Elsöprő többséggel voksoltak rá másodjára is a legmagasabban fekvő magyar város lakói. Lőrincz Csaba tevékenységét a „szomszédból” nézve: rohamléptekben fejlődik Szentegyháza, s a település fiatal vezetője nem fél „szembe pisilni a széllel”.
Az erdélyi magyar gazdaság az elmúlt években látványosan fejlődött: új vállalkozások indultak, erős márkák születtek, és egyre több nő válik meghatározó szereplőjévé a helyi gazdasági életnek.
Székelyudvarhelyen nőtt fel és hagyományőrző huszár is, mégsem „tipikus székely” férfi: a konyhába nem engedi be a feleségét, és családi vállalkozásukban ő az ügyeletes „óvóbácsi”. Tornai István számára nem jelent problémát egy pelenkát kicserélni.
Vállalkozó, de egy több száz tagot számláló olvasócsoport kezdeményezője is: Barabás Enikőnek mindenkihez van egy jó szava, aki betér az udvarhelyi könyvesboltjába. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
HR-szakértő, vállalkozó, háromgyermekes édesanya, de azon kevés erdélyi nők egyike, akik a politikában is szerepet vállaltak - Arros Orsolya több szerepkörben is ismert lehet számunkra. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Talán nem túlzás állítani: Tomán Szabina neve egyet jelent a kitartással, az üzleti sikerekkel és a női erővel. Személyében nem csak egy sikeres üzletasszonyt ismertünk meg, hanem egy rendkívül kedves és inspiráló személyiséget is.
Pásztor Márta egy olyan szakmában dolgozik, amelyet sokan inkább elkerülnének. Családjával együtt több mint 30 éve segítik a hozzátartozókat Marosvásárhelyen abban, hogy szeretteik utolsó útja méltóságteljes legyen.
Trucza Adorján neve számtalan vállalkozáshoz fűződik Székelyudvarhelyen: étteremtulajdonos és gasztrofesztivál-szervező, gasztroakadémiát alapított, és már szakácskönyvet is kiadott. „Az összes jó pasi elfogyott már Erdélyben?” – vetette fel nevetve.
Dolgozhatna könyvelőként, belsőépítészként vagy lelkigondozóként is, hisz több szakmát tanult, sőt, filozófiából is diplomázott. Bálint Péter Mónika családi vállalkozásukban, kulcsmásolóként tölti mindennapjait, Székelyudvarhelyen.
„Vízre lépés” volt számára vállalkozóvá válni negyven felett, ha bán valamit, akkor azt, hogy nem hangosította ki hamarabb, mekkora szükségünk van nekünk, nőknek a megerősítésre. Pálfi Kinga válaszolt ezúttal a Marcel Proust által elhíresült kérdésekre.
Negyvenkét évesen döntött úgy, hogy a jól menő építkezési vállalkozása mellett a szociális szférában helyezkedik el, egy gyermekotthonban fog dolgozni. Tíz gyermek nevelője a marosvásárhelyi Dorcas családi típusú gyermekotthonban.
Ha nem a fém- és bútoripari családi vállalkozásnál, akkor saját műhelyében dolgozik Kristó Kinga. Nem kimondottan női légkör, ezért próbált más irányba nyitni, és kötött ki a cuki állatkáknál. 3D nyomtatóval készít nyuszit, medvét, kapibarát.
Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy erdélyi lány, aki megvalósította az amerikai álmot. Jelenleg saját, ezer fős ingatlanügynök-csapatát és hét saját vállalkozást vezet, trainer, az amerikai ingatlanbiznisz közösségi média királynője.
Hulladékból álmodott egy új világot: tíz éve már, hogy újrahasznosított papírból alkot. A marosvásárhelyi táskakészítő és vállalkozó hisz a tűpontos célok megfogalmazásában és a kitartó munka gyümölcsében, hálás a máért, mindig mosolygós.
Első „címlaplányunk”, akinek a nagymamája hamarabb volt címlapunkon, mint ő maga, sok fronton harcoló kommunikációs szakember és több céget vezető vállalkozó, civil szervezetek aktív építője, a legtöbb munkája kapcsolódik valamiként Erdélyhez.
