ARCHÍV Közösség: érted és általad van, él, működik

A közösség mint megtartó erő – sokat hallottuk már ezt, talán ezen a vidéken, de miért ne, másutt is érthetik ezt a mondatot, illetve mindenki saját tapasztalásai szerint értelmezheti. Két összetevős az egész: közösség plusz megtartó erő. Hogy mi a közösség? – a család is az, de az osztálytársak is, a munkatársak is egy-egy közösség tagjai, magyarán, akik együtt élünk, dolgozunk. És egymáshoz tartozunk biológiai kötelék okán vagy mert azonosak a céljaink, vagy esetleg önként, hogy támogassuk egymást, törődjünk egymással. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)
Hirdetés

Bárminemű közösségnek azonban csak akkor van ereje, ha valóban ugyanazok a célok motiválják tagjaikat, ha mind ugyanazt akarják, ha felelősséget vállalnak egymásért – így tart meg:

Ha felelősséget vállalunk egymásért.

Annyiszor volt politikai célokra használva, hatáskeltésként, pártzászlókra tűzve, annyiszor zengett megszentelt helyeken, hogy talán ki is üresedett, bele sem gondolunk, mit jelent a közösség megtartó ereje. Közösség nélkül az ember vegetál, magára van hagy(at)va. Ám senkit, legyen bármilyen egyszál egyedül, nem lehet egy közösség tagjává tenni akaratán kívül.

Az ember, gondoljunk csak az egyedülállókra, az egyedül élő idősekre, a betegekre, ha igénye van rá és talál (esetleg bevonják) olyan csoportba, ahol sorstársakra, segítőkre lel, életet is nyer.

Napjaink népszerű virtuális közösségeiben mi életszerű? – Ugron-Salat Imola, az egyik ilyen virtuális közösség létrehozója fogalmaz így: itt mindig van legalább egy ember, aki válaszol, aki éppen online van és elérhető… Tehát az elérhetőség a kulcsfontosságú ezekben a közösségekben. Mert van úgy, hogy most kell a segítség, nem holnap. Másutt viszont közelséget, ölelést, mosolyt kap az ember, azonnali reakciót, ami semmivel nem helyettesíthető.

Közösségeket kerestünk hát, olyanokat, melyek – működjenek bár a virtuális vagy a való világban – sok embert bevonzanak. A kérdés: Miben áll erejük?

Nyugdíj után is aktív közösségben

A háború utáni nehéz évek hívták életre az 1952-ben alakult Székelyudvarhelyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárát, mely mintegy 6400 udvarhelyszéki nyugdíjasnak máig aktív közössége: nem csak számos kultúrtevékenységet, de egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, gyógytornát tartanak – magyarázza Bitai Magdolna, a szervezet csillogó szemű elnöke. „A járvány előtt volt angol nyelvtanfolyamunk, van kórusunk, tánccsoportunk, volt modern tánc, van páros tánc, és nagyon sok rendezvényünk volt, mert ez a generáció szeret mulatni: a szüreti bál, a farsangi bál, a nőnapi mulatság mintegy 200 személyt mozgat meg a szó szoros értelmében is” – sorolja Magdi néni.

„Ha valaki belép hozzánk, tartozik egy közösséghez, ahol jó hangulat van, ahová fel kell öltözzön, ahol jól érzi magát.

Van egy klubunk, ahol römizni lehet, tavaly a férfiak kártyáztak is, ezen kívül nagyon sok kirándulást szervezünk, a tagságunk többsége nő. Egyedülálló, özvegy nők, akik nem ülnek autóba, hogy kiránduljanak valahová. Szinte nincs olyan kúria, kastély vagy természet-adta szépség a környéken, ahol ne jártunk volna. Voltunk színházi előadáson és operában Kolozsváron, Marosvásárhelyen, sokszor két autóbusszal megyünk, mert száz ember igényli ezt. Olyan is megtörtént, hogy hétfőtől hirdettük meg a jelentkezést, reggel 8-kor már a kapuban sorban álltak, hogy tudjanak feliratkozni. Aki nem akar besavanyodni otthon, annak mindenképp érdemes bekapcsolódnia” – összegzi tömören az aktív közösségi lét vitathatlan előnyeit Bitai Magdolna.

Anya főz, Anya olvas

„Ültem a 3 hónapos kisfiammal, és azon gondolkodtam, hogy ha elalszik, mit főzzek. Az internet receptár-adatában el lehet vesztődni és kevés, ami elsőre jól is sikerül (legalábbis nekem). Így létrehoztam egy FB-csoportot, ahová meghívtam ismerősöket, majd ők is hívtak másokat, és rövid időn belül az Anya főz csoport elérte a 900 tagot.” – meséli Ugron-Salat Imola.

