• Fotó: László Ildikó
Egy túlórázós délután eredménye a csaknem 8 millió lejes beruházás – kezd bele az egykori nemesi lak felújításának történetébe Bálint Kinga, Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatalának kommunikációs munkatársa. Amikor ugyanis kollégáival megtudták, hogy az uniós támogatottságú Hívogató Románia program részét képező Kúriák útja projekt által remélhetik az udvarház megújulását, nem volt kérdés, hogy azonnal belevágnak a munkába.
Szerelem-projekt
„Sokunk szerelem-projektje” – hangsúlyozza többször is Bálint Kinga, miközben – a hol máshol, mint – a Petőfi Sándor utcában álló épület felé tartunk. Erőn felül dolgoztak a helyreállításon a helyi és környékbeli vállalkozók is, mert bár szoros volt a határidő, meg kellett várniuk, hogy a kúria legutolsó lakói, a halmozottan sérült gyermekek átköltözzenek új, korszerű otthonukba.
A kúria kertje közparkként működik • Fotó: László Ildikó
A Gyárfás-kertet már korábban megnyitották, közparkként fukcionál: nemcsak a kúriát, a Keresztúrhoz köthető Petőfi-kultusz elemeit bemutató szabadtéri kiállítást és a Petőfi körtefáját látogató turisták fordulnak itt meg, hanem a helybéliek is szép számban. Ugyanakkor otthont adott a Sóskúti néptánctalálkozónak, a Múzeumok Éjszakája rendezvényeinek, és kiemelt helyszíne lesz a Petőfi-hétnek is. Mert a július mondhatni Petőfi hónapja Keresztúron.
Az alagsorban kapott helyet a Gyárfás-borpince • Fotó: László Ildikó
Visszaadni a közösség számára
A hosszú távú cél tehát, hogy kulturális és turisztikai központtá váljon a csaknem háromszáz éves műemlék épület, melynek falai között állandó és időszakos kiállítások, rendezvények találnak majd otthonra. Az alagsorban a Gyárfás-borpincét, a tetőtérben egy kisebb rendezvényeknek helyet adó termet, valamint vendégszobákat alakítottak ki.
A földszinti helyiségek L-alakban ölelik körbe az óriási kőrisfa uralta hátsó udvart,
melyet az eredeti formájában visszaállított tornácon át közelíthetünk meg, és amelynek közelében áll a legendás körtefa, Petőfi utolsó estéjének és verselésének tanúja. Az egyik kisebb helyiségben – ahol már áll a Márkos András Keresztúr főterén álló Petőfi-szobra alapján készült büszt – alakítják ki az emlékszobát, de a történelmi hitelesség megköveteli, hogy a ház egykori tulajdonosai, a Wesselényi, a Kemény és a Gyárfás családnak is emléket állítsanak.
Az udvarház tetőterében rendezvénytermet és vendégszobákat alakítottak ki • Fotó: László Ildikó
Évszázadok tanúja
Mint sok más korabeli épület, a Gyárfás-kúria is évszázadok tanúja: helyén már a 15. század végén egy udvarház állt. A felújítást megelőző régészeti feltáráson különleges, Szent Lászlót és a kunt ábrázoló, 15-16. századi kályhacsempe-darabokat találtak. A restaurálást követően ezeket is kiállítják majd.
A mai kúriát 1728-ban a Wesselényiek emelték, majd még kétszer átépítették a 18. században.
Érdekes a kúria történetében, hogy leányágon öröklődött az építtető Wesselényiektől kezdve a Keményeken át az államosítás előtti utolsó tulajdonos családig, a Gyárfásokig – ezt Sándor-Zsigmond Ibolya, a helyi Molnár István Múzeum igazgatója kutatásaiból tudjuk.
Eredeti a főbejárat melletti kerékvető is • Fotó: László Ildikó
Az államosítást követően tüdőkórház és szülészet, majd fogyatékkal élő gyermekek otthona működött benne. Az eredeti berendezéséből egy majd’ háromszáz éves zongora, egy nagy tálalószekrény, néhány könyv és három fotóalbum maradt fenn. A zongorát sikerült felújítani a május végi hivatalos átadóra, a tálalót éppen ottjártunkkor restaurálták.
Korabeli bútorokkal rendezték be, de az egykori tulajdonosok tárgyaiból is terveznek kiállítani itt.
A falkutatás során előkerült falfestés részleteket is láthatóvá tették, eredetiek a klasszicista épület főbejárata melletti kerékvettetők is, vagy például a több helyiségben megmaradt mennyezeti stukkók.
A 18-19. század fordulóján feltehetőleg bécsi mesterek készítették a freskókat • Fotó: László Ildikó
Túrós puliszka bivalytejjel
Szintén Sándor-Zsigmond Ibolya kutatásaiból tudjuk, hogy a kúria tulajdonosai az elmúlt évszázadokban rokoni kapcsolatban álltak az erdélyi arisztokráciával. Csaknem százötven fénykép bizonyítja, hogy
sok jeles személyiség fordult meg a most Gyárfás-, Petőfi idejében Kemény-kúriaként ismert épületben, köztük Ugronok, Bánffyak, Hallerek.
Arany János unokája, Szél Piroska például barátságban állt a Gyárfás család nőtagjaival, ezt is több fotó dokumentálja. Mégis Petőfi pár órás itt tartózkodása tette igazán ismertté az udvarházat. Számos valós és vélt történetet ismerünk a Keresztúrhoz köthető Petőfi-kultusz által.
Petőfi látogatásakor a Kemény család tulajdona volt a ma Gyárfás-kúriaként ismert épület • Fotó: László Ildikó
Ami Sándor-Zsigmond Ibolya szerint biztos, hogy Petőfi Sándor nem itt szállt meg, hanem a központban, a Szakál János-féle fogadóban. De a Gyárfás-kúria akkori bérlője, Varga Zsigmond meghívására itt töltötte az utolsó, még dokumentált estéjét, és itt költötte el az azóta híressé vált, bivalytejből és túrós puliszkából álló vacsoráját, mielőtt másnap, 1849. július 31-én elindult Bem seregével a fehéregyházi csatatérre.
Cikkünk a Nőileg magazin 2026. júliusi számában jelent meg. A nyomtatott lapot megrendelheted innen.
