Limespark Mikházán – Kétezer év egy udvarban

Ha valaki az elmúlt években járt Mikházán, biztos találkozott a rómaiak örökségével. Itt ugyanis a régészek azon dolgoznak, hogy minél többen láthassák, mi mindent sikerült feltárni a kétezer évvel ezelőtt itt állomásozó római katonák életéről, mi mindent őrzött meg a föld, mi minden kerülhet elő egy kútból: magvak, selyemdarab, katonai elismervény, gyűrűk vagy épp egy cipőtalp. A Limespark létrehozásával egy olyan látogatóközpontot nyitottak meg, ahol ez a római élet közelebb kerülhet hozzánk.

Hirdetés

Fotó: Csatlos Tünde

A százharminc éves, gyönyörű székely kapun belépve talán még azt hihetnénk, hogy egy gondosan felújított nyárádmenti portára érkeztünk: macskaköves udvar, muskátli a fatornácon, jobbra egy régi gémeskút, ám a csűr helyén valami új mutatkozik. Limespark – olvassuk az épület frontján.

Nemrég nyitotta meg kapuit a Maros megyei Mikházán a látogatóközpont, ahol helyet kaptak mindazok a tárgyak, emlékek, amelyeket az elmúlt évek során tártak fel a régészek a falu szélén.

Kétezer évvel ezelőtt ugyanis itt húzódott a nagy Római Birodalom keleti határvonalának egy szakasza, és itt állomásozott egy többszáz fős római hadsereg, családostól. Az új múzeumban azonban nem csak a régészeti leleteket nézhetjük meg: ahogy felfedezzük a különböző szobákat, egy szelet történelem rajzolódik ki előttünk, sok-sok történet az egykoron itt élt rómaiakról.

Hirdetés
•  Fotó: Csatlos Tünde

Fotó: Csatlos Tünde

De már maga a porta, a kapu is különleges, és története van. A legenda szerint az Angi család matrónája, Balló Mária azt kérte három fiától, amikor Mikházára költöztek, hogy

csak olyan menyasszonyt hozzanak haza, akit a kapun legalább akkora hozománnyal vezetnek majd be, hogy éppen beférjen rajta.

A történet szerint azonban mindhárom fiú agglegény maradt, és az Angi családnak ez az ága ki is halt. A család háza és udvara ad ma helyet a múzeumnak és a régészeti kutatóközpontnak. A közeli településekről két régi csűrt is ideszállítottak, megmentettek, és új funkciót találtak számukra a Limesparkban.

•  Fotó: Csatlos Tünde

Fotó: Csatlos Tünde

Ahol a történelem kézzelfogható

Ha belépünk az ajtón, kétezer évet utazhatunk vissza az időben. Az első szobában máris megtorpanunk. Egy életnagyságú ló áll a teremben. Pánczél Szilamér, történész-régész vezet körbe a Limesparkon, tőle tudjuk meg, hogy a ló egy fa gyorskocsit húz, amely a kor egyik leggyorsabb közlekedési eszköze volt: egyféle „római taxi”, és amely gyorspostaként is szolgált. Mellette egy apró, de annál jelentősebb bronz Mercurius-szobor áll a vitrinben: Mercurius az utak, az utazók és a kereskedők istene volt. Egy csaknem kétezer éves bőrcipő talpa is előkerült egy kút mélyéről, ahogy különböző gyümölcsmagok, kenyérlapát, kerámiaedények, üvegtálak, evőeszközök, kulcsok, fésűk vagy csatok is.

•  Fotó: Csatlos Tünde

Fotó: Csatlos Tünde

Ezekből lassan összeáll, hogyan éltek, mit ettek, mivel dolgoztak az itt állomásozó római katonák és családtagjaik. Az előkerült selyemdarab a kutatók szerint Kínából érkezhetett ide, és azt bizonyítja, hogy

Mikháza a római korban része volt egy olyan kereskedelmi hálózatnak, amely kontinenseket kötött össze.

Amellett, hogy szobáról szobára megismerhetjük egy-egy szeletét a kétezer évvel ezelőtti történelemnek, a Limesparkban egy olyan múzeumpedagógiai teret is kialakítottak, ahol kézbe vehetjük a rómaiak által használt tárgyak másolatait: kis tégelyeket, kupát, mécsest, fésűt, tűket, kanalakat.

•  Fotó: Csatlos Tünde

Fotó: Csatlos Tünde

Békés idők

Az őrtorony felé haladva egy kövekből összerakott kerítés mellett megyünk el, mellyel az egykori várfalakat próbálták ábrázolni, és láthatjuk a régi római utat meg az árkot is, amely körülölelte a várfalat. Az őrtoronyban aztán a korabeli harcászatot ismerhetjük meg közelebbről, a katapult és az ostromot bemutató kis makett a gyermekek kedvence.

Szinte érezni, milyen lehetett itt, amikor ötszáz katona őrizte a római birodalom ezen határát.

Mint megtudjuk, amíg itt állomásoztak, nagy harcok nem voltak, többnyire békésen telt el az a százötven év.

•  Fotó: Csatlos Tünde

Fotó: Csatlos Tünde

A Limespark egyébként egy kutatóbázisnak is helyet ad, 2013 óta ugyanis a helyi régészek nemzetközi partnerekkel közösen kutatják ezt a lelőhelyet, és a feltárások továbbra is folytatódnak. Így a látogatóközpont sincs teljesen készen – mondja Pánczél Szilamér –, mert folyamatosan bővülni fog a kiállítás, és számos programmal is készülnek, hogy az ide érkezők ne csak megnézzék, hanem át is érezzék a római kor hangulatát.

Cikkünk a Nőileg magazin 2026. augusztusi számában jelent meg. Az augusztusi lapot megrendelheted innen.

korábban írtuk

Fodor Györgyi: Anya, anya, anya!
Fodor Györgyi: Anya, anya, anya!

Nem mindig világos, mitől fáradsz el a nap végére főállású anyaként. Végülis csak homokoztunk, mesét olvastunk, babáztunk, a babáknak is mesét olvastunk, fodrászosat játszottunk: valamennyi hajtincsemet leellenőriztük, hogy kijön, vagy sem.

Hirdetés