Az online térben működő közösségek egyik legfontosabb „törvénye”, hogy a csoport tagjai elfogadják egymást, nincs kritizálás, ítélkezés.

Ahhoz, hogy sokáig fennmaradjon egy közösség arra van szükség, hogy együtt „mozduljon”. Az Anya főz csoport például már közös receptes könyvet adott ki, időnként licitet hirdetnek és rászoruló családokon, betegeken segítenek, legutóbb egy kislány hallókészülékének árát egy délután alatt összegyűjtötték.

Ugron- Salat Imola

Az Anya főz után, mint Imola mondja, a legcsodálatosabb közössége az Anya olvas zárt csoport. „Sokszor nemcsak a könyvről, hanem magáról az életről is jó beszélgetések indulnak útjukra.” Bár az online csoportok Imola szerint nem helyettesítik az élő közösségeket, mégis úgy véli, az elmúlt évben különösen jól jött, hogy volt ahová tartozni, voltak csoportok, ahol a tagoknak vannak közös dolgaik. Akár a magánytól vagy depressziótól is megszabadíthat, hisz mindig van legalább egy ember, aki válaszol, aki éppen online van, és elérhető, ha társaságra vágyunk.

Csodálatos Erzsébetek

Banálisnak tűnő „közös nevező” is lehet közösségépítő erő: erre nincs is jobb példa, mint az oroszhegyi Erzsébetek csoportja. Történt ugyanis 2011-ben, hogy az udvarhelyszéki, oroszhegyi tanítónő, Bálint Piroska 64 Erzsébet nevű asszonyt vett lajstromba a községben.

Az Erzsébetek kórusa a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébániatemplomban adott koncertjükön

A felmérés során kiderült, harminc éve a településen nem kereszteltek egyetlen Erzsébet nevűt sem. Így született a küldetés-álom, azaz az Oroszhegyi Erzsébetek Egyesülete: a tanítónő közösségbe gyűjtötte az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő falusfeleit. A különböző korú Erzsikékből, Böskékből, Zsókákból álló,

összesen 36 főt számláló kórus és egyesület erős közösséggé kovácsolódott, küldetésüknek érzik, hogy az édesanyákat ösztönözzék: válasszanak szép magyar nevet gyermekeik számára és gyarapodjon az Erzsébet-nevűek sora.

Küldetésükben sikerrel jártak, hiszen 29 év után újra kereszteltek Erzsébet nevű kislányt a községben. Megalakulásuk óta, az elmúlt tíz évben végigzarándokolták névadójuk és patrónusuk emlékhelyeit Sárospataktól Gyimesfelsőlokon át Kassáig. Jótékonykodtak a Szent Erzsébet-otthonokban és közreműködésükkel a helybéli kisdiákok Erzsébet-táborba járhattak. A legnagyob örömük mégis az, hogy már velük tart a kis Erzsike is, akinek névadását az ő hathatós értékőrző munkájuk ihlette.

Nőkkel nőkért

Egy női közösséghez tartozás – legyen az munkaközösség, szerzetesi közösség, szakmai közösség, nőszövetség – akkor válik erőforrássá, akkor tud igazán bensőséges és gyógyító lenni, ha valamilyen nemes, rajtuk túlmutató cél tartja össze. Mivel ilyenkor nincs a férfi tekintetekért zajló rivalizálás, valahogy más irányba terelődnek az alkotói energiák. Ha az összehasonlítás csapdáját felismerik, és az egymás iránti tisztelet határozza meg a közösségeiket, jól együtt tudnak tevékenykedni mások és egymás jóllétéért. Láttam nagyon sok igazán gyümölcsöző nőkkel nőkért munkálkodó egyesületet, szövetséget, egyletet – mondja Simó Irma, az Áradat Egyesület vezetője.

Simó Irma

A mi egyesületünk keretében megszervezett eseményekre elsősorban a női küldetéstudat felvállalása és a különböző életállapotokban és szerepekben megélt nőiesség felvillanásai miatt jönnek a nők. Vonzza őket a női létmód sokszínűsége, a kreativitás, a szeretet, az önzetlen szolgálat. Ha biztonságban, megértve érzik magukat, azután már jöhet az egyéni életvezetési kérdések, elakadások feldolgozása is, nyitottak lesznek rá. Tudják, hogy nincs tabu, nincs titok, mindenről lehet beszélni egy meghitt női körben. És megélik azt is, hogy nagyobb baj, ha nem beszélnek a bajaikról, örömeikről, ezért lesz évről évre vonzó program minden nőnek egy női találkozó.

Kiemelt képen: Udvarhelyszéki nyugdíjasok kirándulnak

Értékrend és identitás: közösségek formáló ereje

Hirdetés