A hirtelen felbukkanó, rövid ideig tartó, de akár erőteljes tünetekkel együtt járó, utazáskor megélt szorongás megtapasztalásában a nyaralók több mint fele érintett. A szorongásos tünetek már az utazás előtt, a tervezési fázisban is felléphetnek. Az úticél kiválasztása kapcsán szorongást válthat ki a családon belüli igények összehangolása és a költségvetésünkbe való illesztése.
Ha valaki egész évben a nyaralására spórol, nyilván azt szeretné, ha tökéletesen sikerülne az utazás.
Feszültséget válthat ki az is, hogy egy hét alatt annyit költünk, amennyit máskor talán egy vagy több hónap leforgása alatt. Nehéz félretenni az esetleges korábbi negatív tapasztalatokat, ha pl. csalódtunk egy szolgáltatásban, összevesztünk az útitársak valamelyikével, ellopták a pénzünket. Ezek a kellemetlen élmények már az előkészületek során meghozhatják a feszült érzéseket. A legjobb ilyenkor tudatosítani magunkban, hogy egyáltalán nem kell megismétlődjenek a korábbi negatív élmények, akár érdemes fel is sorolni magunkban, mi minden szól az ellen, hogy újra megtörténjen a rossz élmény.
A munka maradjon otthon!
Egy másik szorongást kiváltó ok lehet a nyaralás alatt, ha nem hagyjuk otthon a munkát. Nagyon fontos tehát jó előre leszögezni a munkáltatónkkal, a klienseinkkel, hogy mikor ne keressenek. Ha állandóan csöng a telefonunk, ha „csak még erre az e-mailre válaszolok" gondolattal ülünk a hotelszobánkban, nem csoda, hogy pillanatokon belül feszültekké válunk, és oda a nyaralás felhőtlensége.
Az indulás előtt izgulhatunk még az ismeretlen miatt is, tarthatunk attól, hogy olyan új élményekben lesz részünk, amelyek által ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Sokakban az utazás maga is szorongást válthat ki, hiszen ez idő alatt is előfordulhatnak kiszámíthatatlan helyzetek (menetrend-módosulás, dugó az autópályán, műszaki hibák stb.). Az ilyen félelmek kapcsán azt érdemes végiggondolnunk, hogy mire tudunk előre felkészülni. Ha van olyan feszültségforrás, amelyet előre rendezni tudunk, azt mindenképpen intézzük el,
a kiszámíthatatlan tényezőket pedig igyekezzünk pozitív gondolatokkal, az utazással járó kellemes érzésekre való összpontosítással kiegészíteni.
Nyaralás közben számos új ingernek, fizikai megterhelésnek lehetünk kitéve, például, ha a helyi látványosságokat is szeretnénk megtekinteni, vagy, ha új sportot szeretnénk kipróbálni. Meg kell birkóznunk továbbá a hőséggel, ha pedig a hegyekben nyaralunk, akkor az otthonunk és a kirándulási helyszín légnyomása közötti különbség okozhat fizikai megterhelést. De már az utazás alatt szorongáshoz vezethet a tájékozódás, az útitársakkal való kommunikáció is, az együttlét, valamint az attól való félelem, hogy a körülmények ár-érték arányával meg leszünk-e elégedve. Ha külföldön nyaralunk, gondot okozhat a nyelvtudás (hiánya), minél önállóbbra tervezzük a kirándulást, annál nagyobb izgalommal jár az új kultúra megismerése.
Legyünk offline!
De a családtagok vagy az útitársak elképzeléseihez való igazodás is okozhat nehézségeket, főként akkor, ha nem tisztáztuk le előre az együttlétünk alapvető szabályait: például, hogy mennyi közös programot szeretnénk, ki hogyan veszi ki a részét a szervezésből és a teendőkből. Szorongást válthat ki a kinézetünk, ha olyan helyre készülünk, ahol fürdőruhában kell megmutatnunk magunkat. Érdemes az előnyösebb adottságainkat kiemelő ruházatot vásárolni, de semmiképpen ne hagyjuk ki a vízparti semmittevést néhány plusz kiló vagy egyéb „szépséghiba” miatt.
