Szolgáltatás, szín, forma, székhely – nagyon sokan a tárgyilagos dolgokban keresik a választ a sikeres brand kialakításának kérdésében, pedig a márkaépítés alapja – amit Rancz Zsolt sok kutatás után megerősít – az önbecsülés és az önértékelés. „Egy márka mindig egy személyben összpontosul. Elindítok egy vállalkozást, és ha nem is tudnak semmit a termékemről, a szolgáltatásomról, az első, amit megnéznek, hogy ki ismer engem, mit tudnak rólam az interneten, mit mondok én magamról. Onnantól, hogy vállalkozást indítasz, ez mindenkinek a célkeresztjébe kerül” – vág bele a beszélgetésünk legelején a reklámszakember.
„Amióta van internet, nem az számít, a tévé mit mond, vagy mit hallunk a rádióban. Mindenki megszólalhat, elmondhatja a véleményét, kommentel, még akkor is, ha nem kompetens a témában,
vagy ha nem helytálló a véleménye” – folytatja, amit azért lát problémának, mert nagyon kevesen tudják helyén kezelni ezeket a visszajelzéseket, ami szinte egyenesen arányos azzal, hogy még a legszilárdabb önbecsülés is csorbulni tud ilyenkor. A szakember továbbmegy: szerinte nagyon sok ember úgy gondolja, hogy az önbecsülése, az önértékelése csak akkor lesz jó és egészséges, ha már elért valamit az életben. „Sokszor abban a reményben indul el egy vállalkozás, hogy ha majd lesz saját brandje és sokan ismerik, az illető önbecsülése is rendben lesz, pedig ez pont fordítva kellene, hogy legyen” – nyomatékosít Rancz.
Milyen ember vagy?
Zsolt nem tagadja, hogy többszörözi az esélyeket, ha első perctől jó az arculat, ki van találva a színe, a formája, megvan az üzenete, amely teljesen vagy szorosan kapcsolódik is a vállalkozáshoz, termékhez, szolgáltatáshoz. Viszont ennek tükrében is ugyanoda tér vissza, hogy a kezdetekben még ennél is többet számít, hogy „milyen ember vagy” – mondja. Hozzáteszi:
ha egy vállalkozás már a kezdetén kigondolt és felépített arculattal indul, költséghatékonyabb, mintha egy húsz-harminc éve működő valamit kellene újramárkázni.
A tapasztalat azonban az, hogy „nem ezen áll vagy bukik a történet, hiszen rengeteg, főként a ’90-es évek elején létrejött vállalkozás ki tudta nőni magát mindenféle esztétikailag megkapó és stratégiákkal felépített marketing nélkül is” – világít rá Zsolt. „Ennek az a magyarázata, hogy ezek a vállalkozások nagyon figyeltek arra, hogy jó legyen a minőség, rendben legyen a szolgáltatás, és ne tudják őket támadni ezen a szinten.” Mára azonban már nagyon telített a piac, és sok esetben valóban a vállalkozás arculata, annak marketingstratégiája fogja kiemelni a többi közül, az lesz nála a plusz, hogy jól néz ki és hitelesen kommunikál magáról (feltéve, hogy jó is a terméke).
Rancz Zsolt azonban leszögezi, hogy a márka, a brand nem csak az arculaton múlik.
Itt a Pavlov-effektust hozza fel példának, melynek lényege, hogy ha egy semleges dolog (esetünkben szín, hang, logó) elég sokszor együtt jelenik meg egy jó élménnyel, akkor idővel önmagában is kiváltja ugyanazt az érzést. Magyarul: nem a logót szereted, hanem az érzést, amit a logóhoz tanult az agyad. „Tehát, ha idővel nem kap se terméket, se szolgáltatást, de látja az arculatot, alapvetően jókedve lesz, mert azt tanulta az agya, hogy neki ez tetszik.”
Szájról szájra
Az arculatépítés mindig egy személyes igénnyel kezdődik, a megrendelő azt szeretné, hogy őt valamilyen színnel, formával, üzenettel társítsák. „Reklámgrafikusok pedig azért kellenek, mert ezeket meg tudják valósítani, több stílust láttak, tudják azt, hogy mik a trendek, mikor mi menő” – mondja a szakember.
