– A Csernobil című minisorozatnak köszönhetően az emberek ismét beszélni kezdtek a radioaktív sugárzásról, annak mellékhatásairól. De az a hír is felcsigázta az embereket, hogy látogatható lesz a csernobili zóna. A ’86-os atomkatasztrófa és annak utóhatása kapcsán sokan sokféleképpen nyilatkoztak. Mi is a radioaktivitás?
– A radioaktivitás azt jelenti, hogy bizonyos elemek atommagja nem stabil, és miközben az adott kémiai elem egy stabil állapot felé tart, különböző sugarakat bocsát ki. A radioaktivitás lehet természetes és mesterséges. Az atomerőművekhez kapcsolódó balesetek, valamint az atomenergia katonai felhasználása miatt az emberek nagy része negatív érzelmeket társít a radioaktivitás vagy az atomenergia fogalmához. A jelenség negatív megítélését fokozza, hogy semmilyen érzékszervünk nem azonosítja a sugárzást. Fontos tudnunk azonban, hogy a körülményektől függően a radioaktivitás lehet semleges, sőt hasznos is.
A természetes radioaktivitás és az ehhez kapcsolható úgynevezett háttérsugárzás folyamatos a környezetünkben, ehhez jól alkalmazkodott az emberi szervezet, így szokványos körülmények között nem jelent veszélyt az egészségünkre.
Mesterséges radioaktivitásnál olyan jelenségekről, kémiai elemekről beszélünk, amelyek emberi tevékenység nyomán keletkeztek; ilyen például a cézium egyik izotópja (Cs-137), ez főként a csernobili baleset nyomán került a környezetünkbe, és az akkori mennyiség közel fele ma is itt van. Így az említett cézium jelenleg is kimutatható – például a talajból vagy a fakéregből –, erre vonatkozóan mi is végeztünk kutatásokat gamma-spektrometriai módszerekkel.
– Félelmeink eltúlzottak?
– Éppen Csernobil, illetve az atomenergia békés felhasználásának legnagyobb balesete igazolja, hogy a félelmeink nem alaptalanok. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük azt, hogy a radioaktivitásnak és az atomenergiának számos területen veszi hasznát az emberiség, akkor igen. A felhasznált villamos energia egy jelentős részét atomerőművek biztosítják, az orvostudományban a daganatok diagnosztizálására és a rákos betegek kezelésére is használják a radioaktivitást. Az élelmiszeriparban és a környezetvédelemben is fontos szerepe van, és sorolhatnám.
– Mikor beszélhetünk káros hatásról?
– Akkor, amikor a radioaktív sugárzás, illetve az ehhez kapcsolható effektív dózis olyan mértékű, hogy negatívan befolyásolja az élő szervezeteket, az emberi egészséget. A
kismértékű sugárzás akár pozitívan is hathat az ember immunrendszerére, ez figyelhető meg például a mofetták esetében.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának doktoranduszaként anno a radioaktivitás, környezet, egészség témát választottam kutatási területként. Székelyföldi mofettás könyvünkben az egyik társszerző, Tatár Márta, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház kardiológus főorvosa elmondja, hogy a Székelyföldön fellelhető mofetták többek között azért is hatékonyabbak, mint a mesterséges szén-dioxid-fürdők, mert ezekben a radon gáz jelenlétének köszönhetően természetes radioaktivitás figyelhető meg. Kutatásainkban mi is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy átlagos mofettakúra (tíz-tizennégy kezelés) milyen mértékű többlet-sugárterheléssel jár.
