„Ha elhagysz, többé nem láthatod a gyermekeidet.”, „Ha kimész ma este a fiúkkal, egy hétig nem lesz szex.”, „Egész héten nem hívtál, az ember tőled meg is halhat…” – ehhez hasonló mondatokkal mérgezzük nap mint nap kapcsolatainkat. Ez az érzelmi zsarolás, amely nagyon sok kapcsolatban megjelenik, sőt, azt is lehetne mondani, hogy szinte minden családban, társaságban akad egy személy, aki érzelmi zsaroló.
A kérdés az, mondja a jelenségről dr. Bakk-Miklósi Kinga marosvásárhelyi pszichoterapeuta, hogy mennyire tud bántani minket vagy mennyire tudunk ettől függetlenedni, hiszen a „zsaroló” a másik fél legérzékenyebb pontjait használja ki, így próbál a szeretet álcája mögé bújva manipulálni.
Gyakran maga a zsaroló nem is veszi észre, mit tesz, hiszen ő „csak” szeret, félt, gondoskodni akar. S bár vannak olyanok köztük, akik tudatosan használják ezt az eszközt (csalók vagy pszichopaták), a többség azért nem ide sorolható. Az érzelmi zsarolók nagy része nem tudja, mekkora kárt okoz a másik embernek. Ezért jó, ha az áldozatnak van róla fogalma.
Zsaroló és áldozat
Az érzelmi zsarolás egyfajta „szeretet-birtoklás”, működése tudatos vagy tudattalan, célja manipulatív, vagy egyszerűen csak így tud megnyilvánulni az illető, aki ezt használja. Ezek az érzelmi játszmák akár a bántalmazás irányába is elmehetnek, hiszen fokozatai vannak, súlyossága változhat – mutat rá a szakember. Viszont nem minden játszma vagy zsarolás bántalmazás is egyben.
Donna Frazier és Susan Forward szerzőpáros az Érzelmi zsarolás című könyvükben fogalmaznak úgy, hogy „Az érzelmi zsaroló érzelmekkel kereskedik. Tudja, milyen sokra tartjuk vele való kapcsolatunkat, ismeri a gyengéinket, nem ritkán legféltettebb titkainkat is kifigyelte. Persze, szeret is minket, ez azonban mit sem számít, amikor megfizettetni készül a kapcsolat érzelmi árát: behódolásunkat.” Ugyanakkor az áldozat is hibákat vét, és ezzel lovat ad a zsaroló alá: bocsánatot kér, megpróbálja érvekkel meggyőzni, vitatkozik, sír, könyörög, beadja derekát.
Mi van a háttérben?
A zsaroló tulajdonképpen egy lelkileg sérült ember, és azért nyúl ilyen eszközhöz, mert az ő lelkében is valami hiányt tapasztal: bűntudatot, szeretethiányt, félelmet, azt, hogy a másik elhagyja őt stb. Nagyon gyakran a szeretet- vagy kapcsolatigények kielégítetlenségéből, valamilyen túlkompenzálási jelenségről szól, mely sokszor nem is tudatosan, hanem zsigeri reakcióként tör elő. A szakember szerint ez nemtől független, vagyis nem igaz, hogy a nők gyakrabban élnek vele.
Zsarolási típusok
Az agresszív: a legkönnyebben felismerhető, hisz szemtől szemben megmondja, mire számíthatsz, ha nem jársz a kedvében, ha nem azt teszed, amit ő elvár. Büntetőnek is nevezzük, aki ragaszkodik ahhoz, hogy az legyen, és úgy, ahogy ő azt elképzelte.
De van egy bőr alá bújó, passzív-agresszív forma is, aki hallgatással, duzzogással éri el, hogy az legyen, amit szeretne, vagy akár úgy, hogy eltűnik otthonról. Dr. Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeuta szerint az ilyen agresszív érzelmi zsaroló lelke mélyén nagyon gyengének érzi magát, és szüksége van az elnyomásra. És akkor érzi magát teljesnek, erősnek, hogyha ez végrehajtódik, megtörténik.
A mártír típusba tartozók az önsorsrontók. Példa erre, ha valaki azt mondja: „Ha elmész a városból, belebetegszem” vagy öngyilkossági kísérlettel fenyegetőzik, vagy megvágja magát figyelemfelkeltés céljából. Általában sokat panaszkodnak, ők a terhek hordozói. Ennek a hátterében az áll, hogy sajnálatot ébresszenek környezetükben, felhívják magukra a kívánt figyelmet. Általában
Minél kevésbé kapják meg a figyelmet, annál inkább bekapcsolják ezeket a szeretetlehívó, figyelemlehívó eszközöket. Valójában mindegyik típusnál megvan az, hogy minél kevésbé kapják meg a kellő szeretetet, figyelmet, odaadást, annál inkább bekapcsolják a zsaroló mechanizmust.
