Elhatározta hát, hogy átevez a másik partra és felfedi a másik dervis előtt tévedésének természetét. Ahogy átért így szólt:
– Bocsáss meg nekem drága ember, hogy megzavarlak, de nem jól énekelsz. „Jah hoo” a helyes, nem az „ah jah hoo”.
– Jujj, nahát, köszönöm, hogy elmondtad! – válaszolta derűsen a másik dervis.
Ekkor már ez a dervis elkezdett visszafelé evezni, és közben így gondolkozott: „Valóban segítettem a szegény párának. Csak vesztegette az idejét és az erejét a rossz dallal. Most, hogy már eligazítottam, különös erőkre tesz szert általa. Még az is megeshet, hogy amint egyre csak fejlődnek képességei, egy szép napon a vízen fog járni.” Amint ezt elgondolta, pár percbe sem telt, már megint hallotta a hangos„ah jah hoo”-t és ez nagyon, de nagyon zavarta.
„Nem tudom elhinni, hogy az emberek hogy lehetnek ennyire együgyűek és kitartóak a hibáikban!”- hőbörgött magában.
Ekkor hirtelen furcsa zajt hallott, és amint hátrafordult, látta a másik dervist, amint sebesen járva a víz színén, feléje közeledik. Amint a közelébe ért, így szólt:
– Bocsáss meg, hogy megzavarlak, de elfelejtettem hogyan kell helyesen énekelni a dalt. Elmondanád még egyszer?
Nos, így volt, mese volt, amit mondtam, igaz volt. De ha te nem hiszed, hát járj utána!
Szúfi mese, újramesélte Szabó Enikő meseterapeuta és mesemondó.
dervis: perzsa eredetű szó, a szúfi testvériség képviselőire utal, akik a keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben éltek.
Megjelent a Nőileg magazin 2020. októberi számában.
Illusztráció: Shutterstock
[embed]
]