Lélekhang Antal Tibor a Lélekhangban: Gyimes kicsit más világ

Antal Tibor úgy véli, énekelni kellene mindenkinek. Minél többet, hiszen az éneklés gyógyír. A gyimesi népdalénekes, zenetanár D. Balázs Ildikó vendége a Lélekhang új epizódjában.

Hirdetés

A Gyimesekben még élnek a régi, íratlan törvények, amelyek megtartották a helyi közösséget a régi formájában, magyarázza Antal Tibor. Van, akitől félteni ezt, de hozzáteszi: a közösségnek megvan a kellő ereje, hogy az ilyet kidobja magából. A beszélgetésből az is kiderül, hogy még a zeneakadémia előtt elindult Tibor énekesi karrierje: Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperájában énekelhetett. Az éneklés kapcsán egyébként megjegyzi:

a népdalt nem kell „elszerepelni", mert az magáért beszél.

„Én úgy szeretem elénekelni, ahogy belülről jön. Nem szeretném eljátszani. Hitelesen, szépen kell elénekelni, hogy elindítson valamit az emberekben” – magyarázza.

Hirdetés

Antal Tibor a gyimesfelsőloki általános iskola zenetanára, és a helyi férfiközösségből néhány éve férfikórust is verbuvált. „Minden magyar nyelvterületen a zene az egyik legfontosabb tantárgy kellene, hogy legyen. Főleg ma, amikor annyiféle hatás éri a gyermekeket. Akár zenei hatások is” – fejti ki. Ezért szükséges a jó alap, teszi hozzá: hogy a gyermek tudja, mi a saját zenéje, hogy karácsonykor a Mennyből az angyalt énekelje, és ne mást. „Azután meg lehet kóstolni a többit, de előbb ismerjük a mienket” – jegyzi meg nevetve.

A Lélekhangban arról is mesél Tibor, hogy három gyermeke is énekel, és hogy a mindennapjaik része az énekszó. Az új epizódot itt nézhetitek meg:

korábban írtuk

Nem tárgyakat, érzelmeket lop a gyermek
Nem tárgyakat, érzelmeket lop a gyermek

Úristen, hát, mindene megvan! De nem így neveltük! Mit rontottunk el? Legszívesebben elsüllyednék szégyenemben… Nagy vonalakban ezek a gondolatok futnak át a szülő agyán, ha kiderül: lopott a gyereke.

Hirdetés