Tudatosan tekinthetünk rá, de homokba is dughatjuk a fejünket, retteghetünk vagy előrelátóak is lehetünk az idő múlásával – az biztos, hogy tőlünk függetlenül halad, és testünk, lelkünk, szellemünk egyaránt a hatása alatt van.
Jó szokásokkal mérsékelhető a változás
„Életünk velejárója, hogy testünk, szervezetünk folyamatosan változik. És bár sokszor érezhetjük úgy, hogy az öregedés egy betegség, valójában ez egy teljesen normális fiziológiai folyamat. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az életkor előrehaladtával milyen külső és belső folyamatok zajlanak le testünkben, így nem csak megértjük ezeket a változásokat, de mentálisan is könnyebb elfogadnunk” – magyarázza dr. Lorenzovici Anna, családorvos.
„A legfontosabb tény talán az, hogy bár testünk a felnőttkor elérésével teljesen kifejlődik, a változások ekkor sem állnak meg. Ezeket a változásokat azonban jelentősen mérsékelhetjük, ha már fiatalabb korban elkezdünk odafigyelni a testünkre, és ezt a jó szokást meg is tartjuk.
Itt gondolok a rendszeres mozgásra, hogy odafigyelünk az étkezésünkre, a pihenésre, megpróbáljuk csökkenteni a stresszt különböző relaxációs technikákkal. A legnagyobb változások mindkét nemnél a hormonális változásokkal jönnek: a nők esetében a menopauza, mely után jobban oda kell figyelni a csontozatra is, a férfiaknál is eljön a tesztoszterontermelés csökkenése, ami az izomerő gyengülését eredményezheti” – sorolja a doktornő.
Lorenzovici Anna családorvos
Tudtad, hogy létezik egy „testóra”? Tudományosan cirkadián ritmusnak nevezik, és ez a testünk 24 órás periódusokban működő belső órája. Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) novemberben tette közzé az Exeteri Egyetemen kutató David Planst tanulmányát, amely szerint például este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni, azok lesznek legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket.
Amire érdemes készülni
A változás gyorsasága leginkább az életmódtól és a környezeti hatásoktól függ, de a genetika is jelentősen befolyásolja, hogy miként öregszünk. Azonban idővel mindenképpen számolnunk kell a megkerülhetetlen valósággal, ezekből részletez néhányat a doktornő.
A váz- és izomrendszer megújulása egy idő után abbamarad, és 40 éves kor környékén már kezdenek gyengülni a csontok, lassan törékenyebbé is válnak. Az évtizedes megterhelés a mozgásszervek kopásához, az izmok nyújthatóságának és teherbírásának csökkenéséhez vezetnek. A mozgás nehezítettsége az időseket súlyosan gátolhatja mindennapi tevékenységükben, gyakoriak lehetnek az esések. Ehhez még hozzájárul az érelmeszesedéssel, vagy egyéb keringési problémákkal járó szédülés is. A csontsűrűség csökkenése nőknél a menopauza után, férfiaknál a hatvanas évek derekán kezd el felgyorsulni. De a magasságunk se állandó: 50 éves kortól kezdődően évtizedenként majdnem egy centivel leszünk alacsonyabbak, ehhez adódik hozzá esetenként az egyre inkább meghajló hát is, főleg, ha gerinctartó izmainkra nem vigyáztunk. Ugyanakkor ezzel egyidőben csökkenni kezd az izomtömeg, valamint az izmok teherbírása is, ami jelentősen késleltethető rendszeres testmozgással, azonban fontos, hogy milyen elvárással vagyunk testünk iránt.
Bármennyit is mozgunk, 40–50 évesen nem úgy alakul majd az izomzatunk, mint egy 20 évesnek, és szem előtt kell tartani a sérülések lehetőségét is. Ezért fontos, hogy korunknak, valamint teherbírásunknak és edzettségi szintnek megfelelő mozgásformát válasszunk.
Az érzékszervek eltompulása az idősödés egyik jellemző tünete, romlik a látás és a hallás. Utóbbit úgy tudjuk legjobban megőrizni, ha mindig figyelünk a zajártalmak kiszűrésére.
