ARCHÍV Fogadjuk tudatosan testünk-lelkünk változásait!

Ritmusa van az évnek, az évszakoknak, a hónapoknak, ugyanígy az életnek, amit több nézőpontból is érzékelünk. Eleinknek többnyire a természet diktálta ezt a ritmust, ma már hatással lehetünk számos változásra, de vajon, jól időzítünk? Dr. Lorenzovici Anna marosvásárhelyi családorvos szerint nem árt a tudatosság. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári számában jelent meg.)

Hirdetés

Fotó: illusztráció: Freepik

Tudatosan tekinthetünk rá, de homokba is dughatjuk a fejünket, retteghetünk vagy előrelátóak is lehetünk az idő múlásával – az biztos, hogy tőlünk függetlenül halad, és testünk, lelkünk, szellemünk egyaránt a hatása alatt van.

Jó szokásokkal mérsékelhető a változás

„Életünk velejárója, hogy testünk, szervezetünk folyamatosan változik. És bár sokszor érezhetjük úgy, hogy az öregedés egy betegség, valójában ez egy teljesen normális fiziológiai folyamat. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az életkor előrehaladtával milyen külső és belső folyamatok zajlanak le testünkben, így nem csak megértjük ezeket a változásokat, de mentálisan is könnyebb elfogadnunk – magyarázza dr. Lorenzovici Anna marosvásárhelyi családorvos. – A legfontosabb tény talán az, hogy

bár testünk a felnőttkor elérésével teljesen kifejlődik, a változások nem állnak meg. Ezeket a változásokat jelentősen mérsékelhetjük, ha már fiatalkorban elkezdünk odafigyelni a testünkre, és ezt a jó szokást meg is tartjuk.

Itt gondolok a rendszeres mozgásra, hogy odafigyelünk az étkezésünkre, a pihenésre, megpróbáljuk csökkenteni a stresszt különböző relaxációs technikákkal. A legnagyobb változások mindkét nemnél a hormonális változásokkal jönnek: a nők esetében a menopauza, mely után jobban oda kell figyelni a csontozatra is, a férfiaknál is eljön a tesztoszterontermelés csökkenése, ami az izomerő gyengülését eredményezheti.”

Tudtad, hogy létezik egy „testóra”?
Tudományosan cirkadián ritmusnak nevezik, és ez a testünk huszonnégy órás periódusokban működő belső órája. Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) jelentette meg az Exeteri Egyetemen kutató David Planst tanulmányát, amely szerint például este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni, azok lesznek legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket.

Amire érdemes készülni

A változás gyorsasága leginkább az életmódtól és a környezeti hatásoktól függ, de a genetika is jelentősen befolyásolja, hogy miként öregszünk. Azonban idővel mindenképpen számolnunk kell a megkerülhetetlen valósággal, ezekből részletez néhányat a doktornő.

A váz- és izomrendszer megújulása egy idő után abbamarad, és negyvenéves kor környékén már kezdenek gyengülni a csontok, lassan törékenyebbé is válnak. Az évtizedes megterhelés a mozgásszervek kopásához, az izmok nyújthatóságának és teherbírásának csökkenéséhez vezetnek. A mozgás nehezítettsége az időseket súlyosan gátolhatja mindennapi tevékenységükben, gyakoriak lehetnek az esések. Ehhez még hozzájárul az érelmeszesedéssel, vagy egyéb keringési problémákkal járó szédülés is. A csontsűrűség csökkenése nőknél a menopauza után, férfiaknál a hatvanas évek derekán kezd el felgyorsulni. De a magasságunk se állandó: ötvenéves kortól kezdődően évtizedenként majdnem egy centivel leszünk alacsonyabbak, ehhez adódik hozzá esetenként az egyre inkább meghajló hát is, főleg, ha gerinctartó izmainkra nem vigyáztunk. Ugyanakkor ezzel egy időben csökkenni kezd az izomtömeg, valamint az izmok teherbírása is, ami jelentősen késleltethető rendszeres testmozgással, azonban fontos, hogy milyen elvárással vagyunk testünk iránt. Bármennyit is mozgunk,

negyven-ötven évesen nem úgy alakul az izomzatunk, mint egy húszévesé, és szem előtt kell tartani a sérülések lehetőségét is. Ezért fontos korunknak, teherbírásunknak és edzettségi szintünknek megfelelő mozgásformát választani.

Az érzékszervek eltompulása az idősödés egyik jellemző tünete, romlik a látás és a hallás. Utóbbit úgy tudjuk legjobban megőrizni, ha mindig figyelünk a zajártalmak kiszűrésére.