A megszokott, biztos otthont sosem könnyű elhagyni. Akkor sem, ha az ember nincs egyedül. Thököly Emese Csíkszeredában született, de már 18 éve a tengeren túlon él. Hatgyerekes családanyaként vállalkozása abban segíti az anyukákat, hogy szobatisztaságra neveljék gyermekeiket, emellett önkénteskedik és könyvet ír. Mint mondja, a nehézségek Kanadában sem kímélik, mégis úgy érzi, az élet csodái végül felülkerekednek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)
Temesváron tanult divattervezést, Törökországban az ezüstművességbe kóstolt bele, gyermekeknek tartott kézműves foglalkozásokat Afrikában, vitorlából varrt újrahasznosított táskákat a Kanári-szigeteken, élt rövid ideig Írországban, Görögországban, Thajföldön és Malajziában. Gábor Anita a székelyföldi Alsóboldogfalváról indult el világot látni Erasmus programmal, most itthon próbálja kamatoztatni a nagyvilágban tapasztaltakat: ékszereket készít töretlen lelkesedéssel, és szövi további álmait, kézművességg
Még sosem láttuk slamposan, a magas sarkú cipő szinte védjegye. Néhány évvel ezelőtt még utazások alkalmával is magas sarkút viselt, és az első sportcipőjére is csak nem sokkal ezelőtt sikerült rábeszélni. Bihari Márta, saját utazási irodájának ügyvezetője és a Pro-femina Egyesület elnöke mindig elegáns és nőies, kortalan ruháit huszonéves unokája is szívesen felveszi. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Tetoválóművész, influenszer, az utazás szerelmese. Csíkszeredai születésűként természetes közegét a hegyek jelentik, de a tenger után is vágyódik. Több ezren követik mindennapjait a közösségi médiában, most nekünk enged bepillantást az értékrendjébe.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Akinek kisgyermekes szülőként szilveszter éjszakáján egyáltalán sikerült ébren maradnia éjfélig, az is lehet, hogy megfogadott ezt-azt, mint a régi időkben, amikor meg is fogadta, de be sem tartotta. Pont, mint a népmesékben.
A bölcs asszony tudja, hogy a házasság szent intézményének egyik alappillére az egyensúly. Gondolok itt az egyenlő rangú teherviselésre. Ennek elnyerésére és mederben tartására igencsak frappáns szertartásokat találnak ki az unatkozó asszonyok.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy miként indul egy televíziós műsorvezető reggele? Vagy éppen arra, hogy milyen tulajdonságot értékel leginkább egy férfiban? Zsigmond-Magyari Izabella, az Erdély Tv műsorvezetője válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Hogyan indul egy kortárs költő reggele, mi jelenti számára a tökéletes boldogságot, és kik a hétköznapi hősei – André Ferenc csíkszeredai költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és szlemmer válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Van bennünk egy ősi, ösztönös reflex: néhány másodperc alatt felépítünk valakiről egy teljes történetet. Mintha ismernénk. Mintha el tudnánk képzelni az életét, a munkáját, a személyiségét. Pedig mindössze néhány vizuális morzsát kaptunk.
Első emlékeim a savanyú káposztáról a nagyszüleimhez kötődnek. Telente gyakran sült pityóka a lerben, sóval, vajjal (ha volt) fogyasztottuk, na és természetesen hersegő káposztacikával, káposztalével. A jó káposztalé számomra azóta is felér a limonádéval.
Tudtad, hogy egy ember átlagosan évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el? Hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók, fogyasztók? Erről is kérdeztük Antal Imolát, a Food Savers kezdeményezés kommunikációs szakemberét.
Hová kerüljön a sampon? Hát a kondicionáló? Hogyan kell ápolni a fejbőrt, és miért nem mindegy, hogy mikor fésülködünk? Hajápolási kisokossal jelentkezünk az év első Kencéjében.
Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának, az ún. Blue Monday-nek. Egy kis léleksimogató stresszoldás minden nap jól jöhet, szerkesztőségünkben többen valljuk, hogy a szőrös kedvencek dédelgetése jobb kedvre deríthet.
Amikor a „korhoz méltó öltözködésről” beszélünk, valójában nem a társadalmi szabályokra gondolunk. Az első, amit szeretnék tisztázni: korhoz méltón öltözni annyit jelent, hogy úgy öltözöl, ahogyan érzed magad.
A Nőileg szerkesztőségében sokan szoktunk év elején számot vetni az előző évről, remek vizuális módszer erre az előző évi fotóink visszanézegetése. Ezt tettük ezúttal is: kollégáink legjobb Gardrób-fotóit bányásztuk elő. Ezek voltak a kedvenceink.
Kívül-belül különleges: beton alapokon álló, faszerkezetes épület, amelynek falait vakolatba öntött szalmabálák töltik ki. Nem a spórolás a fő szempont – hangsúlyozza Gergely Orsolya és Miklós Csaba –, hanem a fenntarthatóság és az energiatakarékosság.
Hogyan is zajlik az ajakfeltöltés és kinek ajánlott? Egyáltalán, hogyan válasszunk szakembert, és mit tegyünk, hogy elkerüljük a „kacsacsőrt”? Az idei utolsó Kencében plasztikai sebésszel beszéltünk a népszerű szépészeti beavatkozásról.