Többször cikkeztünk már a szülések körüli traumákról, visszaélésekről és csalódásról, de csak ritkán emeljük ki, ha valami emberséges, olajozottan működik, netán kiváló. A gátizom-erősítő intimtorna élményeimről írtam néhány hónapja, akkor még szülésre készülve. Az élet azonban úgy hozta, hogy császármetszéssel segítették világra a gyermekem, de ez számomra nem jelentett csalódást, pláne olyan messzemenően pozitív kórházi környezetben, amilyenre álmomban sem gondoltam volna, ráadásul nem méregdrága magán

Mifelénk még mindig sokfelé nem alkalmazzák az aranyórát egy kisbaba születését követően, pici babákat tartanak anyjuktól távol, órákra, napokra vagy akár hetekre, teljesen elavult orvosi protokollokra hivatkozva, szükségtelen és mérhetetlen szenvedést okozva. Az Erdélyi Nők a szülésért mozgalom tagjai többek között azt próbálják elérni, hogy váljon elfogadottá Romániában is a baba-mama folyamatos együttléte szülés után, a kenguru-módszer alkalmazása, mert számos jótékony hatása van.

Nem vagyok egy betegeskedő típus, se nőgyógyászati problémáim, sem a vizelettartással, sem az elengedéssel nem voltak gondjaim soha. Épp ezért nem is éreztem korábban késztetést az intimtornára – még ha tudtam is róla, hogy egyéb áldásos hatásai is vannak… Na, de most kipróbáltam.

Soha korábban nem aláztak- és bántottak úgy meg, mint amikor azt vágták a fejemhez: „mi a gyermek-, nem pedig az anyuka érdekeit tartjuk szem előtt...” Nem tudok szoptatni. Eléggé fájó ez önmagában is, nem kell hát megkövezni is.

„Sztárszülésznő”, de ő maga tiltakozna leginkább e címke ellen. A székelyföldi származású Nyulas Jolán a budapesti Szent Imre Kórház vezető szülésznője. Több ezer újszülöttet segített a világra az elmúlt harminc évben, hivatása valami egészen mély empátiát és kedvességet varázsolt az arcára, hangjába és az egész lényébe. Aki ezután szül, annak minden szava bátorítás lehet, aki pedig már túl van rajta, annak nem kell magyarázni, mennyit számít egy szülés háborítatlansága, emberségessége. (Cikkünk a Nőileg

Napjainkban, amikor a tökéletes test képét ontja ránk a média, igencsak érzékenyen tud érinteni, ha úgy érezzük, saját magunkon valami nagyon nem stimmel. Számos kismama küzd hasonló gondokkal, az egyik leggyakoribb közülük a várandósság után szétnyílt hasizom jelensége, amely látszatra rosszabb, mint amekkora problémát valójában takar. Megfelelő odafigyeléssel és energiaráfordítással hatékonyan kezelhető.

Meddig szülhetünk gyereket? – Egyre többen meddőségi problémával küszködnek, de akiknek a termékenység megadatott, azoknak is egy idő után görcsössé válik a kérdés, mások bíznak a sorsban, hogy majd lesz valahogy. Nem újdonság, hogy nagyon kitolódott az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak, de vajon a biológiánk mennyit enged? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

Vannak kérdések, amelyekről sokan úgy érzik, gond nélkül feltehetik bizonyos élethelyzetekben. Olykor nem is a kíváncsiságtól vezérelve, hanem pusztán, mert beszélgetést generálhatnak általuk, meg egyébként is… mintha csak azt kérdeznék a másiktól, hogy vagy? Manapság ilyenek a családalapítást érintő kérdések is, amelyeket úton-útfélen feltesznek a fiatal házasoknak. Gondoltunk valaha is arra, hogy talán életük legnagyobb küzdelmébe tenyerelünk bele egy-egy ilyen kérdéssel?

Gyerekkoromban, amikor először mondta édesanyám, hogy megyünk radinába, őszinte érdeklődéssel kérdeztem meg, hogy az hol van? Akkor még nem tudtam, hogy a radina a gyermekágyas anya eledele, amelyről a komaasszonyok gondoskodnak. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Egyre később szülnek a nők és egyre kevesebb gyermeket. És gyakori az a nézőpont, hogy mindezért az oktatás, a női emancipáció okolható. Pedig ez csak egy a lehetséges okok közül.

Sokan őszinte döbbenettel szemlélik, ha egy pszichológusnak is vannak lelki nehézségei, netán pszichés problémái. Rendszerint vissza is jeleznek: de hát te pszichológus vagy, hogyhogy nem oldottad még meg? Hogyhogy vannak nehéz érzéseid? Van, hogy magyarázkodnom kell.

Amikor tavaly igent mondtam a lánykérésre, még nem tudatosult bennem az, hogy lassan elérkeztem a családalapítás sorsfordító eseményéhez. Egyebek mellett főként az anyaság az, ami foglalkoztat, fiatal nőként számos kérdésem van ezzel kapcsolatban. Félelmetes, ugyanakkor izgalmas. Arra gondolva, hogy bizonyára nem csak én vagyok így ezzel, kérdéseimmel Tulit-Incze Ágnest, a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház klinikai pszichológusát és családtervezőjét faggattam.

Természetes szülésre készültem. Beiratkoztam szülésfelkészítő tanfolyamra, olvastam könyvet, cikkeket. Csak éppen B tervem nem volt. Miért is lett volna?

Noha manapság egyre több ismert nőről tudjuk, hogy késői életkorban vállalt gyermeket, és a nemzetközi statisztikai adatok, valamint a hétköznapi tapasztalataink is azt mutatják, hogy kitolódik a családalapítás átlagéletkora, még mindig sokan megbélyegzően gondolkodnak azokról a nőkről, akik nem a húszas éveikben szánják el magukat a gyermekvállalásra.

Nőként életünk talán egyik legérdekesebb időszaka a várandósság: kilenc hónapja alatt számtalan érzelmi és fizikai változáson esünk át. A babavárás, majd a kicsi érkezése nemi életünkre is kihatással van, a változásokkal pedig nem mindig egyszerű megbirkózni. A megszokott nemi élethez való visszatérésben talán a legfontosabb, hogy kommunikáljunk párunkkal. A gyakorlati tanácsokban pedig dr. Szabó Sándor szülés-nőgyógyász főorvos volt segítségünkre. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin októberi számában jele

Mikor gyermek születik, anya születik. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Ma már tudományos kutatások alapján tudjuk, hogy a születés minősége hosszú távon kihat, befolyásolja az ember életét, az pedig egyértelmű, hogy a szülés minősége befolyásolja a nő életét. (Cikkünk A nők tudnak szülni című összeállítás bejfező része, nyomtatott változata a 2017-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Románia első az EU-ban a császármetszések számát illetően. Egy 2019-es tanulmány szerint drasztikusan megnőtt a császármetszések száma az országban: míg '90 előtt a műtétek a szülések 4 százalékát tették ki, addig 2011-ben már 35-öt...

Fent született a hegyen. Nem alföldi tanyavilág ez, ahol akácok sűrű lombja védi a zsúpfödeles házat a temérdek puszta közepén. Hegyi tanyavilág, melyet a székelyek láznak hívnak.