A bőr állapotát is megváltoztatja a kor. Egyrészt a sokéves mimika miatt a ráncok elmélyülnek és megsokszorozódnak, másrészt a bőr elveszti rugalmasságát, szárazabbá válik, tompul a tapintásunk is. A bőr szárazságának és megújulásképességének csökkenése azért következik be, mert az életkor előrehaladtával megváltozik a testünk víz- és zsírtartalma, és ezek aránya, illetve egyes hormonok hiánya is súlyosbíthatja ezt az állapotot (pl. a pajzsmirigy hormonok hiánya, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a fényvédelem mellőzése, dohányzás, stressz).
A folyadékháztartás és -szükséglet is jelentősen változik. A test víztartalmának mennyisége körülbelül 15 százalékkal csökken 20 és 80 év között, ezért hajlamosabbá válik a kiszáradásra már kis mennyiségű testvíz elvesztése miatt is. Az idősebb emberekben nem, vagy ritkán alakul ki szomjúságérzet, ami miatt kevesebb folyadékot isznak a szükségesnél.
Az agy is öregszik. A legtöbben ezt a memória romlásával azonosítják, de ezen kívül is még számos tünete van elménk öregedésének. Egyrészt lelassulnak a tanulási folyamatok, a beszéd és a reakcióidő. Emellett sokaknál problémát okoz az alvás, megromlik annak minősége, és csökken az egyhuzamban alvással töltött idő is.
Már napi 30 perces testmozgás – például séta vagy kerékpározás – segíti az agyműködést, mivel mozgás közben a szívünk gyorsabban ver, és így több vért pumpál az agyhoz is, ezáltal az agysejtek oxigén-ellátottsága nő. Emellett a szellemileg stimuláló tevékenységek is segíthetnek a kognitív hanyatlás lassításában.
Ugyanúgy, ahogy a súlyzó karban tartja az izmokat, az „agymunka” segít ápolni az elme egészségét: az olvasás, az írás, a puzzle, nyelvtanulás, a keresztrejtvény, mind jótékony hatással bírnak.
Amit pótolni kell
Idővel egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő táplálkozásra, mivel a tápanyagok, vitaminok felszívódása is változhat – többek között a kalcium és magnézium ellátottságra kell vigyázni.
„A kor előrehaladásán kívül más tényező is növelheti a szervezet kalcium-igényét: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a stresszes életmód. Ugyanakkor a magnézium-igény is megváltozik idősebb korban: csökkenni kezd a magnézium felszívódása a szervezetünkben, vagyis egyre kevesebbet tud hasznosítani a testünk a bevitt magnéziumból. Ezen kívül számos gyógyszer (vizelethajtók, protonpumpa-gátlók, antibiotikumok) ronthatják a magnézium felszívódását, vagy gyorsíthatják annak ürítését” – figyelmeztet a szakember.
„Összefoglalva, a legfontosabb, hogy „haladjunk a korunkkal”, vagyis figyeljünk a megváltozott szükségletekre és a testünk jelzéseire, étkezzünk egészségesen és mozogjunk rendszeresen – meg természetesen járjunk el rendszeres állapotfelmérésekre. Ha ezeket betartjuk, akkor mindent megtettünk annak érdekében, hogy idősebb korban is egészségesek legyünk” – javasolja dr. Lorenzovici Anna.
Slow life – „lassíts!” Egy mozgalom, amely lassításra, tudatos életmódra ösztönöz. Előfutára az Olaszországból már az 1980-as évek második felében elindult slow food mozgalom volt, ami a gyorséttermi étkezésekre adott frappáns választ. A slow life egyre több hashtagben megjelenik a közösségi oldalakon, jelezve, egyre több embernek van szüksége egy kis – vagy több – lassításra, tudatos választásra a „nagyipari” fogyasztás helyett. A jelszó a tudatosság és a minőségi élet, és egyebek mellett azt szorgalmazza, hogy az emberek a plázák helyett piacokon vásároljanak, a hazai zöldségeket, gyümölcsöket preferálják, otthon főzzenek, sétáljanak rohanás helyett, vagy éppen tegyék el a telefonjukat étkezés közben, és élvezzék ki a finom falatokat.
Illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Öregedő petesejtek: amit a biológia diktál
Meddig szülhetünk gyereket? – Egyre többen meddőségi problémával küszködnek, de akiknek a termékenység megadatott, azoknak is egy idő után görcsössé válik a kérdés, mások bíznak a sorsban, hogy majd lesz valahogy. Nem újdonság, hogy nagyon kitolódott az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak, de vajon a biológiánk mennyit enged? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
