ARCHÍV Necc a lelke mindennek!

Önnél is van otthon egy tárolásra alkalmas hely, amelyet műanyag szatyrokkal tömködött tele? Ha nincs, akkor ezután már valószínűleg nem is lesz. Ha pedig van, akkor bizony ki fog ürülni előbb-utóbb: eljött a búcsú ideje. (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Hozzánk is elért a műanyag szatyrok tiltása: április elején hirdették ki azt a törvényt, amelynek értelmében tilos lesz június elsejétől a vékony és nagyon vékony falú, fogófüllel ellátott műanyag szatyrok behozatala az országba. Ez sokak számára tűnhet drasztikus lépésnek, de az elképesztő mennyiségű plasztikszemét globális problémájának megoldása alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A törvény értelmében 2019. január elsejétől már a nejlonszatyrok forgalmazását is betiltják Romániában. A kormány által kidolgozott tervezet célja, hogy a műanyag tasakok használatának csökkentését az európai uniós irányelvnek megfelelően itthon is bevezessék. Jövőre tehát már nem fogjuk tudni a bevásárlás végeztével a megszokott szatyrot kérni az eladótól, marad helyette a vászontáska vagy a papírtasak.

Van élet a nejlonszatyor után

Számos városban és országban születtek már hasonló kezdeményezések az elmúlt években, amelyek az idő múlásával nagy előrelépést hozhatnak a műanyag szemét csökkentésében. 2010-ben Seattle teljesen betiltotta lakosai számára a műanyag zacskók használatát, nemrégiben pedig a vendéglátóiparban lett tilos a műanyag szívószálak és evőeszközök használata. Talán sokak számára meglepő a szívószál betiltása, de itt egy adat, ami magyarázatként szolgálhat: az Amerikai Egyesült Államokban 1400 tonna szemét keletkezik csupán a szívószálakból. Naponta. Ezeknek a szívószálaknak pedig csak kis százaléka kerül szeméttelepekre vagy újrahasznosító központokba, többségük a természetben landol, és ott bomladozik közel 500 éven át. A plasztikellenes harcból Costa Rica is kivette a részét, 2021-re ugyanis szeretne teljes mértékben megszabadulni az egyszer használatos műanyagtól.

A legkomolyabb büntetés műanyaggyártásért, -eladásért vagy -használatért Kenyában szerezhető: 40.000 dollárral vagy akár négy év börtönnel is büntethető a törvény megszegése,

ennek mértékétől függően. A szigorú szabályozásnak, úgy tűnik, meg is van a pozitív következménye, ugyanis egy évvel a műanyagellenes törvény után Kenyában már látható eredményekről számolnak be: tisztább vizekről és kevesebb kimutatható káros anyagról az ételekben. Olaszországban a hagyományos szatyrokat biológiailag lebomlókkal helyettesítik, amelyek egyre népszerűbbek a lakosság körében. A világon egyre több ország szabályozza vagy tiltja be teljesen az egyszer használatos műanyagot, többek között Franciaország, Ruanda és Kína, és most már Románia is megtette az első lépést a tudatosabb környezetvédelem felé.

 Nekrológ a műanyag szatyorért

 A polietilénből készült műanyag szatyor megjelenését nagyjából az 1960-as évek végére tehetjük. Népszerűsége ettől kezdve csak felfelé ívelt egészen napjainkig, amikor a nem tudatos alkalmazás és a nem megfelelő újrahasznosítás miatt gyakorlatilag belepni készül mindent.

A plasztikszatyor lebomlási ideje 500 és 1000 év közé helyezhető, megjelenése óta pedig sikerült hatalmas mennyiséget a természetbe, az óceánba juttatnia az emberiségnek.

Ha tehát érdekességként megnézzük, hogy például egy 1970-ben a természetben eldobott műanyag táskának mennyi ideje van még hátra a lebomlásig, akkor rájövünk, hogy a legideálisabb esetben is el kell telnie még 452 évnek, mire teljesen felszívódik. És ez csak egyetlenegy tasak története, de sajnos már egész szigetre való műanyag szemét üli letöltendő bomlási idejét. A nagy csendes-óceáni szemétsziget sokaknak ismerősnek tűnhet, hiszen több hírportálon is olvashattuk nemrég, hogy kutatók rájöttek, nem is akkora, amekkorának eddig hitték: tizenhatszor nagyobb. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a több mint 80.000 tonnányi plasztikhulladék 1,6 millió négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, valóságos szigetet alkotva Kalifornia és a Hawaii-szigetek között. Ez nagyjából háromszor akkora, mint Franciaország területe. A szigetet a Csendes-óceán egyik körkörös áramlata hozta létre, amely egy helyre terelte a vízbe került hulladékot. Kutatók véleménye szerint a szemétszigeten található műanyag bomlása során mérgező anyagok juthatnak a vízbe, így az sem kizárt, hogy az élővilág is komoly károkat szenvedhet. A kör pedig bezárult.

Hirdetés

Az ember által eldobott szemét hosszú utat megtéve végül könnyen visszajuthat a szervezetünkbe. Ezért is fontos megérteni, hogy miért elengedhetetlen az ilyen gyökeres változtatások bevezetése, mint a műanyag szatyor felszámolása.

Hogyan fogadtuk a hírt?

Kétségtelenül nagy változást jelent a műanyag szatyrok betiltása, de a közvélemény többségben pozitívan fogadta a hírt. Hiszen ha egy kicsit jobban belegondol az ember, akkor rájön, hogy ekkora áldozatot mindenki hozhat a környezete érdekében. Cikkünk írásakor a körkérdésünkben megszólított háziasszonyoknál is népszerű volt a törvény: állításuk szerint nem nehezítené meg a mindennapokat: „Örülnék neki! Már most próbálom ránevelni magam, hogy minden vásárláskor vigyek magammal szatyrot.” „Nem jelentene gondot. Én még értem régen a papírtasakok korszakát, az sokkal jobb volt.” Fiatalok véleményére is kíváncsiak voltunk, ők is pozitívan vélekedtek a műanyag szatyrok betiltásáról, bár volt, aki megjegyezte, hogy szerinte a teljes átállás hosszú és nehéz folyamat lesz. „Nagyon jó kezdeményezés, egyetértek vele.

Eleinte biztosan nehéz lesz, többször otthon is marad a vászontáska, de idővel hozzá lehet szokni.

Az eddig felgyülemlett szemét ettől nem lesz kevesebb, de legalább ezentúl majd kevesebb gyűlik hozzá” – mondta egy húszéves lány.

Egy környezetvédő szerint fontos lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy ez a változtatás sikerrel járjon: „Kissé szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, hiszen hasonló eset volt az is, amikor pár éve betiltották a 100 wattos izzókat, de a mai napig lehet vásárolni néhány üzletben. A tilalom a vékony, illetve nagyon vékony falú műanyag zacskókra fog vonatkozni, így ennek értelmezése és betartása is bonyodalmat kelthet. Annak viszont nagyon örülök, hogy meglepően pozitív a tilalommal kapcsolatos közvélemény. Reméljük a legjobbakat. Ha időben alternatívát tudnak biztosítani az üzletek, illetve tudatos életmódtanácsokkal látják el a lakosságot, akkor gördülékenyebben sikerre lehet ezt vinni, és a lakosság nem éli meg megszorításként.”

Fotó: Shutterstock