítok minden nőt, akit bántalmaz a partnere, hogy kérjen segítséget, merjen telefonálni, mert van kiút!
Hívják bátran a szociális igazgatóságokat, segítőkész szakemberekkel fognak találkozni a vonal túlsó végén, olyanokkal, akik tudják, mit kell lépni, hogyan kell segíteni. (...)
Az egyedülállók problémái
Meg kell különböztetnünk, hogy valaki tudatosan döntött a szingli életmód mellett, vagy belekényszerült ebbe. Aki tudatosan döntött, valószínűleg nem érzi most sem magát extra rosszul, hiszen jóban van önmagával, az egyedülálló életmódjával. Viszont aki kényszerűségből van egyedül, és eddig non stop munkával, éjjel-nappal baráti összejövetelekkel, utazással nyomta el a magányt, bezárva sok kényelmetlen kérdéssel szembesül. „Ajánlom, hogy aki egyedül él, csináljon egy számvetést – mondja Simó Irma klinikai szakpszichológus. – Valóban így akarok élni, ha lejár a kijárási tilalom? Eddig a saját életemet éltem, a saját belső hangomat követtem? Szabad-e nekem ilyen sok időt eltöltenem munkával, mi ez a programozás, miért dolgozok folyton? Mit hanyagoltam el? Jut elég idő magamra? Megtettem mindent azért, hogy legyen párkapcsolatom? Elég önismerettel rendelkezem? Akármennyire szeretjük a hivatásunkat, a munka nem töltheti be a teljes életünket, az mindig visszaüt.
Kell legyen szabadidőnk, hobbink, időnk a saját gondolatainkra, a saját érzéseinkre. Ezt az időszakot fel lehet arra használni, hogy rendezzük ezeket a kérdéseket az életünkben, akár szakemberek segítségével, hiszen sok pszichológus rendel most online vagy telefonon” – hangsúlyozza a szakember.
Legnehezebb helyzetben az egyedülálló anyák vannak, hiszen nekik sem segítségük, sem szabadidejük nincs most.
Hasznos lehet számukra, ha csatlakoznak online anyaklubokhoz, ahol hasonló szituációban lévő anyatársakkal tudják megosztani a problémáikat, és tanácsokkal segíthetik egymást. De ami a legfontosabb, hogy mivel pontosan ismerik ezt a speciális élethelyzetet, ők tudják legjobban tartani egymásban a lelket, és megértésre találnak ezekben a virtuális, de mégis erős közösségekben.
Tegyem meg, ami az én feladatom
Krízisben vagyunk, és ez így is marad egy darabig, de ha úgy tekintjük ezt az időszakot, mint lehetőséget a fejlődésre, mind egyéni, mind társadalmi szinten, akkor előnyt is kovácsolhatunk belőle. Vizsgáljuk meg, mi az, amire hatással tudunk lenni, és mi az, amit csak elfogadással szemlélhetünk. „Ha emberként megtesszük, ami tőlünk telik, fegyelmezettek vagyunk, otthon maradunk, a családunkhoz szeretettel fordulunk, felhívjuk a magányos ismerőseinket, már tettünk valami fontosat” – hangsúlyozza a szakember.
Krízisben hívható telefonszámok: - Erdélyi Telefonos és Internetes Lelkisegélyszolgálat: 0754 800 808, H–P 8–24h hallgatlak.lelkisegely@gmail.com - Kalot egyesület: 0758-840 279, H–P 9–13h - Magyar Unitárius Egyház lelkigondozói szolgálat: 0761 610 040 H–V 9–21h - Telefonos szeretetszolgálat: 0265-555 555, H–P 15–20h
Kíváncsi vagy, hogy milyen további gyakorlati tippeket, fogódzókat nyújtottak a megkérdezett szakemberek, és szeretnéd te is ép ésszel átvészelni ezt az igen megterhető időszakot? Olvasd el a teljes cikket a Nőileg magazin májusi lapszámában!
Kiemelt kép: Shutterstock
