
Mi is voltunk iskolások – ezt hoztuk magunkkal
Szerzőinket arra kértük, meséljenek saját iskolás éveikről, az onnan hozott útravalóról, arról, hogy felnőtté formálódásuk folyamatához miként járult hozzá az iskola vagy egy-egy nagyhatású pedagógusa.
Szerzőinket arra kértük, meséljenek saját iskolás éveikről, az onnan hozott útravalóról, arról, hogy felnőtté formálódásuk folyamatához miként járult hozzá az iskola vagy egy-egy nagyhatású pedagógusa.
Nagybányáról érkezett a fővárosba, magyar–német szakos diplomát szerzett, majd később oktatóként tért vissza a Bukaresti Egyetemre. Dr. Pupp Réka munkája középpontjában a nem magyar anyanyelvű hallgatók magyar nyelvre és kultúrára való érzékenyítése áll.
Brassóból a csíkszeredai Sapientia EMTE induló kommunikáció szakára jelentkezett, és hamar kiderült: a média világa ad igazán teret kreatív szakmai kibontakozásának. Profizmusa, segítőkészsége és közvetlensége miatt is közkedvelt a diákok körében.
Dr. Somfalvi Edit református lelkész és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója. Kutatási területei közé tartozik többek között a gyermekek lelki gondozása, a bibliai történetmondás terápiás alkalmazása, újabb oktatásmódszertan a katekézisben.
Milyen jogok illetik meg lurkóinkat az iskolában? Hát a szülőnek, milyen lehetőségei és kötelességei vannak az iskolarendszerben? Hogyan rendelkezik a törvény a házi feladatról? Egyebek mellett ezek kerültek most terítékre.
Balla Emese közgazdász középiskolásként is Kolozsvárra vágyott. Már egy évtizede a Sapientia EMTE nemzetközi kapcsolatok szakának oktatója, kutató, anya. Férjével két kisgyermeket nevelnek, miközben szakmai szerepeiben is otthonosan mozog.
A Gyimesek közkedvelt népdalénekese, három gyermek édesapja, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és a Domokos Pál Péter Általános Iskola zenetanára. Antal Tibor azokról az értékekről vall, amelyek szellemében terelgeti a közösség életét.
A kincses város szülötte, aki mérnöki tanulmányokra adta a fejét. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen azonban nemcsak diplomát szerzett, hanem megtalálta a maga számára az igazi szakmát is. Évek óta az intézmény professzora.
Nyelvész, a nyelv és kultúra kapcsolatának kutatója, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, a Nyugati Jelen külsős munkatársa évtizedek óta, a temesvári magyar egyetemisták szakkollégiumának tanára.
Fiatalon egy erdei iskola volt az álma, ahol szabadon, tapasztalatok által tanulhatnak a gyerekek. Aztán azt fogadta meg, hogy ha valaha iskolaigazgató lesz, mindent meg fog tenni azért, hogy a gyermekek szívesen járjanak iskolába.
Dr. Fehér Andrea életútja éppolyan lenyűgöző és összetett, mint azok a 18. századi történetek, amelyeket kutat: emberi, őszinte, sikerekkel és nehézségekkel tarkított, és mindig az adott kor konjunktúrái által befolyásolt.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzora, a Tanárképző Intézet vezetője. Amikor épp nem tanít, akkor terapeutaként rendel, vagy pszichodráma képzési és önismereti csoportokat vezet. No meg a Pszichopatika népszerű podcast-sorozatot viszi.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia és szociológia karának oktatója, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság titkára, és az Európai Rákszervezet elnöke: dr. Dégi László Csaba ezúttal a Proust-féle kérdéssorra válaszolt.
A Kárpát-medence legkiválóbb hegedűművészei közé sorolják, aki változatlan szenvedéllyel játszott a hangversenytermekben, templomokban vagy baráti társaságban. Mindig magával hordta a hegedűjét, és ha lehetőség adódott, használta is.
Székelyudvarhelyről Kolozsváron át Debrecenbe vezetett az útja. Ma a Debreceni Egyetem professzora, nemzetközi kutatócsoport vezetője. Kutatásai jelentősen hozzájárulnak a diabétesz és más betegségek szövődményeinek korai felismeréséhez.
Több ezer népi dallamot gyűjtött össze, előtte hasonlót csak Bartók Béla, a folklórkutatás egyik legkiválóbb képviselője ért el. És Jagamas János népzenekutató, Erdély századosa.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának oktatói közösségéhez tartozik, az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék vezetője. Novemberben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatják be legújabb könyvét.
Matematikatanárként indult a pályán, majd oktatóként és kutatóként folytatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, később vallásszociológiából doktorált, ma a csíksomlyói KALOT Egyesület irodavezetője, alkalomadtán oktatója.
Szinte minden nő egy kicsit testképzavaros. Miért? Mert nem szokásunk tükörbe nézni. Mert nem bátorítottak, tanítottak meg elfogadni és szeretni magunkat. Sokszor az önelfogadás első lépése egyszerűen az, hogy merjünk belenézni a tükörbe.
Világpremiernek számító divatbemutatónak adott helyet Marosvásárhelyen az állatkert oroszlánketrece.
Egy házsor, kis kerti kapukon átjárható rokonlátogatási lehetőségekkel – ebben a megtartó falusi környezetben nőtt fel Köllő Miklós gyergyócsomafalvi műépítész, így, amikor családot alapított, számára is egyértelmű volt, hogy hazaköltözzön.
Olyan különleges helyen élünk itt Erdélyben, hogy a málnát, szedret és áfonyát akár a kertből, akár az erdőből is leszedhetjük. Gazdagság, hogy sokszor ismerőstől kapjuk, vesszük a bogyós gyümölcsöket, aki azt is elmeséli, idén milyen lett a termés.
A fókuszpont lényege nem az, hogy elrejtsd magad. Hanem, hogy megmutasd azt, ami szép.
A bőrünk, hajunk és körmeink egészségét nem csak külsőleg, hanem a táplálkozásunkkal is erősíthetjük. Nem kell számtalan táplálékkiegészítőt szedni, csupán egy kis tudatosságra van szükség az étkezés, a folyadékbevitel terén.
Megmosolyogtató olykor hallani, hogy Székelyföldön még a hal ellen is az a kifogás, hogy halízű. Ha a tájainkon nem szokványos ételt főzünk, olyan, mintha utaznánk. Kulturálisan biztosan ezt tesszük, megismerjük más népek ételeit, azok elkészítési módját.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.