Örökzöld: nő-férfi munkamegosztás a háztartásban

Az elmúlt száz év egy sor olyan társadalmi változást hozott, amely meghatározó szereppel bírt a háztartáson belüli munkamegosztásra (is). Merthogy átalakultak, alakulnak a nemi szerepelvárások, jelentősen nőtt a női munkavállalás, így az egykeresős, a férfi által eltartott család általánosan kétkeresősre módosult. És ha már mindenki napi 8–10 órát a munkahelyén tölt, akkor a háztartási teendőket ki látja el?

Itt jön hát a hétpróbás családon belüli munkamegosztás-leltárunk: hét tény, megállapítás, kijelentés, amelyek egyéni átgondolása, megfontolása segíthet abban, hogy kevesebb leterheltség, aszimmetria, és több elégedettség legyen a családokban, párkapcsolatokan. 

1.Valós szimmetria(?)

A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a családi munkamegosztás egyre inkább kezd kevésbé aszimmetrikus lenni. Viszont ez nagyon gyakran csak vélemények vagy attitűd szintjén marad, és nem cselekvés szintjén. Vagyis a valóságban továbbra is a nők jóval több időt töltenek házimunkával és látnak el gyermekgondozási feladatokat, mint a férfiak.

2. Főzni, pelenkázni, szervezni

A családon belüli úgynevezett láthatatlan munkának három fő területe van. A háztartási feladatok, a gyerekneveléssel, gondozással járó feladatok, illetve a közösségi, társadalmi tevékenységek, események szervezése. Statisztikák szerint a bevásárlásban, a ház körüli teendőkben jelentős részt vállalnak a férfiak, viszont a háztartási feladatok (főzés, takarítás, mosás), illetve a gondoskodás (gyereknevelés, betegség esetén munkából kimaradás), szervezés nagyrésze továbbra is a nőket terheli.  

3. Egyéni értékrend

 szocializációnk során elsajátított normarendszer ezt is jelentősen befolyásolja. Az otthoni minta („Apa mosdik, anya főz”) sok szempontból meghatározó, és gát tud lenni. Mennyire mereven hisz valaki abban, hogy vannak férfi munkák és női munkák, és a kettő közt nem igazán van átfedés. Vagy mennyire tud nyitni és olyan apa lenni, aki néha otthon marad, ha beteg a gyerek, ha néha ő veszi meg az osztálytárs szülinapi bulijára az ajándékot. 

4. Ezt dobta a gép

Nagyon sok statisztikai adat van arra vonatkozóan, hogy a nők hányszor több időt fordítanak házimunkára, mint a férfiak. Viszont ami fölöttébb érdekes: 

a legtöbb nőnél ez nem jár együtt az igazságtalanság érzetével.

 Vagyis természetesnek, magától értetődőnek tekintenek a hagyományos, kőbe vésett munkamegosztási modellre. És ebből kifolyólag nem is gondolnak arra, hogy ezen változtatni kellene, lehetne. Vagy épp mentegetik férjüket azzal, hogy „neki olyan fontos munkája van”, „szegénynek olyan hitvány a főnöke, nem is mer elkérezni”, „elég neki a munkahelyén az a sok stressz, itthon legalább lazítson”. És igazából „másoknál még így sincs, én szerencsés vagyok.”

5. Alkupozíció

Az egyén rendelkezésére álló erőforrásai befolyásolják azt, hogy a feladatok leosztásának tárgyalásakor/újratárgyalásakor mennyire testvéries vagy egyenlő az osztozkodás. Elemzések azt mondják, hogy gyakran akinek magasabb az iskolai végzettsége, vagy nagyobb a fizetése, az jobb helyzetben van, magyarán kevesebb munka osztódik rá. És mivel tudjuk, hogy létezik a gender pay gap, vagyis a férfiak és nők kereseti lehetőségei különböznek, ez többnyire a nők hátrányára válik.  

6. A gyerek mellé az anyja kell

Kutatásokból az is kiderült, hogy gyerektelen, vagy a háztartásból már kikerült felnőtt gyerekek  szülei esetében is a nőre hárul a háztartási feladatok döntő többsége. Tény viszont, hogy megjelent egy új apakép, olyan közismert személyeknek is köszönhetően, akik megírják, elmondják, megmutatják, hogy igenis részt vállalnak a gyereknevelésben is. Nagyon sok férfi erről úgy nyilatkozik, hogy élete meghatározó élménye, és jó döntés volt az, hogy kivette a részét például a GYES-ből is. 

„Ha bevagy már takarva, fejed a párnán,

Ki olvas mesét? A cica? A sárkány?

Ki altat, nem bánva mekkora strapa? 

A zöldségesbácsi? 

Neeem, neeem, hanem a papa!” (Varró Dániel: Nem, nem, hanem)

7. Újratárgyalható

Jó hír, hogy a nemi szerepekről alkotott elképzelések és meggyőződések alakíthatóak, átírhatóak, tanulhatóak. Így pedig a háztartáson belüli munkamegosztás is újratárgyalható. Őszintén és nyíltan. Nem lesz soha 50–50%. Viszont például az autómat sem én viszem a szervízbe, gumicserére, automosóba – 12 éve, amióta ismerem a férjem. És ha a gyerekek betegek, akkor ha teheti, ő is próbál itthon maradni, van hogy  hétvégén ő vigyáz rájuk, ha nekem előadást kell tartanom. Cserébe egész nyáron én vagyok a gyerekekkel.

Nem lehet grammra pontosan felosztani a feladatokat, de – pszichológusok véleménye szerint – sokat javít egy kapcsolaton, ha mindenki őszintén igyekszik kivenni a részét minden közös, családot, háztartást, gyermekeket, feladatokat érintő tevékenységből.

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock