Olyan mélységekbe hatol, ahová néha félünk lemenni. Megmozgatja bennünk a nőt, az asszonyt, az anyát, a nagyanyát, és ahány történetet, annyi karaktert, és ahány karaktert, annyi életet rajzol meg. Megannyi csodás, vagy fájdalmas, egyszerű vagy káosszal teli, szerelmes és vágyakozó, félelemmel és betegséggel teli élet, mindannyiunké, és
minden olvasó talál benne olyan történetet, ami az ő saját életével rezonál, amelybe könnyebb belehelyezkednie, és valamilyen módon megérinti.
Nem biztos, hogy ez az érzés elsőre kellemes lesz, de, ha már tükörbe nézünk a novellák által, érdemes elgondolkodni a saját életünkön, némi önismeretre szert tenni, és talán a tanulságokat levonva szebbé, jobbá tenni a mi kis világunkat. Bizony, ez a kötet erre is jó. Persze, elsősorban az olvasás puszta gyönyörűsége, a történetek váltakozása, a szereplők megismerése a pillanat erejéig – ez fogott meg leginkább benne.
Nem fogok kiemelni egyetlen novellát sem, mert mindegyik más, és másért szép és jó. Több olyan is van, amelynek férfi a főszereplője, ezeket is nagyon érdekes volt olvasni. Előfordult az is, hogy a történet elején még nem is volt egyértelmű, hogy milyen nemű a szereplő, ettől azonban még izgalmasabbá vált. A toleranciát és az elfogadást erősítik ezek a történetek, azt éreztetik velünk, hogy a szerelem, a szeretet, a vágy és a többi intenzív érzés közös, nemtől és kortól független. Talán nincs olyan olvasója a kötetnek, aki ne találna hasonlóságot, párhuzamot a saját élete és valamelyik főhősé között, esetleg ismer valakit, akire ráillik valamelyik szerep. Ez azért nagyon fontos, mert
segít jobban megérteni és elfogadni magunkat, vagy a családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket. Jelen világunkban egyre inkább nagy szükség van erre.
Örülök, hogy a polcomon tudhatom ezt a könyvet, a kortárs magyar irodalom egyik gyöngyszemét, mert bármikor veszem le onnan, bárhol ütöm fel, bármelyik történetet olvasom, megérint, és több leszek általa.
Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Szellemi táplálékot a gyereknek!
Csak az tud olvasóvá nevelni, aki egyébként is szeret olvasni. Ez a folyamat nagyon korán elkezdődik. Jóformán még a gyerek születése előtt. A szülő felelőssége ezt az örökölt kincset átadni, a gyerekkel közösen felfedezni a könyvek rejtelmeit, és belemerülni a mondókák, a mesék, az illusztrációk és a hangok világába – vallja a kétgyerekes Makkai Kinga tanárnő, aki több ízben tartott már előadást az édesanyáknak arról, hogy mikor és hogyan érdemes megismertetni a gyerekkel az irodalmat. (Cikkünk a Nőileg
