„Nagyszerű könyv – tele élettel és étellel. Öröm volt elolvasni és végigfőzni” – így ajánlja Stahl Judit az olvasóknak Susan Loomis regényét, ami tulajdonképpen egyfajta napló. A szerző saját életének egy kis darabját osztja meg velünk, azt a részt, hogy miként került az Egyesült Államokból Franciaországba, először Párizsba, majd egy normann kisvárosba, Louviers-be, ahol férjével közösen megvalósítja álmát: az étel lesz az élete.
{hirdetes}
Susan azért érkezik Párizsba, hogy elsajátítsa a francia konyha rejtelmeit, és miközben eljut vidékre is, beleszeret az ottani életbe és az ínycsiklandó ételekbe. Louviers-ben telepszik le férjével és kisfiával, miután sikerül vásárolniuk ott egy romos, ámde bájos régi házat. A felújítás lassan, nehézkesen halad, de a lakás fokozatosan elnyeri azt a formát, amit Susan megálmodott, és teljesül a vágya, hogy egy igazi otthont, igazi gasztronómiai írónak való konyhát hozzanak létre, olyant, amiben megvalósíthatja, kipróbálhatja legújabban megismert receptjeit:
„A vaskos, húsos, zamatos borjúlábszár a franciaországi élet egyik csodája, és máig számos ünnepi lakoma központi attrakciója. Tömérdek fűszernövénnyel szeretem készíteni: ilyenkor a hús a hosszú, lassú sütés után valóságos illatfelhőket eregetve kerül ki a sütőből, és olyan omlós, hogy gyakorlatilag lefoszlik a csontról.”
Ilyen és ehhez hasonló finomságok receptjeit találjuk a könyv fejezeteinek végén, saláták, desszertek, levesek, főételek követik egymást. Mindeközben belekóstolhatunk a francia kisváros mindennapi életébe, a normann táj szépségeit is megízlelhetjük, és beleharaphatunk picit Párizsba is.
A regény hangulata idilli, sőt romantikus, csak ezúttal a romantika az élet és az ételek iránti szerelemben nyilvánul meg. Az írónő olyan bájosan, jókedvűen, humorosan képes írni még a nehézségekről is, hogy nem lehet nem szeretni ezt a történetet. Könnyed, szórakoztató, igazi nyári olvasmány.
