Ma már a gyermeknevelés minden vetületéről számtalan, sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokat olvasni és hallani, azért mi, anyák ösztönös döntéseinket megkérdőjelezzük, elbizonytalanodunk. A kicsi személyes higiéniára való nevelésével sincs ez másként: a sok kéretlen jó tanács helyett hallgassunk ösztöneinkre és figyeljünk gyermekünkre, hiszen minden gyermek fejlődési ritmusa egyedi, és
legjobban az édesanya látja, mikor és hogyan lehet elkezdeni az egészségnevelést.
Alapjában minden gyerek szeret fürödni és pancsolni a kiskádban, nagyon ritka azon esetek száma, amikor a kicsi eredendően fél a víztől. Előfordul viszont, hogy a gyereknek valami rossz élménye volt a fürdéssel kapcsolatosan, például babakorában túl melegre vagy hidegre sikeredett a fürdővize, vagy alámerült, és az anyuka túlreagálta, sorolja Jakab Csilla óvodapedagógus, a székelyudvarhelyi Villanytelepi Napközi Otthon óvónője.
Fürdetéskor tehát erre figyeljünk, de ha már megvan a probléma, akkor
játékosan, kis vers, dalocska vagy mese segítségével helyes mederbe lehet terelni a fürdetést,
ehhez persze sok-sok türelem és nyugodt légkör szükséges, hisz kisgyerekkorban ez a legfontosabb nevelési tényező, tudjuk meg.
Sok gyerek mégis fél
Fél a gyermek az orrfújástól, a köröm- vagy hajvágástól, hiszen ezek mind olyan dolgok, melyeket a szülő kényszerít rá, s melyeknek nem látja értelmét. „Óvónőként gyakran szembesülünk ezzel a jelenséggel” – jegyzi meg a szakember.
A helyes orrfújást például rendszerint négyéves korukra sajátítják el a kicsik,
ekkorra sikerül segítség nélkül, belső késztetésre helyesen orrot fújni. Legyünk türelmesek, hangsúlyozza az óvónő, hiszen ez egy olyan készség, amit sok-sok gyakorlással sajátít el a gyerek.
„A kisgyerek nem szeret orrot fújni, hiszen ilyenkor összeszorítjuk az orrcimpáit, sokan mindkettőt egyszerre, így a kicsi – aki még nem tanulta meg, hogyan bánjon a levegővel, hogyan szívja be, hogy szájon át is lehet – hirtelen levegő nélkül marad, és megijed. Továbbá ebben a korban még nem feltétlenül tanulta meg, hogyan kell fújni, sokszor épp ennek az ellenkezőjét teszi” – sorolja.
A helyes orrfújás és a zsebkendő használatának megtanítása igen fontos,
ezért jó, ha otthon is, mint az óvodában, a papír zsebkendő a gyerek által könnyen elérhető helyen van.
Segítsük önállósulni!
A biliről a vécére való átszoktatás is óvodáskorra tehető, ekkorra a gyermekünk már annyira érett, hogy időben képes jelezni, ha a mellékhelyiséget szeretné használni. A szobatisztaságra való szoktatásnak a helyes vécéhasználat is része: tudatosítsuk tehát a kicsiben, hogy ez egy intim helyzet, tanítsuk meg neki a helyes, precíz tisztálkodási szokásokat, tanácsolja Csilla. Fontos azonban megkülönböztető figyelmet fordítani a fiúkra és a lányokra:
a kisfiúknak tudni kell felnyitni, majd lecsukni a vécétetőt, a kislányoknak pedig helyesen – elölről hátrafelé törölve – használni a vécépapírt.
„Sok gyerek eleinte nem szívesen végzi egyedül a vécéhasználat utáni teendőket” – jegyzi meg az óvónő. Bármennyi időt is vesz igénybe az önállósulás, ne hagyjuk magára a kicsit, amíg erre nem készült fel! Sok türelemmel és szeretettel túl lehetünk ezeken a nehézségeken is.
A bölcsőde, az óvoda is segít
Az utóbbi években egyre inkább az a jellemző, hogy úgy kerülnek óvodába a gyerekek, hogy még nem szobatiszták, és a többi testápolási tevékenységükben is segítségre szorulnak – tudjuk meg Csillától.
„Az óvoda és a bölcsőde sokszor átveszi a szülő szerepét ezen a téren, hisz a gyerekek nagy része a bölcsődében, óvodában lesz szobatiszta,
itt tanulja meg a helyes kézmosást, vécéhasználatot, az önálló, szép, tiszta étkezést” – magyarázza. Az óvoda nevelési intézményjellege nagyon fontos, a fejlesztés magában foglalja a személyes higiéniára való nevelést is, melyet játékos formában iktatnak be a mindennapi rutinos tevékenységekbe. „Csoportszabályok felállításával hangsúlyozzuk a helyes viselkedési, magatartási formákat, ezek közt szerepelnek a személyes higiéniát érintő kérdések is” – teszi hozzá.