Rancz tapasztalata szerint azonban még mindig a szájról szájra reklám a legjobb, lehet költeni számos reklámfelületre, online és offline területen egyaránt,
de ha a vállalkozás el tudja érni, hogy tapasztalatból jókat mondjanak róla, annál sikeresebb nincs. Szerinte nem mindig arról kell szólnia, hogy „vegyél, vegyél, vegyél”, sokkal inkább arról, hogy ha veszel, mert szükséged van rá, a te terméked jusson először a vásárló eszébe. Ez a fő különbség a marketing és a márkaépítés között. „Legyél jelen minél több helyen, hogy az érdeklődők ne felejtsenek el, tudjanak a létezésedről, és ha majd szükségük lesz a termékedre/szolgáltatásodra, akkor nagy eséllyel te jussál eszükbe leghamarabb. Az emberek tudatalattijába kell beépülni. Nyilván ez évről évre egyre nehezebb és drágább lesz, mert nagyon sok a piaci szereplő, és megy a versengés. Véleményem szerint – és ezt az ügyfeleimnek is elmondom –, a legolcsóbb reklámbefektetés maga a termék, ha azt kínáljuk a potenciális vásárlónak, hogy próbálja ki/meg, szerezzen vele direkt »élményt«. Egyszerűbben: olcsóbb, ha ingyen terméket osztogatok, mintsem egy óriásplakáton képet mutogatok róla.”
Facebook, Google, Insta
Mégis, mitől lehet életképessé tenni egy márkát napjainkban? Zsoltnak erre is van válasza: aktívan jelen kell lenni az online térben. „Egy Facebook- vagy Instagram-oldalt ingyen létre lehet hozni, amire ingyenesen lehet tartalmat kitenni, telefonnal lehet fotót készíteni, már vannak egyszerűen használható grafikai programok is, amelyekkel az alapgrafikákat el lehet készíteni. Egy bejegyzésben elmondod, hogy ki vagy, és ez már egy lépés az irányba, hogy többen ismerjenek. Egy jól pozicionált Facebook-hirdetéssel már 50 lejjel is szinte csodákat lehet művelni, csak kell ismerned a célcsoportod. Ezek a felületek manapság többet jelentenek, mint egy útszéli óriásplakát. Ez lett a trend” – állítja határozottan. „Amiket mi kezdőcsomagként szoktunk javasolni, ajánlani, hogy
egy induló márkának legyen logója, névjegykártyája, szórólapja, Facebook-oldala, és legyen rajta a Google térképen.
A weboldal plusz hitelességet ad egy vállalkozásnak, de nem kell feltétlen drága weboldalban gondolkodni. Legtöbbször a drága szolgáltatás azért születik meg, mert hatalmasak az igények. De mi például ezt sosem javasoljuk az első csomagban, mert egy Facebook-oldal rövid távon kielégíti ezt a szerepet. Legyél rajta az összes social média oldalon, legyél ott aktívan mind magánemberként, mind pedig cégként. És amit még nagyon fontosnak tartok, hogy
a vállalkozó vállalja fel az arcát. A vásárlónak tudnia kell, hogy ki az ember a cég mögött, aki vállalja a felelősséget azért a termékért, szolgáltatásért, amiért ő pénzt ad ki.
Jó hír, hogy ez is ingyen van” – összegzi Zsolt. De mennyire szabad a márkát összemosni a mögötte álló emberrel? – merül fel a kérdésem. „Ha valaki nagyon távol akarja saját magát tartani a márkától, nekem az első gondolatom az, hogy valamit rejtegetni akar, valamilyen felelősséget szeretne elhárítani” – válaszol a szakember. Itt pedig megint visszaköszön az önbecsülés kérdése, hiszen ha a márkatulajdonos önmagával rendben van, elhiszi, hogy ő a kulcsszereplő abban, hogy a vállalkozása sikeres legyen. A végére pedig Rancz Zsolt még egy fontos dolgot kiemel: legyen nagyon sok ismerősöd, hiszen rendkívül fontos a networking. „Lehet a legjobb terméked és nagy marketingbüdzséd, ha a kutya se tudja, ki vagy.”
korábban írtuk
Villáminterjú Vaszi Leventével: Sokszor „makacs csángó” vagyok
Az egyik legeldugottabb gyimesi faluból indult, és miután elnyerte a Fölszállott a Páva közönségdíját, majd földrajztanári oklevelet szerzett, ide is tért vissza. Feleségével hagyományőrző tevékenységekre és magyar nyelvre oktatják a kosteleki gyerekeket.
