IGEN/NEM Megváltoztat-e bennünket a világjárvány?

Néhány év múlva vajon hogyan fogjuk emlegetni a most megélt időszakot? Lesz világjárvány előtti és világjárvány utáni időszámítás? Hirtelen nagy változásra kényszerültünk, de vajon meddig áll fenn ez a változás, mi lesz utána, mit tanulunk, egyáltalán kell-e tanulnunk jelen helyzetből? Szükség van-e a változásra, és ha igen, kiken múlik a változás? Olvasóinkat kérdeztük a lehetséges forgatókönyvekről. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Boglárka Székelyudvarhelyről:

Megmondom őszintén, hogy szerintem egyáltalán nem változunk, nem leszünk tudatosabbak. Rövid távon valószínűleg igen, de hosszú távon nem igazán hiszem. A világjárvány miatti kisebb-nagyobb ijedtség következtében biztos mindenki elgondolkodik, átértékeljük a helyzetünket, de

miután visszakapjuk a korábbi, vagy legalábbis a korábbihoz hasonló életünket, megnyugszunk és csináljuk tovább a hülyeségeinket. Sajnos.

Addig nem változik a helyzet, amíg fentről, kormányzási szinten nem változtatnak drasztikusan. Egy igen egyszerű példával jönnék: ha nem gyártanak nejlonzacskót, akkor majd nem használunk, de magamból indulva ki, hiába van otthon rengeteg vászonzacskóm, nem biztos, hogy magammal viszem egy bevásárlásra. És ha nem, akkor megveszem a nejlont.

Azok a családok szerintem nagyobb eséllyel változtatnak az életmódjukon, amelyek tagjai eddig is tudatosabbak voltak az átlagnál, de a többség nem. Valahogy így van mindig, akik amúgy is komolyabban veszik az ilyesmit, azok fognak jó irányba elmozdulni. 

Annamária Csíkszeredából:

Szerintem lesz vírus előtti és vírus utáni, új időszámítás, az életünk minden területén lesznek változások. A kényszer ugyanis nagy úr. A gazdasági változásokat már érezzük, egyre nyílik majd az olló, a jövedelmünkből – ha lesz egyáltalán – valószínűleg kevesebb terméket fogunk tudni megvásárolni. Megtanulunk spórolni, észszerűbben költekezni, tartalékolni, a minőségre jobban figyelni.

Ha nem is egyből, de világszinten másként fogunk tekinteni az egészségügyi és a tanügyi rendszerre is, ez már most látható.

Az, hogy otthonról próbálunk megoldani sok mindent, a tanulás, munka mellett például sokan nekiláttak kenyeret sütni, az élelemhez való viszonyulást is megváltoztatja. Úgy gondolom, hogy biztos többen fognak veteményezni, felértékelődnek a háztáji gazdaságok. Kevesebb lesz a meg nem művelt kert, terület. Az emberi kapcsolatok is átértékelődnek. Érzelmileg is sok mindent kihozott ez a helyzet az emberekből: van, aki riogat, van aki pozitívan áll a dologhoz, ezzel is kezdeni kell valamit.

Kiemelt kép: Shutterstock