Mentális betegségekkel számolhatunk 2021-ben

Világszerte téma, hogy a járvány milyen mértékű pszichés hatásokat, egyensúlybomlásokat, mentális bajokat okoz, okozhat majd, illetve milyen lenyomatot hagy emberek sokaságán jóval a pandémia után is. Szakértők szerint a kollektív psziché megsínyli az elmúlt időszakot.

A védőoltás nem jelenti azt, hogy ledobhatjuk a maszkot, egyelőre nem is utazhatunk feltételek nélkül, korlátozva van (lesz?) a szabadságunk – magyarán, a rossz közérzettől, elszigetelődéstől egyelőre nem szabadulunk meg. Hosszú távon ennek negatív következményei lehetnek, azaz már vannak, hiszen erre figyelmeztetnek a szakemberek. Gergely Orsolya szociológus szerzőnk írta korábban szintén a járvány kapcsán: a társas kapcsolatok hiánya nemcsak a mentális egészségünket, de a fizikai egészségünket is ronthatják: szív és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, demenciát, depressziót is okozhat.” Ördögi kör, vonhatjuk le az egyértelmű következtetést. Ugyancsak ő irányította a következőkre a figyelmünket: Amerikai orvosok már áprilisban arra intettek, hogy a világjárvány okozta fizikai távolságtartás és stressz növelheti az öngyilkosságok számát.” (bővebben itt)

Nemrég a CNN idevágó riportjában állapítják meg szakértők, hogy a járványt kísérő és követő mentális problémákkal bizony komolyan fel kell majd vennünk a harcot 2021-ben, sőt még talán a járvány lecsengése után is lesz dolgunk vele. A mindsetpszichológia.hu tárgyalja hosszan a CNN riportját, mely egyfajta vészjelzés is arra vonatkozóan, hogy a fizikai állapotunkon túl a lelkiekkel is foglalkoznunk kell. 

Lisa Carlson, az Amerikai Közegészségügyi Szövetség korábbi elnöke azt mondja az említett riportban, tartalékainkban hiányt szenvedünk, gazdasági stresszben vagyunk, félünk a betegségtől, megtört a rutinunk, és tulajdonképpen mindezekben valódi bánat rejlik. 

Szakértők szerint az eddig átélt küzdelmek alapján 2021-ben különféle pszichés jelenségekkel kell számolnunk, miközben társadalmi szempontból van pozitív aspektusa is a világjárványnak.  

Kiégés

2020-ban a Glint 700 000 dolgozó körében végzett felmérést a világ minden tájáról a járvány elterjedése óta, és azt látták, hogy a kiégés márciusról áprilisra megduplázódott a munkavállalók körében, írja a mindsetpszichológia.hu. Ugyanígy a Monster tavaly májusi, amerikaiak körében végzett felmérése szerint az otthonról dolgozók több mint fele küzd a kiégéssel. A kiégést a WHO meghatározása szerint három fő tünet jellemzi:

– energiahiány, kimerültség

– érzelmi távolságtartás, elhatárolódás

– csökkent hatékonyság

Hirdetés

Maslach és Leiter, a kiégést mérő teszt kidolgozói hat tényezőt tesznek felelőssé: a munka mennyiségét, a kontrollt, a jutalmat, a közösséget, az igazságosságot, és az értékeket. Ha ezekben elcsúszás van a dolgozó és a munkahely között, megnő a kiégés esélye. Dr. Antalka Ágota, a téma erdélyi kutatója úgy látja,

a burnout, avagy a kiégés elterjedtsége az életstílusunk és az emberi kapcsolatok minőségének általános romlásával függ össze.

A jelenségről és arról, hogyan kezelhető, bővebben írtunk novemberben, mikor ősszel ismét bezárták az iskolákat és újból visszatértünk tömegesen home office-ba.   

Alvászavarok

Alvászavarral, álmatlansággal mindegyre foglalkozik a Nőileg is, annál is inkább, mivel az emberek több mint harminc százalékát érinti, és ez az arány évről évre emelkedik. Az elmúlt év pedig csak rontott a statisztikán. A munka és a magánélet összefolyása, a hosszan tartó képernyő előtti üldögélés, illetve a sok otthon töltött idő is felboríthatja a cirkadián ritmusunkat, alvási nehézségeket okozva, mentális egészségünket negatívan befolyásolva. Minél stresszesebb egy napunk, annál valószínűbb, hogy nehezen alszunk el, hiszen az agyunk nehezebben kapcsol ki, hangsúlyozta Tófalvi Beáta pszichológus a probléma kapcsán. Több szabadban töltött idővel, különféle technikákkal javíthatunk az állapotunkon.

Függőségek, evészavarok

Vizsgálatok szerint otthoni környezetben sokkal nagyobb a kitettség a függőséghez kapcsolódó ingereknek, ugyanakkor kevesebb a felügyelet, fellazulnak a keretek, így könnyebb belecsúszni például a túlevésbe, illetve a szerhasználat iránti fogékonyság is nő. Van megoldás a feloldásra, melyhez szükséges a felismerés és az elhatározás is. Bartha Krisztina pszichológus részletesen rávílágít arra, hogy az evés (nem evés), illetve az érzelmek szabályozása között milyen összefüggések vannak, valamint megoldásokat is ajánl.

Van pozitívum: Mentális problémák destigmatizálása

A járvány kapcsán előtérbe kerültek a mentális betegségek, többet beszélünk róla, és nemcsak erről, hanem lelki jólétünk megőrzéséről is. Ezek nagymértékben hozzásegítenek a probléma destigmatizálásához, azaz tabuként való kezelésének felszámolásához, vélik a témáról a szakemberek.

Talán többen mernek segítséget kérni a jövőben, esetleg megindulhat egy őszintébb társadalmi párbeszéd a mentális egészségről,

melynek köszönhetően többen léphetnek majd a gyógyulás útjára. Egy pozitív trend is kialakult, vagyis az online egészségügyi, pszichológiai szolgáltatások elterjedése sokak számára teszi könnyebben hozzáférhetővé a segítséget. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: