Önellátásra törekvő élet

Marosvásárhelytől csaknem harminc kilométerre járunk, ott, ahol a levegő is finomabb, a nap is másként süt, s a csendet néha a madárcsicsergés mellett a templom harangja vagy a szomszéd szántó-vető gépének hangja töri meg. Családi farmra csöppenünk, ahol afelől érdeklődünk, miként lehet fanntartani napjainkban egy tanyát, ami bió. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Házilag épített melegház és búbos kemence, újrahasznosított műanyagból készült etető- és itatóedény a háziállatoknak, saját kezűleg font kosár a vegyszermentes házi finomságoknak – csupán néhány olyan elem, amely rögtön szembetűnik a Maros megyei Eheden élő Nagy Csilláék biotanyáján. Saját magukat úgy jellemzik, hogy ami farmjukon zajlik, nem más, mint a föld, állat- és növényvilág tisztelete, emberhez méltó életforma az önellátásra való törekvés során. Honnan a felismerés, hogy jutottak el ide?

 A kezdetek

Az egészséges életmódra és táplálkozásra való törekvés soha nem állt távol Csillától, a kellő motivációt azonban a két fia születése adta meg. És ennek már több mint tíz éve. A szívügye lett. Olyannyira, hogy nem tud ma sem anélkül megvásárolni egy terméket, hogy aprólékosan át ne böngéssze az összetevőkre vonatkozó tartalmat. Úgy véli, rendkívül kevés jó minőségű és tartalmú termék található a polcokon, és ez sajnos a piacon sincs másképp. Hiába mondják azt, hogy házi, ha tele van vegyszerekkel, amit a növény magába szívott a termesztése során – osztja meg a tapasztalatait. „Kellemetlenül érintett a magárus boltokban vegyszerekért sorban álló vidéki hobbikertészek, kis- és nagytermelők látványa. Természetesen mindig vannak kivételek, ez esetben olyanok, akik valóban vegyszermentesen termelnek, azonban ők többnyire saját részre termelik a növényeket, így sajnos alig lehet hozzájutni a valóban tiszta élelemhez.

Fokozatosan megfogalmazódott a gondolat: csak magamban bízhatok, abban, amit saját két kezemmel termesztek”

– osztja meg velem az édesanya az indulás körüli gondolatait.

 Lemondás és bevállalás

A világ különböző pontjain éltek már, s miután Alaszkától New Yorkig megtapasztalták a nagyvárosi élet minden csínját-bínját, letelepedtek egy mindössze ötven főt számláló kis faluba, Ehedre költöztek, ahol biotanyát létesítettek. A városi lét feladásával felvállalták a vidéki élet másságát és kihívásait, de többnyire mindenük megvan, ami a kényelemhez szükséges. „Amikor az önellátásra törekvés válik életed eme szakaszának a fő irányítójává, gyakorlatilag feladod a biztonságot egy bizonytalan életvitelért.

Csilla újrahasznosított papírból készít kosarat a terményeknek

Mert nem biztos, hogy kicsírázik a már három hete elvetett mag, mert lehet, eső hiányában a növények nem jutnak elegendő vízhez, mert lehet, a féltve őrzött paradicsompalánta a lótetű csemegéjévé válik, vagy a befőttjeid jelentős része tartósítószer hiányában megromlik. És megtörténhet, hogy a tojásból kikelt csibék a legjobb bánásmód ellenére is elpusztulnak” – sorolja a lehetséges rossz forgatókönyveket Csilla, aki mindemellett tud örülni a kis vagy nagy sikereiknek is, mert mint mondja, a természet mindig kárpótol, vagyis

a száraz nyarak ajándéka a sok paradicsom, az esősebb nyaraké a sok uborka, paprika és paszuly.

Egyik évben több az alma, másik évben a szilva. A természet vigyáz ránk, és ha figyelemmel kísérjük lüktető változásait, máris áldásként könyvelhetünk el minden esztendőt – mondja teli optimizmussal.

Tapasztalat és információgyűjtés

Csilla végzettsége szerint pszichológus, de az önellátó biogazdálkodás áll a szívéhez a legközelebb. Egy kívülállónak ez csupán egy vállalkozásnak tűnhet, de számukra ennél ez sokkal több, ez egy életforma. És mivel eme életforma fenntarthatósága megköveteli a termesztett javak értékesítését, így válik vállalkozássá is egyben. Esetükben a kettő nem különíthető el egymástól. Csilla úgy gondolja, semmilyen továbbképzésre nincs szüksége annak, aki termeszteni akar. Különösen a biogazdálkodáshoz nem kell semmilyen képzés, hiszen ez a legősibb és legtermészetesebb termesztési forma.

Egy kevéske tudás azonban mégiscsak jól jöhet, hiszen nem mindegy, hogy mit mikor és hogyan kell vetni vagy akár palántázni, de az interneten már mindenki könnyedén hozzáférhet a termesztéssel kapcsolatos videókhoz, illetve információkhoz. „Mindent, amit tudok ezen a területen, könyvekből, az internetről és saját tapasztalatomból adódik össze. És nem úgy tekintek rá, mint egy új szakmára, hanem mint az életformánkra” – vallja be őszintén.

