A húst is hússal esszük, és többnyire sertéshús kerül a tányérunkra – ez a következtetés vonható le a romániai húsfogyasztási szokásokat górcső alá vevő statisztikai adatokból.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által kiadott legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatsorokból megtudhatjuk: tavalyelőtt történelmi (legalábbis az elmúlt harminc év tekintetében) csúcsra járt a húsfogyasztás, az ország lakossága átlagosan fejenként 76,7 kilogramm húst fogyasztott el egy év alatt, ez pedig öt kilogrammos növekedést jelent az előző esztendőhöz, tíz kilogrammos bővülést mutat 2016-hoz képest, 2013-hoz mérten pedig 40 százalékos gyarapodásról beszélhetünk.
Mint az előre sejthető volt, a sertéshús viszi a prímet, a húsfogyasztás csaknem felét (38,3 kilogramm) jelenti, a második helyezett szárnyashúsból „alig” 27 kilogrammot evett meg tavalyelőtt egy átlagos romániai lakos.
Egészséges vagy egészségtelen a statisztikákból kirajzolódó trend? – kérdeztük dr. Pap Enikő étkezési tanácsadót, a Nőileg szerzőjét, szakértőjét. „A mi tájainkon az emberek, mondhatni, húsevők, és önmagában nem is ez a gond, hanem az, hogy nem figyelnek a különböző tápanyagok társítására, háttérbe szorul a zöldség, a teljes kiőrlésű gabona.
A húsokkal magas minőségű fehérjéket, esszenciális aminosavakat és vitaminokat juttatunk a szervezetünkbe, a gond mégis az, ha a húst többnyire sertés és annak is a feldolgozott formái képezik.”
„Sajnos a túlzott disznóhúsfogyasztásnak kellemetlen hatásai lehetnek, úgymint szív-ér rendszeri megbetegedések, köszvény, vastagbéldaganat, vagy akár nőhet a veszélye a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának.” A dietetikus éppen ezért azt ajánlja, hogy lehetőleg kerüljük vagy csökkentsük minimálisra az olyan feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, mint a felvágottak, a kolbászok, a füstölt termékek, virsli stb., valamint törekedjünk ellenőrzött forrásból származó sovány vörös húsok fogyasztására, és heti étrendünkben több legyen a jó minőségű szárnyas- és halhús.
Egyre nagyobb a flekken
A romániai húsfogyasztás a 1990-es évi 57 kilogrammról 76,6 kilogrammra nőtt 2018-ra. 2000-től a 2008-as gazdasági válságig egyre csak emelkedett a húsbevitel. 2013-tól ismét meglódult. Flekkenre átszámítva: míg 2014-ben négy nap alatt egy romániai lakos három mintegy 200 grammos sült húst evett meg, addig tavalyelőtt már négy szelet 210 grammos flekken került négy nap alatt a tányérjára. (Forrás: Zf.ro)
Enikő elmondása szerint egy egészségesen táplálkozó embernek elegendő hetente kétszer-háromszor vörös húst fogyasztania – és fontos egyúttal, hogy ne csak sertés kerüljön az asztalunkra: fogyasszunk bárányt, marhát, borjút, kecskét, juhot is –, legalább három alkalommal pedig a halat kellene előnyben részesíteni. A szárnyashúsok közül is a soványabb az ajánlott.
„Nagyon fontos az is, hogy milyen forrásból szerezzük be a húsipari termékeket. Gondoljunk az ökológiai lábnyomunkra, a húsipari termékek előállítása nagyon megterheli a környezetünket. Ha hetente két-három napon nem fogyasztunk húst, azzal a szervezetünkkel és a környezetünkkel is jót cselekszünk” – összegzett dr. Pap Enikő.
A dráguló sertéshús alakítja a fogyasztási szokásokat
Bár hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre, a szakma egészen biztosra veszi, hogy 2019-ben visszaeshetett a húsfogyasztás az egy évvel korábbi történelmi csúcsot követően. A második félévtől ugyanis a világszerte tomboló afrikai sertéspestis miatt drasztikusan emelkedni kezdett a disznóhús ára, mintegy megkétszereződött. A trend pedig idén minden bizonnyal folytatódik, miután Kína már tavaly zavart idézett elő az európai piac működésében az óriási mennyiségű felvásárlásaival.
A disznóhús kilogrammonkénti ára a romániai boltokban 4 euró körül alakul. Egyelőre, a szakma szerint ugyanis az első drágulási hullám február–márciusban megérkezhet. Ez valószínűsíthetően maga után vonhatja mind a szárnyashús, mind pedig a marhahús drágulását.
Kiemelt kép: Shutterstock
