Napjainkban a víz olyan érték, amely nem áll korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre, ezért mindent meg kell tennünk, hogy már a forrásánál minél több esetben megakadályozzuk a szennyeződést. Beszélhetünk-e ma még tiszta vízről? Szükség van-e az otthoni vízszűrő berendezésekre? Mit tehetünk mi azért, hogy legyen iható vizünk? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Sokkal több az erdő, mint kitermelhető fák összessége: az életünk minden területére kiható, egységes ökológiai rendszer. Ha sikerül a klímaváltozást valamilyen szinten megfékezni, azt erdőkkel lehet – véli Kádár Tibor Sándor, Erdővidék szülötte. Szókimondó és ötletgazdag, szemléletváltást sürgető erdészt kérdeztem. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Az erdők jótékony hatásait ismerjük, és azt is tudjuk, sőt, saját bőrünkön, egészségünkön tapasztaljuk, hogy a városi levegő sokszor mennyire szennyezett. Számtalan program és civil kezdeményezés törekszik arra, hogy növeljék a városokban a zöldövezetek nagyságát. Erre remek lehetőség a minierdő telepítése, amely már több erdélyi városban is megvalósult, legutóbb épp Marosvásárhelyen, de már Sepsiszentgyörgyön és Temesváron is él egy-egy mini erdő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jel

Bármennyire hihetetlen, a Facebookon tanulni is lehet. Például környezettudatosságot is, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő oldalakat, csoportokat. Ajánlunk néhányat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Nem gyakran írok előadásokról (az udvarhelyi TEDx egy ilyen kivétel volt), ám most ismét nagy hatással volt rám egy tudományos előadás, nem beszélve arról, hogy négygyermekes (!) női űrkutató és villamosmérnök, dr. Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa tartotta. Az, hogy Székelyudvarhelyen is megnyitotta kapuit a Mathias Corvinus Collegium központja, melynek ő volt az első – egyébként pazar – előadója, épp elég volt ahhoz, hogy billentyűzetet ragadjak, noha, megvallom őszi

A klímaváltozás ma látható hatásai intenzívebbek, mint 20 éve gondoltuk – állapítja meg 2022-es jelentésében is az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). A jelentés igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a világ népességének közel fele most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal. A klímajelentés értelmezéséhez Bartók Blanka klímakutató segítségét kértük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Az ipari forradalom óta egyre nagyobb méreteket ölt a víz-, föld-, és légszennyezés, mára pedig már rendkívül nehéz visszafordítani. A Föld napja közeledtével rend szerint eszünkbe jut a környezettudatosság fontossága, ennek apropóján jártunk utána, mennyire keresettek az erre ösztönző könyvek, van-e efféle „muníciója” a következő generációnak.

Az évek során egyre fontosabbá vált számomra úgy vásárolni, főzni, hogy lehetőleg ne dobjunk ki maradékot. Az ételpazarlásnak hatalmas környezeti lábnyoma van világszerte, ezért nem csak a családi konyhák és költségvetések problémája ez. Tulajdonképpen gyermekeink, unokáink jövőjével játszunk, amikor ész nélkül vásárolunk- és dobunk ki ételeket. Pedig a megoldás nem olyan bonyolult, és anyagilag is jól járunk vele.

Évtizedek óta ajánlják a környezetvédelmi szakemberek a megújuló vagy alternatív energiaforrások használatát, hiszen ha nem is teljesen ártalmatlanok a természetre, jóval kevesebb kárt okoznak, mint a nem megújuló energiaforrások. A fosszilis energiaforrások – kőszén, kőolaj, földgáz és propán-bután gáz – kiaknázása nemcsak azáltal árt a környezetnek, hogy nem termelődnek újra, hanem sokkal inkább azzal, hogy kiaknázásuk nagy környezetrombolással jár, ugyanakkor felhasználásukkal hatalmas mennyiségű káro

Székelyföld egyik legfőbb természeti kincse a Szent Anna-tó, százezernél is több turista látogatja évente. A gyönyörű krátertónak azonban egyre romlik a vízminősége, a néhai kristálytiszta kék színe az utóbbi időben zölddé változott. A fürdőzés és a tóparti piknikezés néhány évvel ezelőtti betiltása még nem elég az egyre algásodó víz védelméhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Épület-egészség. Létezik ilyen? Hát hogyne! Mivel egy átlagos ember az idejének nagy részét, több mint 90 százalékát épületekben tölti, nem mindegy, hogy a beltéri levegőnek milyen a minősége. Ezt számos tényező befolyásolja, amelyek észrevétlenül okozhatnak úgynevezett beteg épület szindrómát, illetve a radon gáz magas mennyisége is hozzájárulhat komolyabb betegségek kialakulásához. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

Gyerekkora óta járja az erdőket-mezőket, húsz éve kutató biológusként, dobrudzsai husáng néven új növényfajt fedezett fel. Mátis Attila botanikussal egyebek mellett a klíma-káoszról is beszélgettünk.(Cikkünk a Nőileg magazin 2021. december lapszámában jelent meg.)

A vegán életmód sokkal több annál, mintsem valaki nem eszik tojást, halat, mézet és persze, húst. A veganizmus életfilozófia: az állatvédelem egyik formája, amely elutasítja az állatoknak bárminemű árucikként való felhasználását. A vegán nem hord bőr ruhát, nem jár cirkuszba, és közülük sokan úgy gondolják: életmódjuk a Földet is védi azáltal, hogy bolygónk erőforrásait a lehető legészszerűbben használják fel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

A legtöbbünk nem tudna válaszolni egy olyan egyszerű kérdésre, hogy hányféle mosó- és tisztítószert használ napi, heti vagy havi rendszerességgel, és a karácsonyi nagytakarításkor előkerülő vegyszerekről még nem is beszéltünk. Arról, hogy milyen hatással vannak egészségünkre ezek a napi, heti, havi rutinok, dr. Mara Gyöngyvér biológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi docensével beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

Visszaadni a talajnak azt, ami az övé – ha summázni kellene a komposztálás lényegét, talán ez lenne az. A cél tehát kettős: egyrészt a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségének a csökkentése, másrészt a talaj feljavítása. Elismerem, elsőre nem tűnik vajmi izgalmas témának, pedig komposztálni menő, s már kötelező is! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Gyapjú, len, bioselyem, biopamut – természetes anyagok, melyek egyre nagyobb teret kapnak a divatiparban, és amelyek felhasználásával „zöldebb” ruhák készülnek. Ezek használatával pedig mi magunk is környezetbarát, de nevezhetjük úgy is, hogy „bolygómentő” gardróbot tudunk kialakítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Hogyan távolodjunk el időnként a lélekölő mindennapi hajtástól? Hát a gyerekeink a beszippantó virtuális világból? Például úgy, hogy kivonulunk időnként az erdőbe, térerő, vezetékes víz és egyéb kényelmi cikkek nélkül. Kassayéknak bevált: minimalista hétvégi házuk minőségi együtt töltött időt és feltöltő nyugalmat hozott a csíkszeredai családnak. Ugyanakkor Kassay Csongor saját tervezésű erdei kabinja építészetileg is kimondottan izgalmas. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg

Intézményvezetés, egyetemi oktatás, kutatás, logoterápia, fenntarthatóság – többek között ezekkel a fogalmakkal lehetne meghatározni dr. Vik János személyiségét, aki 2016 óta tölti be a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékáni funkcióját. Életének ezen területeiről kérdeztük, így képet kaptunk arról is, miként egészíti ki egyik a másikat.