Villáminterjú Barabás Enikővel: Szeretem a kapcsolódást

Vállalkozó, de egy több száz tagot számláló olvasócsoport kezdeményezője is: Barabás Enikőnek mindenkihez van egy jó szava, aki betér az udvarhelyi könyvesboltjába. De Enikő az asztrozófia művelője is, ha ilyen jellegű kérdésünk van, mindig hozzá fordulunk. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.

– Hogyan indul a reggeled?

– Évek óta citromos meleg vízzel és utána kávéval. Korán kelő vagyok és, mivel reggel vagyok a legenergikusabb, azonnal munkával kezdem.

– Milyennek képzeled el a tökéletes boldogságot?

– Számomra a tökéletes boldogság az abszolút belső szabadság.

A nyomasztó gondok és sürgető feladatok nélküli jelenlét a pillanatban.

– Mitől félsz a legjobban?

– A magánytól, a szeretteim elveszítésétől.

– Mi a legnagyobb különcséged?

– A gondolkodásmódomat kevesen értik, talán az.

– Mi az a tulajdonság, amit a legjobban szeretsz egy férfiban?

– A megbízhatóság és, ha el tud mélyülni egy beszélgetésben.

– Miféle tehetségre vágysz a legjobban?

– Világalkotó képzelőerőre.

– Ha egy dolgot megváltoztathatnál magadon, mi lenne az?

– Az indulatosságom és a türelmetlenségem. Na, ez már kettő.

– Mi a kedvenc elfoglaltságod?

– A kapcsolódás, bármilyen formában, legyen az munka, olvasás, beszélgetés, utazás. És mindenféle alkotói tevékenység.

– Mit értékelsz leginkább a barátaidban?

– A nyitottságukat, a jó beszélgetéseket,

az értő figyelmüket, a szerethetőségüket és a szeretetüket.

– Kik a kedvenc íróid?

– Nehéz kiemelni kedvenc írókat, a jó, elgondolkodtató könyveket szeretem. De ha mégis az írók közül kell választani, akkor: József Attila, Pilinszky János, Márai Sándor, Oravecz Imre, Ernest Hemingway.

korábban írtuk

A könnyű álom őre: Sütő András
A könnyű álom őre: Sütő András

A huszadik század buktatói között evickélve ért ki a fényes ösvényre, vált a kor egyik legnagyobb magyar írójává – és kis híján mártírjává. Sütő András, Erdély századosa, aki életművével és személyes példájával sokunk „fejtartását” igazította helyre.