A rideg érzelmi zsaroló közömbösségével, hidegségével azt a benyomást kelti, hogy az áldozatnak szüksége van rá, arra, hogy rátelepedjen, rácsimpaszkodjon, mint egy kis majomcsemete, és semmiképpen sem fordítva. Sérülésének következménye az érzelmektől, a csalódástól való félelme.
ez pedig a személyisége részévé válik, és megszilárdul. Alapja lehet például a szülők közti viszály, amelyben harmadikként nem akar a gyermek részt venni. Jó ezt időben felismerni, hiszen rengeteg hátránya származik a zsarolónak abból, hogy nem éli meg a mélyebb emberi érzelmeket, és amikor helyzet van, akkor azokból kimenekül.
A játszmázó típus visszaél a pillanatnyi vagy valós érzelmi előnyével. Általában ők a bosszúállók, a büntetők. Pontosan felmérik, mekkorát tévedtél, és ahhoz mérten
Lelki sérülésük arra vezethető vissza, hogy igazságérzetük valamikor sérült, és ezt próbálják minden alkalommal rehabilitálni, valahányszor ilyen játszmáik vannak.
Ezek a legtipikusabb, legkönnyebben felismerhető megnyilvánulási formák, de természetesen ezek gyakran összemosódnak, keverednek.
Eddig és ne tovább!
A zsaroló és az áldozat részéről is nehéz a felismerés. A zsarolónál fontos, hogy legyen képes és hajlandó arra, hogy felismerje azt, amit tesz, és hallja meg, amit visszatükröznek neki, vegye komolyan, higgye el, ne pattintsa le magáról, ne védekezzen, és legalább magában mérlegelje, hogy a tükörnek, amit elé tártak mennyi az igazságalapja. Ez egy hosszú folyamat – teszi hozzá dr. Bakk-Miklósi Kinga. Elsőre nagy valószínűséggel nem fog történni semmi, de ha többször kap visszajelzést, ami jó, ha baráti, empatikus, segítő szándékkal történik, akkor talán az nyitogathat belül olyan kaput, ahol lehetőség van a gyógyulása.
A legtöbb esetben a felismerés akkor következik be, amikor az egyik fél, és általában az áldozat, nem kezdi jól érezni magát a kapcsolatban, rájön arra, hogy egy aszimmetrikus, alá-fölérendeltségi viszonyban él, melyben különböző formákat ölthet a zsarolás megnyilvánulása. A legtöbben, akik szakemberhez, pszichológushoz fordulnak, nem azzal indulnak el, hogy engem érzelmileg zsarolnak, tipikusabb mondatok ilyenkor, hogy „Elnyomva érzem magam”, „Nincs hozzám egy jó szava”, „Nincsenek barátaim”, „Nem érzem nőnek, szépnek magam…” stb. És a terápia során derül ki, hogy az illető érzelmi zsarolás áldozata.
Van kiút
Az áldozat részéről is fontos, hogy felismerje, mérgező kapcsolatban él, és próbáljon kiutat keresni. Van, aki meg tudja tenni, ki tud lépni az ilyen kapcsolatból: úgy, hogy szembesít, vagy úgy, hogy empatikusan próbálkozik többször, és ha nem sikerül, akkor odébb áll. De
„Ez egy hosszú, kitartó, következetes, empatikus, szeretetre, nagyon sok megértésre és elfogadásra épülő ügy, de bármennyire naivan hangzik, én hiszek abban, hogy van ilyen” – vallja a terapeuta, és úgy véli, nem mindig van szükség szakember beavatkozására.
Helyzetek, melyek a zsarolás jeleit mutatják
A zsaroló emlékeztet az áldozathozatalra: „Reggel megsütöttem neked a bundás kenyeret, figyeltem rád, ehhez képest délután kettőkor van képed veszekedni velem” – ez logikailag is disszonáns, de a cél, hogy bűntudatot keltsen.
A hibákat hangsúlyozza, túlhangsúlyozza: ez lehet külső vagy belső tulajdonság, de mindenképp negatív üzenettel. A cél, hogy önbizalmat romboljon, elbizonytalanítson, és ezáltal erősebben magához kössön.
Büntetéssel manipulál: Aki a veszekedés kellős közepén elviharzik, nem tudod hova megy, mennyi ideig lesz távol, félsz, rettegsz, aggódsz, és egy idő után magad hibáztatod. És épp ez a cél, hogy a másik önmagát hibáztassa, a zsaroló pedig megússza.
Fenyegetéssel való visszaélés, például: Elmondom a főnöködnek, a szüleidnek, az anyádnak… Megbánod, ha… Akkor maradok veled, ha… kezdetű mondatok, történetek. Ez főleg bizalmatlanságról szól.
Elszigetelés: Amikor lassan, fokozatosan a zsaroló leépíti az áldozat baráti körét, a családot, és a lehető legkiszolgáltatottabb pozícióba helyezi, egyértelműen magához láncolja, hogy csakis tőle függjön.
korábban írtuk
Regényes élet a sport bűvöletében
Maier-Orosz Judit élete a sport és az emlékek hullámain sodródik. Túl a nyolcvanon is világbajnokságokat nyer, miközben múltja kincseit rendszerezi, hogy azok ne vesszenek a feledés homályába.
