ARCHÍV Ígéretes fiatal nő – Ezt a filmet látni kell

A bosszúfilm műfaja nem számít újdonságnak Hollywoodban, sőt még az sem újdonság, ha egy ilyen alkotás főhőse egy nő, aki sérelmeit, fájdalmait megtorolja a gonosz világon, a férfiakon (bár tény, hogy az úgynevezett rape and ravange filmekben, általában a megerőszakolt, meggyilkolt lány valamely férfi családtagja szokott bosszút állni). Mégis Emerald Fennell 2020-as alkotása, az Ígéretes fiatal nő, képes a témában újat, mást hozni, mutatni, mondani.
Hirdetés

A film egyik nagy erénye, hogy a jelenlegi, úgynevezett posztmetoo-érában úgy mutatja be egy nő bosszúállását, hogy még csak utalást sem tesz az elmúlt évek Hollywoodot is behálózó botrányaira. Nem a való világ jól ismert történéseire épít, és nem akar harciasan feminista lenni, hanem

egy izgalmas thriller, ami tematikája által elborzaszt és nyomot hagy.

A film kezdetén elhangzik egy banálisnak tűnő párbeszéd, ami főleg a női nézőknek a memóriájába ég bele. Néhány férfi egy bárban beszélget, amikor meglátnak egy ittas nőt.

Azt nézzétek!

Azt hinné az ember, hogy ilyen idősen érettebb egy nő, nem?

Hol lehetnek a barátai?

Itt hagyták kiterülve, hogy felszedje valaki.

Úgy hallom, ez egy kihívás, Paul.

Igen? Talán.

Odamegyek. Hogy megnézzem, jól van-e.

Igen, hát persze.

Aha, biztos.

Kapd el, nagyfiú!

A férfi odamegy, kedvesen érdeklődik hogyléte felől. Egy pillanatra talán még el is szégyelli magát a néző, hogy de hiszen ez a pasi tényleg csak segíteni akar, de hamar kiderül, hogy nem kell „csalódnunk”: megpróbálja kihasználni a nő magatehetetlenségét, felviszi a lakására, italt ad neki. Itt fontos kiemelni, hogy a film ezért is érdemel egy jó pontot, mert szakít a műfaj olyan sztereotípiáival, hogy a gyenge nőket agresszív férfiak sötét sikátorokban erőszakolják meg. A való életben is sokkal gyakoribbak az ehhez hasonló esetek, amikor az erőszak, látszólag nem is erőszak, amikor nem volt egy határozott tiltakozás – mert az áldozat nem volt képes tiltakozni.

Emerald Fennell filmje szinte minden szempontból szakít a műfaj hagyományaival. Látványvilága, hangulata nem sötét, inkább rózsaszín, könnyed. A főhősnő, Cassandra bosszúhadjáratát pedig néha romantikus komédiákba illő jelenetek törik meg, Britney Spears és Paris Hilton slágerekkel aláfestve. Mindezek ellenére a téma sötét és fájdalmas:

Fennel alkotása megmutatja a traumák hatását, a társadalom ignoranciáját, az agressziót elszenvedett egyén kilátástalanságát.

A fokozatosan kibontakozó történet mindvégig feszes marad, érdekes végkifejlete pedig merész, mellbevágó, és tökéletesen összhangban van azzal az egyedi úttal, amit a rendező, forgatókönyvíró választott filmjéhez. A főszereplőt játszó Carey Mulligan – bár Oscar-jelölését nem tudta díjra váltani – hatalmasat alakít, érzelmek, lelkiállapotok széles skáláját vonultatja fel, egyszerre találjuk szimpatikusnak és furcsának, törékenynek és határozottnak, bájosnak és ijesztőnek.

Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg. 

Filmajánló – Mindig az ördöggel

Hirdetés