Kudarcok és talpra állás

Hirdetés

A családi farm elindítása nehézségekkel járt. Első legnagyobb hibaként a saját képességei túlértékelését nevezte meg Csilla. Ehedre költözésük előtt Ernyében laktak, ahol egy-két ár körüli területen termesztett saját részre zöldségeket. Akkor azt hitte, ha ezt megtízszerezi, gyerekjáték lesz megélni. „Nem annyira a tavaszi bevetéssel volt a gond, mint az évközbeni karbantartással, úgymint öntözés, gyomlálás, szedés… Azt hittem, beleroppanok” – mesél a kezdeti nehézségekről, amelyek tanulságosak voltak, hiszen idén már csökkentette a zöldségest olyan méretűre, amit egyedül könnyebben fenntarthat. De nem volt könnyű a kecsketartás sem: a 12 fajkecske nem térítette meg az évi befektetést, így sajnálattal ugyan, de tavaly megváltak tőlük. Egy másik kellemetlen tapasztalat az, hogy a tíz, illetve a 13 éves gyerekük nem rajong ezért az életvitelért. A faluban gyerekhiány miatt nincs barátjuk, és ezt pótolni a legnagyobb kihívás a mindennapokban.

forrás: facebook.com/biotanya

„Mindennek ellenére tudom, hogy ezt a vidéki életformát magukba szívják, és egyszer majd talán megérik bennük a vágy a kibontakozásra” – mondja bizakodva az édesanya, aki enyhe kudarcként könyvelte el annak a felismerését is, hogy nem tud teljesen önellátó lenni, mert nem tud épp mindent megtermelni és előállítani. Két ember ehhez kevés. Marad a kevésbé alkalmazott cserekereskedés vagy az eladott termények árából befolyó jövedelem fizetőereje mindazon dolgok megszerzésére, amit nem tudnak vagy nem akarnak ők maguk termelni.

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság az igények függvényében változik – hívja fel a figyelmet a biotanyát működtető családanya. Ha a gyerekekbe nem akarjuk belefojtani a divatos öltözködés iránti igényüket csak azért, mert szülőként ezt az életformát választottuk, akkor a kiadások nőnek, vagy ha nem mondunk le az évi nyaralásról, szintén nagyobb kiadással kell számolni. A fenntarthatóság több módon is lehetséges: ha a család egy-két fajta termékre fekteti a hangsúlyt, azt ülteti, termeszti, feldolgozza, eladja. Ez az úgynevezett monokultúra. A másik módszer pedig a vegyes kultúra, amikor a család több termékkel foglalkozik, többfajta zöldséget, gyümölcsöt termeszt, vagy többfajta állatot tart. Utóbbinak az előnye az, ha egyik szezonban kiesik az egyik termék a nem megfelelő időjárási viszonyok miatt, ott van a többi, ami kompenzálja a hiányt, és így marad fenntartható egy gazdaság. Ez maga után vonja a különböző termények szezonális termesztését és értékesítését. Mindenesetre azt tapasztalja, hogy

egy jól megtervezett kert esetén elérhető, hogy minden hónapban teremjen valami, amely biztosít egy minimális jövedelmet a család számára.

Tény, hogy a takaréktőke elengedhetelen az indulásnál, hiszen a gyümölcsfák, gyümölcsbokrok pár év várakozási időt igényelnek termésre fordulásukig. Lehet házi jellegű termékekkel is foglalkozni, mint például a kenyérsütés, ami szinte azonnal kamatoztatja magát. Két felnőtt munkaerő, alkalmazott nélkül, milliomos nem lesz, de fenn tudja tartani magát – véli az ehedi nő.

Nyitottság

A biotanya sokak számára nagyon vonzó, és romantikusnak tűnhet. Csilla mégis azt tanácsolja, mielőtt bárki ebbe belevág, menjen ki előbb vidékre, éljen ott egy ideig, dolgozzon úgy, mintha a sajátja lenne, és ha hónapok múlva is szeretni fogja, csakis akkor fogjon hozzá a biogazdálkodásnak.

Így készült a gyümölcsösbe vezető lépcső

A tapasztalat azt mutatja, hogy nagy igény van a vegyszermentes termékekre, illetve készítményekre. Az ehedi biotanyáról például sok fiatal család vásárol, amely gyermeke egészséges taplálkozását prioritásként kezeli, de ugyanúgy igénylik a minőségit az egyedülállók is, illetve azok érdeklődnek még a házi finomságok iránt, akik bizonyos egészségi problémák miatt erre kényszerülnek. Csilláék hosszú távú terve az, hogy kizárólagosan a maguk által termelt, illetve feldolgozott termékek eladásából tartsák fenn magukat.

Mitől bió egy tanya?

  • Nem használnak gyomtalanítószereket, vegyszereket, csak a biogazdálkodásban hivatalosan is megengedett rézgálicoldatot a paradicsom- és uborkaragya elleni védekezésben.
  • Nem használnak műtrágyát, csak kivételesen állati eredetű, természetes, érett trágyát.
  • Megfelelő növénypárosítással segítik a növények védelmi és növekedési rendszerét. Például a hagyma, közel ültetve a sárgarépához, védi az utóbbit a répalegyek ellen.
  • Az ültetés során vigyáznak, hogy ne kerüljenek közel az egymás társaságát nem kedvelő növények. Például a bab és a hagyma, illetve a fokhagyma.
  • Ahol lehet, mulcsozzák a talajt a növények körül, így biztosítva a nedves közeget, amelynek következtében kevesebb öntözésre van igény.
  • Vetésforgót használnak, vagyis ugyanazon növény más földterületre kerül a következő ültetés alkalmával.