– Miről szól a klímajelentés?
– Az IPCC saját kutatást nem végez, célja, hogy összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos mindenkori legújabb tudományos kutatások eredményeit. Ezeket általában 6–7 évente publikálja átfogó jelentések formájában.
A jelentéseket több ország elismert kutatója állítja össze, és csak olyan tanulmányokat vesznek figyelembe, amelyek megfelelnek a nemzetközi szakmai kritériumoknak.
A legutóbbi értékelő jelentés első kötetét tavaly augusztusban adták ki, ez az éghajlatkutatásban eddig elért tudományos ismereteket összegzi. A jelentés második és harmadik kötete idén jelent meg, előbbi például egy 3500 oldalas dokumentum, amelyet 34 ezer tanulmány felhasználásával, 67 ország 270 kutatója készített. Az idei jelentések az éghajlatváltozás különböző szektorokra kifejtett hatásait, kockázatokat, illetve mérséklési stratégiákat tartalmaznak, ezért talán szélesebb körben olvasottak. A jelentések készítésekor ugyanakkor azt is szem előtt tartják, hogy a széles közönség számára minél érthetőbben közöljék. Éppen ezért minden kötet első része egy összefoglalót tartalmaz a politikai döntéshozók számára.
Bartók Blanka klímakutató
– Mit lehet tudni a mi környezetünkről?
– A 2022-es jelentés alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemben történik, és ennek az emberi tevékenység a kiváltója.
A Kárpát-medencében az átlaghőmérsékletek emelkedése, a nyári kánikulák gyakoriságának növekedése, illetve a téli hidegek enyhülése egyértelműen tapasztalhatóak az elmúlt évtizedekben. Az adatok alapján a csapadékmennyiségben enyhe növekedést látunk, de a csapadékhullás típusában is mutatkozik változás: az egyenletes eloszlású csapadékok helyett egyre gyakrabban alakulnak ki rövid idejű, nagy intenzitású esőzések, és ezek a tendenciák a jövőben felerősödni látszanak. Az éghajlatváltozás következményei a természetes ökoszisztémákon túl akár az emberi komfortérzetet, egészséget is károsíthatják, valamint további gazdasági tevékenységeket érintenek, mint a mezőgazdaság, energiatermelés vagy a turizmus.
– Milyen jövőbeli forgatókönyveket tartalmaz a jelentés?
– Az éghajlatváltozás üteme az ember (környezettudatos) tevékenységének jövőbeni alakulásától függ.
Ez viszont a változatlan hozzáállástól a környezetbarát technológiák hódításáig bármi lehet. Ezért nemcsak egy lehetséges éghajlatváltozással számolunk, hanem az eltérő kibocsátási attitűdök függvényében különböző éghajlati forgatókönyveket modellezünk. Az IPCC jelentés négy éghajlati forgatókönyvvel számol: a legoptimistább forgatókönyv 2100-ra egy 1,5–2 Celsius fok emelkedést ad, van két mérsékelt forgatókönyv, valamint pesszimista forgatókönyv is, ami a század végére 4 foknál nagyobb melegedést vetít előre. Mindenik forgatókönyv esetében meghatározhatóak, hogy milyen további környezeti hatások várhatók.
– Mekkora a súlya ennek a jelentésnek?
– Az erős nemzetközi szakmai háttérnek köszönhetően az IPCC jelentések ma a legismertebb éghajlatváltozáshoz kapcsolódó dokumentumok.
Csak tudományosan ellenőrzött forrásanyagok kerülnek be a jelentésbe, így szakmailag teljesen megbízhatók.
Ami talán korlátozza a jelentések népszerűségét, az az, hogy ezek csak angol nyelven érhetőek el.
– Milyen különbségeket mutat a mostani jelentés a legutóbbihoz képest?
– Az egymás után megjelenő IPCC értékelő jelentések szépen tükrözik, hogy az elmúlt évtizedekben milyen gyors ütemben fejlődött az éghajlatkutatás. Az új jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az emberi tevékenység egyértelműen hozzájárult az elmúlt 150 évben tapasztalt felmelegedéséhez.
– Mit kellene tennünk, hogy minél inkább kíméljük a környezetünk?
– A légkörben zajló folyamatok nem állíthatók meg, csak lassíthatók, így fel kell készülnünk a megváltozott környezeti adottságokra. A jelentés második kötete számtalan alkalmazkodási javaslatot tartalmaz, amely helyi, regionális szinten hatékony megoldásnak bizonyul. Az árvízvédelem leghatékonyabb módjai a növényzettel borított felszínek növelése, az árterületek védelme, városi környezetben a természetes környezetek kialakítása, parkosítás lehet a megoldás.
Mivel az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója az energiaszektor, elsőként ezen a téren kell lépnünk.
– És mit tanácsol az éghajlatváltozással szembeni magatartásunk terén?
– Elsősorban azt tanácsolom, hogy mindig ellenőrzött tartalmakat olvassunk, ilyen például az említett IPCC jelentés. A környezetvédelem a saját környezetemben kezdődik. Nézzünk körül az udvarunkon túl a lakóhelyünk, régiónk térségében, és ott próbáljunk minél tisztább, természetközelibb, működőképesebb környezetet kialakítani.
Fotó: Bartók Blanka, Shutterstock
korábban írtuk
Tudós nők: Bartók Blanka
Klímakutató – ez a fogalom annyira izgalmas manapság, ugyanis mindegyre az az érzésünk, hogy nem olyan a tél, nem olyan a nyár, mint régen volt… Lám, van valaki a környezetünkben, aki – leegyszerűsítve – pont ezzel foglalkozik. Bartók Blanka klímakutatót kérdeztük.