Tanulni, mindig csak játékosan
Az óvoda a játékosság színtere, nem létezik olyan tevékenység, ami játékosság nélkül működne, hiszen a gyerek figyelmét csak így lehet fenntartani. „Mi az óvodában a kézmosóba mondókával sorakozva, énekelve megyünk, amit lelkesen ajánlok otthonra is, hiszen a mondókák, a dalok elbűvölik a kisgyereket” – ajánlja Jakab Csilla.
TIPP:
Énekeljünk a mosdóba menet! Az ismert gyerekdalokat átkölthetjük saját kedvünkre, például: Egy, két… tíz liba sorba áll, mennek a mosdóba... Vagy számos mosdatóversike közül is választhatunk. Ilyen például a Megmosdott a kis cica, azért olyan szép tiszta. Mosdjál te is, és itt mondjuk a gyerek nevét.
A kézmosás – evés előtt, vécé után
A kézmosásnak automatizmussá kellene válnia, sajnos azonban sok felnőtt számára sem egyértelmű, hogy mikor és miért fontos kezet mosni. Célszerű tehát már egészen pici korban elkezdeni a kézmosáshoz való szoktatást. Illetve ugyanilyen fontos, hogy megtanítsuk a kicsit helyesen kezet mosni.
„Szappannal és langyos vízzel mossuk a kicsi kezét, a kézmosás pedig legalább 20-30 másodpercig tartson:
mossuk meg alaposan az ujjak között és a tenyeret is a csuklókig. Ezeket a lépéseket az óvodában pannón kifüggesztve is láthatják a gyerekek” – sorolja az óvónő. Fontos, hogy a kicsinek mindig elmagyarázzuk, mit miért teszünk: azért mosunk kezet, hogy a sok piszkot ne vigyük a szánkba, azért kell a vizes kezünket megtörölni, hogy ne csöpögjön a padlóra, mert azon elcsúszhatunk stb.
TIPP:
Használjunk folyékony szappant, hisz azt a gyerek maga is könnyedén tudja adagolni. Segítsük őt az önállósulásban: használjunk dobbantót, amivel jól eléri a kagylót és a csapot, helyezzünk a kézügyébe kéztörlőt, hogy ne csöpögtesse össze a fürdőt.
Fogmosás – minimum naponta kétszer
Már akkor vásárolhatunk egy kis puha fogkefét, amikor a kicsinek még csak az első fogai bújtak ki: adjuk a kezébe, hogy önszántából tegye a szájába. Eleinte csak vízzel, majd kifejezetten gyerekeknek szánt fogkrémmel mossuk a fogát, és figyeljünk, hogy helyesen csinálja a kicsi.
„Fogmosásnál jól bevált módszer a homokóra, amit kimondottan a gyerek számára veszünk,
de a fogmosáson kívül még sok játék során használhatunk. Az óra segít megmutatni, hogy mennyi időt kell a helyes fogmosásra szánni, így a gyerekek nem türelmetlenkednek” – tanácsolja Csilla.
Bár a körmök és a haj ápolása az óvodáskornál később válik önálló tevékenységgé, a felsoroltakhoz hasonlóan itt is fontos a következetesség: rendszeresen vágjuk a kicsi körmét, hisz az éles körmökkel nemcsak megsértheti magát, hanem a körmök alatti piszok a baktériumok táptalaja.
TIPP:
Használjunk illatos, a szemet nem csípő sampont a hajmosáshoz! A körömvágáskor pedig mondjunk mondókát: „Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, s ez az icike-picike mind megette.”
Fontos ugyanakkor tudnunk, hogy a gyerek önbecsülését a szülők építik. A gyereket ne akadályozzuk, hagyjuk, próbálkozzon egyedül is, így lehet sikerélménye. Mindehhez pedig nagyon fontos a dicséret: ne fukarkodjunk vele, hiszen ez motiválja és erősíti meg őket. És ne feledkezzünk meg a személyes példa fontosságáról sem: viselkedésmintákat tanul a gyerek, tehát azt teszi, amit a szüleitől lát.
korábban írtuk
Ahol négy-öt gyerek mondja: Anya, szeretlek!
Öröm és kihívás, hit és lazaság, no meg csapatmunka – az édesanyák szerint ez a recept a jól működő nagycsaládos léthez, bár egyénenként más-más arányban igénylik ezeket. Egy „összetevő” azonban közös: a kiapadhatatlan szeretet.