A nyaralások kapcsán ma már nem tekinthetünk el a közösségi média okozta frusztrációtól sem.
A közösségi oldalakon megmutatott képekről azonban azt képzeljük, hogy a tökéletességet kell megmutassák, ennek érdekében rengeteg fotó készül, így, ahelyett, hogy a pillanat szépségét élnénk át, csak a kamerára figyelünk. Ahelyett, hogy az utazás örömeiben mélyülnénk el, a képernyő előtt várjuk a lájkokat, nem élvezzük a pillanat szépségeit. A szorongás elkerülésének érdekében előre megszabhatjuk magunknak, hogy nyaralás közben mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, akár ki is kapcsolhatjuk őket, de érdemes legalább az értesítések hangját elnémítani erre az időszakra, hogy zavartalanul élvezzük a szeretteinkkel, barátainkkal együtt töltött perceket.
Óvakodjunk a túlzsúfolt programtól!
Sokféle módon elejét vehetjük a nyaralással kapcsolatos szorongások kialakulásának. Fontos lehet előre végiggondolni, kikkel szeretnénk nyaralni és, ha megvannak az útitársak, akkor érdemes leosztani a feladatokat. Emellett pszichésen
azzal készülhetünk a szorongásmentes kiruccanásra, ha tisztázzuk magunkban, melyek az általunk befolyásolható tényezők a nyaralásunk során, és mi az, amit nem mi kontrollálunk.
Természetesen csalódást eredményez, ha a nyaralásunk során rossz az időjárás, ha azonban tudatosítjuk, hogy nem rajtunk múlik, és előre készülünk olyan szórakozási lehetőséggel, ami nem az időjáráson múlik (pl. múzeumlátogatás, beltéri medencék használata), akkor máris jobban érezzük majd magunkat.
Sokan azzal követnek el hibát a nyaralás során, hogy túl sok programot terveznek túl rövid időre. Ezzel a pihenést teljes mértékben szabotálják, és a nyaralás napjai is kipipálandó feladatokká válnak. Ha a helyszínen szembesülünk ezzel a hibával, próbáljunk meg rugalmasak lenni, és úgy változtatni a programon, hogy
legyen alkalom a semmittevésre, a reggeli ágyban maradásra, egy-egy lazább, pihenősebb napra.
Emlékeinket frissen tartó lehetőség, ha gondolatainkat, élményeinket néhány mondatban naplószerűen lejegyezzük. Ez eltér a fotózás által nyújtott élménytől, sokkal intimebb, írás közben kicsit befelé figyelhetünk, leülepedhetnek az átélt pillanatok. Segíthet a lelassulásban, ha megpróbáljuk a pillanatot élvezni, legyen szó egy finom étel elfogyasztásáról, egy nyugtató sétáról a naplementében vagy egy kellemes esti borozgatásról. A rugalmasság és a pillanatnyi örömök élvezete átlendíthet a nyaralás során megélt feszültségeken, és így az utazás betöltheti legfontosabb feladatát: kiemel a hétköznapok rutinjából, ellazulunk, felfrissülünk általa, levezetjük az egész év során felgyűlt feszültségeket, hogy aztán újult erővel, energiával tudjunk ismét az életünk feladataira koncentrálni.
Vajon, különösen nehéz időszak az életközép, a változókor a nők számára? Miért nehéz nőként öregedni? Hogy kellene önazonosabban, jobban? Korával harmóniában élő (színész)nőt kérdeztünk, aki sokat dolgozik nőkkel, a ránk aggatott szerepekkel és önmagával.korábban írtuk
Fincziski Andrea: Fontos megérkezni a korunkhoz