Digitális tartalomkészítő és influenszer, a fenntarthatóság, a vidéki élet és a belső harmónia a főbb érdeklődési körei. Nyárád-menti életükről blogol, vlogol, ezúttal pedig a Proust-féle kérdések mentén engedett be világába Dávid Panni.
Nők ökológiai lábnyoma? Igen, és nem is kicsi. A haj-, bőr- és szájápolási cuccok tubusai csak a jéghegy csúcsát jelentik, emellett ott vannak még az intim- és tisztasági eszközök, melyeknek sorsa a kukától a lebomlásig jelenti az igazi problémát.
A nagyváradi Székely-Farkas Tímea élete a szemét körül forog. Gyerekeknek, felnőtteknek folyamatosan mesél a szemét különválogatásáról, környezetvédelemről és fenntarthatóságról. Természetesen úgy, hogy szemétből ő minimálisat próbál termelni.
Ha egy hashtaget kellene illeszteni a neve mellé, akkor az a #radon vagy a #mofetta lenne. Amíg 11 éves fia úszóedzésen van, Incze Réka elmeséli, hogyan lett a székelyföldi mofetták „nagykövete”.
Elcsépelt, hogy a karácsony a szeretetről és nem az ajándékozásról szól, de azért tegyük a szívünkre kezünket: jóleső érzés pár apróságot elrejteni a fenyőfa alatt, s látni, egyaránt boldog, aki kapja, aki adta.
Az év végi túlhajszoltságból nehezen születik meg az ünnep békéje, holott úgy is készülhetünk, hogy az szembemenjen fogyasztói társadalmunk szokásaival, csökkentse a túlköltekezést, környezetszennyezést.
Napjainkban a víz olyan érték, amely nem áll korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre, ezért mindent meg kell tennünk, hogy már a forrásánál minél több esetben megakadályozzuk a szennyeződést. Beszélhetünk-e ma még tiszta vízről? Szükség van-e az otthoni vízszűrő berendezésekre? Mit tehetünk mi azért, hogy legyen iható vizünk? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)
Sokkal több az erdő, mint kitermelhető fák összessége: az életünk minden területére kiható, egységes ökológiai rendszer. Ha sikerül a klímaváltozást valamilyen szinten megfékezni, azt erdőkkel lehet – véli Kádár Tibor Sándor, Erdővidék szülötte.
Az erdők jótékony hatásait ismerjük, és azt is tudjuk, sőt, saját bőrünkön, egészségünkön tapasztaljuk, hogy a városi levegő sokszor mennyire szennyezett. Számtalan program és civil kezdeményezés törekszik arra, hogy növeljék a városokban a zöldövezetek nagyságát. Erre remek lehetőség a minierdő telepítése, amely már több erdélyi városban is megvalósult, legutóbb épp Marosvásárhelyen, de már Sepsiszentgyörgyön és Temesváron is él egy-egy mini erdő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jel
Bármennyire hihetetlen, a Facebookon tanulni is lehet. Például környezettudatosságot is, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő oldalakat, csoportokat. Ajánlunk néhányat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Nem gyakran írok előadásokról (az udvarhelyi TEDx egy ilyen kivétel volt), ám most ismét nagy hatással volt rám egy tudományos előadás, nem beszélve arról, hogy négygyermekes (!) női űrkutató és villamosmérnök, dr. Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa tartotta. Az, hogy Székelyudvarhelyen is megnyitotta kapuit a Mathias Corvinus Collegium központja, melynek ő volt az első – egyébként pazar – előadója, épp elég volt ahhoz, hogy billentyűzetet ragadjak, noha, megvallom őszi
A klímaváltozás ma látható hatásai intenzívebbek, mint 20 éve gondoltuk – állapítja meg 2022-es jelentésében is az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). A jelentés igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a világ népességének közel fele most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal. A klímajelentés értelmezéséhez Bartók Blanka klímakutató segítségét kértük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)
Az ipari forradalom óta egyre nagyobb méreteket ölt a víz-, föld-, és légszennyezés, mára pedig már rendkívül nehéz visszafordítani. A Föld napja közeledtével rend szerint eszünkbe jut a környezettudatosság fontossága, ennek apropóján jártunk utána, mennyire keresettek az erre ösztönző könyvek, van-e efféle „muníciója” a következő generációnak.
Az évek során egyre fontosabbá vált számomra úgy vásárolni, főzni, hogy lehetőleg ne dobjunk ki maradékot. Az ételpazarlásnak hatalmas környezeti lábnyoma van világszerte, ezért nem csak a családi konyhák és költségvetések problémája ez. Tulajdonképpen gyermekeink, unokáink jövőjével játszunk, amikor ész nélkül vásárolunk- és dobunk ki ételeket. Pedig a megoldás nem olyan bonyolult, és anyagilag is jól járunk vele.
Évtizedek óta ajánlják a környezetvédelmi szakemberek a megújuló vagy alternatív energiaforrások használatát, hiszen ha nem is teljesen ártalmatlanok a természetre, jóval kevesebb kárt okoznak, mint a nem megújuló energiaforrások. A fosszilis energiaforrások – kőszén, kőolaj, földgáz és propán-bután gáz – kiaknázása nemcsak azáltal árt a környezetnek, hogy nem termelődnek újra, hanem sokkal inkább azzal, hogy kiaknázásuk nagy környezetrombolással jár, ugyanakkor felhasználásukkal hatalmas mennyiségű káro
Székelyföld egyik legfőbb természeti kincse a Szent Anna-tó, százezernél is több turista látogatja évente. A gyönyörű krátertónak azonban egyre romlik a vízminősége, a néhai kristálytiszta kék színe az utóbbi időben zölddé változott. A fürdőzés és a tóparti piknikezés néhány évvel ezelőtti betiltása még nem elég az egyre algásodó víz védelméhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).
Épület-egészség. Létezik ilyen? Hát hogyne! Mivel egy átlagos ember az idejének nagy részét, több mint 90 százalékát épületekben tölti, nem mindegy, hogy a beltéri levegőnek milyen a minősége. Ezt számos tényező befolyásolja, amelyek észrevétlenül okozhatnak úgynevezett beteg épület szindrómát, illetve a radon gáz magas mennyisége is hozzájárulhat komolyabb betegségek kialakulásához. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Gyerekkora óta járja az erdőket-mezőket, húsz éve kutató biológusként, dobrudzsai husáng néven új növényfajt fedezett fel. Mátis Attila botanikussal egyebek mellett a klíma-káoszról is beszélgettünk.(Cikkünk a Nőileg magazin 2021. december lapszámában jelent meg.)
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.