A bőr állapotát is megváltoztatja a kor. Egyrészt a sokéves mimika miatt a ráncok elmélyülnek és megsokszorozódnak, másrészt a bőr elveszti rugalmasságát, szárazabbá válik, tompul a tapintásunk is. A bőr szárazságának és megújulásképességének csökkenése azért következik be, mert az életkor előrehaladtával megváltozik a testünk víz- és zsírtartalma, és ezek aránya, egyes hormonok hiánya pedig súlyosbíthatja ezt az állapotot (például a pajzsmirigyhormonok hiánya, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a fényvédelem mellőzése, dohányzás, stressz).

A folyadékháztartás és -szükséglet is jelentősen változik. A test víztartalmának mennyisége körülbelül 15 százalékkal csökken húsz és nyolcvan év között, ezért hajlamosabbá válik a kiszáradásra már kis mennyiségű testvíz elvesztése miatt is. Az idősebb emberekben nem, vagy ritkán alakul ki szomjúságérzet, ami miatt kevesebb folyadékot isznak a szükségesnél.

Az agy is öregszik. A legtöbben ezt a memória romlásával azonosítják, de ezen kívül is számos tünete van elménk öregedésének. Egyrészt lelassulnak a tanulási folyamatok, a beszéd és a reakcióidő. Sokaknál problémát okoz az alvás, megromlik annak minősége, és csökken az egyhuzamban alvással töltött idő is.

Már napi harmincperces testmozgás – például séta vagy kerékpározás – segíti az agyműködést. Mozgás közben a szívünk gyorsabban ver, így több vért pumpál az agyhoz is, ezáltal nő az agysejtek oxigén-ellátottsága.

Emellett a szellemileg stimuláló tevékenységek is segíthetnek a kognitív hanyatlás lassításában. Ugyanúgy, ahogy a súlyzó karbantartja az izmokat, az „agymunka” segít ápolni az elme egészségét: az olvasás, írás, nyelvtanulás, keresztrejtvényfejtés mind jótékony hatással bír.

Amit pótolni kell

Idővel egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő táplálkozásra, mivel a tápanyagok, vitaminok felszívódása is változhat – többek között a kalcium és magnézium ellátottságra kell vigyázni.

„A kor előrehaladásán kívül más tényező is növelheti a szervezet kalcium-igényét: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a stresszes életmód. Ugyanakkor

a magnéziumigény is megváltozik idősebb korban: csökkenni kezd a magnézium felszívódása a szervezetünkben, vagyis egyre kevesebbet tud hasznosítani a testünk a bevitt magnéziumból.

Ezen kívül számos gyógyszer (vizelethajtók, protonpumpa-gátlók, antibiotikumok) ronthatják a magnézium felszívódását, vagy gyorsíthatják annak ürítését” – figyelmeztet a szakember.

„Összefoglalva, a legfontosabb, hogy »haladjunk a korunkkal«, vagyis figyeljünk a megváltozott szükségletekre és a testünk jelzéseire, étkezzünk egészségesen és mozogjunk rendszeresen – meg természetesen járjunk el rendszeres állapotfelmérésekre. Ha ezeket betartjuk, akkor mindent megtettünk annak érdekében, hogy idősebb korban is egészségesek legyünk” – javasolja dr. Lorenzovici Anna.

Slow life – „lassíts!”
Egy mozgalom, amely lassításra, tudatos életmódra ösztönöz. Előfutára az Olaszországból már az 1980-as évek második felében elindult slow food mozgalom volt, ami a gyorséttermi étkezésekre adott frappáns választ. A slow life egyre több hashtagben megjelenik a közösségi oldalakon, jelezve, egyre több embernek van szüksége egy kis – vagy több – lassításra, tudatos választásra a „nagyipari” fogyasztás helyett. A jelszó a tudatosság és a minőségi élet, és egyebek mellett azt szorgalmazza, hogy az emberek a plázák helyett piacokon vásároljanak, a hazai zöldségeket, gyümölcsöket preferálják, otthon főzzenek, sétáljanak rohanás helyett, vagy éppen tegyék el a telefonjukat étkezés közben, és élvezzék ki a finom falatokat.

korábban írtuk

Brendus Réka: Megőrizni a hitet, a derűt
Brendus Réka: Megőrizni a hitet, a derűt

Brendus Réka személyében az Embert kerestem a magas beosztású vezető mögött, s a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi ügyekért felelős főosztályvezetője ezúttal sem hagyta, hogy csalódjak.

Hirdetés