A vegán életmód sokkal több annál, mintsem valaki nem eszik tojást, halat, mézet és persze, húst. A veganizmus életfilozófia: az állatvédelem egyik formája, amely elutasítja az állatoknak bárminemű árucikként való felhasználását. A vegán nem hord bőr ruhát, nem jár cirkuszba, és közülük sokan úgy gondolják: életmódjuk a Földet is védi azáltal, hogy bolygónk erőforrásait a lehető legészszerűbben használják fel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

A legtöbbünk nem tudna válaszolni egy olyan egyszerű kérdésre, hogy hányféle mosó- és tisztítószert használ napi, heti vagy havi rendszerességgel, és a karácsonyi nagytakarításkor előkerülő vegyszerekről még nem is beszéltünk.

Visszaadni a talajnak azt, ami az övé – ha summázni kellene a komposztálás lényegét, talán ez lenne az. A cél tehát kettős: egyrészt a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségének a csökkentése, másrészt a talaj feljavítása. Elismerem, elsőre nem tűnik vajmi izgalmas témának, pedig komposztálni menő, s már kötelező is! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Gyapjú, len, bioselyem, biopamut – természetes anyagok, melyek egyre nagyobb teret kapnak a divatiparban, és amelyek felhasználásával „zöldebb” ruhák készülnek. Ezek használatával pedig mi magunk is környezetbarát, de nevezhetjük úgy is, hogy „bolygómentő” gardróbot tudunk kialakítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Hogyan távolodjunk el időnként a lélekölő mindennapi hajtástól? Hát a gyerekeink a beszippantó virtuális világból? Például úgy, hogy kivonulunk időnként az erdőbe, térerő, vezetékes víz és egyéb kényelmi cikkek nélkül. Kassayéknak bevált: minimalista hétvégi házuk minőségi együtt töltött időt és feltöltő nyugalmat hozott a csíkszeredai családnak. Ugyanakkor Kassay Csongor saját tervezésű erdei kabinja építészetileg is kimondottan izgalmas. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg

Intézményvezetés, egyetemi oktatás, kutatás, logoterápia, fenntarthatóság – többek között ezekkel a fogalmakkal lehetne meghatározni dr. Vik János személyiségét, aki 2016 óta tölti be a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékáni funkcióját. Életének ezen területeiről kérdeztük, így képet kaptunk arról is, miként egészíti ki egyik a másikat.

Nem vagyok fanatikus „biolány”. Bár az utóbbi években egyre tudatosabban figyelek arra, mit eszem, minél kevesebb kemikáliát használjak, amennyire lehet, szelektíven gyűjtsem a szemetet. A folttisztítás azonban nem hoz lázba, és – kutyásként – a pedantéria sem az én területem. Mégis beültem a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Tudatos Udvarhely programjának előadássorozatára gyakorlati tippekért: miként lehet mosni, takarítani kevesebb vegyszerrel. Mi több, gyakorlatban is teszteltem a vegyszermentes

Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy olcsó termékeket vásároljunk – mondogatták eleink, és talán soha nem volt olyan igaz a mondás, mint ma. Elég csak arra gondolni, hogy a fast fashion termékei néhány használat után a kukában végzik (legtöbb még portörlőnek sem jó), az olcsó elektronikai cikkek rövid ideig működnek, javításuk drága, így szintén a szeméttelepeket gyarapítják. Nemcsak mi járunk pórul, ha a jobb minőségű, tartósabb, ám drágább ruhadarab, kütyü helyett az olcsót választjuk, hanem a környezetet

Bár a példamutatás a legjobb tanítómester környezettudatosság terén is, miért ne olvassunk olyan könyveket gyermekeinknek, amelyek szintén arra nevelik őket, hogy védjék, óvják a természetet. Olyan könyveket kerestünk, amelyeket nyugodtan fellapozhatunk, olvashatunk a legkisebbeknek, sőt még mi is tanulhatunk belőlük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi lapszámában jelent meg.)

Turkálni szinte mindenki szeret, kár tagadni. Vannak azonban olyanok, akik nemcsak a kincsvadászat izgalma miatt, hanem ha már vásárolnak, akkor a használt ruhák turizásával környezetüket is óvják. Ezt a két szempontot dolgozta össze Szabó Andrea is, amikor kitalálta, hogy használtruha boltot nyit. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)

Az ember igyekszik. Látja magát a kék ég alatt ugrabugrálni, mint fák és virágok barátját. Megoszt mindenféle posztot a facebookon, ami arról szól, mit, és hogyan kellene csinálni. És bizonyos dolgokat meg is csinál, például hangos szóval utasítja vissza a szívószálat a kávézókban. Kivéve, mikor elfelejti. Mitől függ tulajdonképpen, hogy hajlandóak vagyunk-e áldozatot hozni a környezetünk érdekében? Kováts Gazit kérdeztük, az Otthon, egyszerűen könyv szerzőjét. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi sz

Koszorus Krisztina, vagy ahogyan sokan ismerik, Koszika szókimondó lány, karakteres véleményét vállalja mindig, minden témában, minden helyzetben. Ő a Koszika & The HotShots zenekar frontembere, menedzsere, zeneszerzője, szövegírója egy személyben.

Valóban jótékony hatással volt a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet a természetre? Jótékony lehet-e az, hogy ugyan az elmúlt hetekben-hónapokban kevesebbet szennyeztek a világ gyárai, de újraindulásukat követően minden visszatér a régi kerékvágásba? Csökkent-e egyáltalán az emberek ökológiai lábnyoma a karanténban? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Csibi Magor környezetvédelmi szakértőt. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Egy nő átlagosan 200 kémiai vegyülettel érintkezik naponta kizárólag a kozmetikumainak „köszönhetően”, a férfiakra – mivel kevesebb kozmetikumot használnak – valamivel kevesebb jut – kongatja a vészharangot Jobbágy Melinda, a greenfamily.ro oldalon blogot és webáruházat működtető ökoanyuka, akivel „zöld” bevásárlási technikákról, illetve a #zerowaste-ről beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019 márciusi lapszámában jelent meg).

A felmérések is azt mutatják, 70 százalékban a helyszínen dől el, hogy mi kerül a kosarunkba. Bevásárlólistával, textilszatyorral is javíthatjuk a statisztikát. Olcsóbban megússzuk, s tudatosságunkért az unokáink is hálásak lesznek!