ARCHÍV Öregedő petesejtek: jól behatárolt időnk van a gyermekvállalásra

Meddig szülhetünk gyermeket? – egyre többen küszködnek meddőségi problémával, de akiknek a termékenység megadatott, azoknak is egy idő után görcsössé válik a kérdés, mások bíznak a sorsban, hogy majd lesz valahogy. Nem újdonság, hogy nagyon kitolódott az életkor, amikor a nők gyermeket vállalnak, de vajon a biológiánk mennyit enged? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári számában jelent meg.)

Fotó: illusztráció: Pixabay

Elfogadjuk vagy sem, egy bizonyos kor után a szervezetünk másképp reagál, biológiailag így vagyunk kódolva. Tény az is, hogy rengeteg dolog van, amit annak érdekében tudunk tenni, hogy testünk ne kimerüljön, hanem a természetes lelassulás legjobb formáját hozza. A gyermekvállalásra azonban jól behatárolt időnk van, és csak nagyon csekély az esélye annak, hogy utána történik meg a csoda.

A petesejtállományunk a felelős mindenért, és hogy a negyvenes éveinkre hány marad, függ az életmódunktól és a genetikánktól is.

Dr. Virginás Annamária nőgyógyász szakorvos közérthetően fogalmaz a témában. „Mi, nők egy meglévő petesejtállománnyal születünk, és ahogy telik az élet, ez fokozatosan csökken. Születésünkkor körülbelül egy-két millió petesejtünk van, a húszas éveink elejére körülbelül 200 ezer marad. Ebből 300–400 tud beérni, a többi egy természetes elhalási, elöregedési folyamatnak van alávetve” – magyarázza a szakember.

Adódik a kérdés, hogy honnan tudható, még mennyi petesejtünk és időnk van, van-e még esélyünk a gyermekáldásra. „Az antimüller hormon szintje tudja megmutatni, hogy körülbelül mekkora az a petesejtkészlet, ami még be tud érni. Ez elsősorban genetikailag meghatározott minden páciensnél. Tehát,

ha valaki genetikailag hajlamos arra, hogy gyorsabban elöregedjenek a petesejtjei, és gyorsabban lépjen menopauzába, akkor ez hamarabb be is fog következni.

Ha a harmincas éveink elejére már csökkent a petesejtkészletünk, akkor ez egy vészjel arra, hogy gyorsabban fog a termékenység is csökkenni” – folytatja a szakorvos.

A gyermekvállalásra jól behatárolt időnk van

Mint minden, a szervezetünkkel kapcsolatos kérdésben, itt is befolyásolnak az egyéni hatások, úgy mint a méhen belüli életünk, hogy milyen hatások értek bennünket magzatként. „Ha az édesanya dohányzik, alkoholt fogyaszt, rossz minőségű, tápértékszegény ételeken él, vitaminhiányos, befolyásolja a magzat életét, és kihat a felnőttkori termékenységére, valamint arra is, hogy milyen gyorsan fog csökkenni az állomány” – figyelmeztet a doktornő.

A születés után az életmódunk is hatással van: a környezetünk, a munkánk, esetleg a toxikus körülmények mind elősegítik, hogy gyorsabban következzen az elöregedési folyamat.

Ugyanakkor olyan mindennapi tényezők is felelősek lehetnek a petesejtállomány csökkenéséért, mint a parabének, tartósítószerek, tisztálkodószerek – ezek ugyanis mind tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek negatív hatással vannak a termékenységre.

Ha vizsgálatra adnánk a fejünket, elég felkeresni a nőgyógyászunkat, aki ultrahanggal meg tudja nézni, hogy körülbelül hány tüsző van a petefészkeken – átlagban öt és tizenöt között normálisnak mondható. Ha a tüszőszám öt alatt van, az antimüller hormon pedig 1.1 nanogramm alatt, akkor ez egy jel arra, hogy nagy valószínűséggel hamarabb jelentkezik a menopauza.

A menopauzás nők átlagéletkora ötvenegy év, a termékenység pedig körülbelül nyolc-tíz évvel azelőtt szokott megszűnni.

Negyvenkét-negyvenhárom éves kor után az ovulatorikus ciklus leáll, tehát a nőnek még van nyolc-tíz éve, amíg a menopauzába lép, addig vannak ciklusai, de a termékenysége már megszűnik.

A petesejtek adottak: nem lehet újakat „gyártani”

Virginás doktornő arra is rávilágít, hogy ugyan egyre többet élünk, a termékenységi kor nagyon lassan növekszik, és a tudomány még nem tart ott, hogy ehhez felzárkózzon. „Ha valakinek kimerülnek a petefészkei és a petesejtjei, nem tudunk újat előállítani.

Vannak nagyon költséges módok arra, hogy életben tartsuk a petesejteket, például a lefagyasztás, amit külön klinikán végeznek.

Ezzel a módszerrel akár negyvenéves kor után is nyugodt szívvel vállalhatunk gyermeket, mert nagy esélyünk van, ugyanis maga a méh nem öregedik el, csak a petefészkek. Egyszerűen magyarázva: minél magasabb életkorúak a petesejtek, annál kevesebb az esélye annak, hogy egy nő teherbe essen. Az elöregedési folyamat harmincöt év után nagyon felgyorsul” – figyelmeztet a szakember.

Egyelőre nincs módszer a termékenységi időszak kitolására

A termékenységi időszak kitolására jelenleg semmilyen módszer nincs, de azért néhány dolgot megtehetünk az egészségünk érdekében. A tudatos élet, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a normális testsúly, a dohányzás, a különböző drogok, gyógyszerek kerülése, a vitaminfogyasztás mind segíthetnek, de keveset tesznek hozzá – véli a szakember. „Vannak nők, akik lassabban öregszenek, és negyvenévesen is nagyon jó eséllyel maradnak terhesek, de sajnos az átlagnál ez nem így van.

Mindenkinek van a környezetében egy-két pozitív példa arra, hogy negyvenhárom-negyvennégy évesen létrejött egy terhesség, de ez nagyon-nagyon ritka.

A statisztikák teljesen mást mutatnak” – mondja a szakember. Továbbá azt tanácsolja azoknak a harmincöt éven felüli nőknek, akik tudják, hogy szeretnének gyermeket, hogy ha az első próbálkozástól számított fél éven felül nem jön létre a terhesség, akkor azonnal forduljanak meddőségi szakemberhez. Viszonylagos biztonságot adhat az antimüller hormon és a petefészek-tartalék mérése, de a határ negyven év alatt van. Általában negyvenhárom év felett már meddőségi kezelés során is szinte esélytelen, hogy egy nő terherbe essen – összegez a doktornő.

korábban írtuk

Örökbefogadás: a család így is család (VIDEÓVAL)
Örökbefogadás: a család így is család (VIDEÓVAL)

Az örökbefogadás nem úgy zajlik, hogy besétálsz egy árvaházba, mint valami áruházba, és rámutatsz a gyerekre: „Ez kell!” – bocsátja előre Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtáros, a Nőileg Élmény sorozatának szerzője.